A földgáztárolók töltöttségi szintje. És ami mögötte van…

Az elmúlt hetek egyik sokszor felmerült kérdése – különösen a karbantartásra leállított Északi Áramlat I. vezeték szinte utolsó pillanatig bizonytalan visszakapcsolásának, majd a visszakapcsolás után továbbra is bizonytalan jövőjének fenyegetésében – az EU országok gáztárolói töltöttségi szintjeinek alakulása. Az egyre kiélezettebbé váló földgázellátási helyzetben a közelgő tél csaknem szó szerint túlélésének alapvető feltétele, hogy legyen elégséges mennyiségű földgáz a tárolókban.

Az idei tél átvészelésének előfeltételeként az EB a tárolók töltöttségi szintjére 80%-os irányértéket határozott meg, amelyet a tagországoknak november 1-ig kellene elérniük. Németország időközben a maga számára még magasabb – 95%-os! – töltöttségi célértéket határozott meg!

Bár valamennyi tagország többé-kevésbé folyamatosan tölti a tárolóit, azonban

jelen pillanatban is komoly szórás van az egyes országok töltöttségi szintje között.

Ráadásul önmagában a töltöttségi szint nem is ad megbízható képet arról, hogy a tél átvészelhetősége tekintetében egy-egy ország mennyire lehet nyugodt. Pl. hiába magas egy ország töltöttségi szintje, ha kicsi a tároló kapacitása. Avagy egy nagyobb tároló kapacitással rendelkező ország kisebb töltöttség mellett is képes lehet kezelni a telet. Szükség van tehát olyan mutatókra, amelyek a töltöttségi szintnél jobban jellemezhetik egy-egy ország téli esélyeit.

Nézzük a szükséges alapadatokat.

1. táblázat: Az EU tagországok tárolási kapacitása (a földgáz által hordozott energiában, TWh-ban* kifejezve, csökkenő sorrendben)

Ciprus, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel ebben listában (és a továbbiakban sem), mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. Észtországnak bár jelentős (34,2 TWh) tároló kapacitása van, ám az agsi.gie.eu oldal mégsem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.

2. táblázat: Az EU tagországok népessége (millió fő, csökkenő sorrendben)

3. táblázat: Az EU tagországok fogyasztása (az elfogyasztott földgáz által hordozott energiában, TWh-ban* kifejezve, csökkenő sorrendben)

4. táblázat: Az EU tagországok földgáztárolóinak aktuális töltöttségi szintje(%-ban kifejezve, a 2022. július 22-ei állapot szerint, csökkenő sorrendben)

Lássuk az fenti alapadatokból képezhető mutatókat!

5. táblázat: Az egyes országok fogyasztáshoz képesti energiatárolási kapacitása(%-ban kifejezve, csökkenő sorrendben))

Minél nagyobb a mutató számértéke, a betárolt földgáz mennyisége annál nagyobb mértékben fedi le az adott ország fogyasztását, azaz annál nagyobb eséllyel vághat neki a télnek.

6. táblázat: Az egyes országok egy főre eső energiatárolási kapacitása (a tárolható földgáz által hordozott energiában, kWh-ban kifejezve, csökkenő sorrendben)

Minél nagyobb a mutató számértéke, az adott ország fogyasztói szintén annál nagyobb eséllyel vághatnak neki a télnek.

A lakosság túlélhetőségének megítélése szempontjából a 6. táblázat hasznos, hiszen ez mutatja az ideális esetben (100%-os feltöltöttség mellett) 1 főre jutó energiamennyiséget. De vigyázat, ebben minden infrastrukturális, ipari és szolgáltatási célú fogyasztás is benne van 1 főre vetítve! Azaz nem szabad úgy értelmezni, hogy egy-egy lakosra a táblázat szerinti tárolt hőmennyiség jut, kvázi ezzel gazdálkodhat. Nem, ezek az értékek az egy-egy főre jutó saját ÉSnem saját céllal felhasználható energiamennyiséget jelentik.

A táblázat alapján népességi és tárolói számai tükrében

Magyarország relatíve kedvező helyzetben van.

Jóval kedvezőbb helyzetben, mint Európa olyan vezető hatalmai, mint Olaszország, Németország, Franciaország.

7. táblázat: Az egyes országok egy főre eső – az aktuális töltöttségi adatokkal korrigált – energiatárolási kapacitása (a tárolható földgáz által hordozott energiában, kWh-ban kifejezve, csökkenő sorrendben)

Az táblázat adatai a tározók aktuális töltöttségi adataival korrigálva mutatják meg, hogy az egyes országokban 1 főre aktuálisan mekkora tárolt energiamennyiség jut.

A november 1-ig hátralévő időben ez az igazán döntő mutató arról, hogy az egyes országoknak mennyire sikerül kihasználniuk a fenti mutatók által jelzett esélyeket, avagy mennyire sikerül kezelni a mutatók által jelzett veszélyeket, azaz mekkora nyugalommal várhatják a telet…

E táblázat meglepő tanulsága a kisebb országok többségének – és azon belül Magyarország – előkelő helyezése. Ugyanakkor ebbe a relatíve jó „helyezésébe” „belezavar” egy később részletezendő bértárolás.

A másik véglet Svédország, amely minden mutatóban nagyon hátul van, így erőteljesen rá fog szorulni az EU július 20-ai "Gáztakarékossági terv a biztonságos télért" című javaslatában az EU országai közötti, hangsúllyal megfogalmazott szolidaritásra.

Kulcskérdés lesz, hogy a tagállamok elfogadják, majd végrehajtják-e az EB leglényegesebb javaslatát, a földgázfogyasztás augusztus 1-től történő 15%-is visszafogását.

Ha igen, akkor ez értelemszerűen azt jelenti, hogy egy-egy főre fajlagosan nagyobb tárolt energiamennyiség jutna.

Végül egy pillantás a jelenlegi magyar töltöttségi szintre az előző évi szintekhez képest (az mfor.hu gyűjtése alapján):

Az idei év magyar töltöttségi szintje az elmúlt csaknem 7 hónapban szinte végig az 5 év legalacsonyabb értékét mutatta. E fenyegető képet árnyalja a képet, hogy Magyarország 500 millió m³ földgázt eladott Szerbiának úgy, hogy ez a mennyiség Magyarországon kerül bértárolásra. Így az év hátralévő részében a tárolt földgázból 500 millió m³-rel kevesebb áll ténylegesen Magyarország rendelkezésre.

Rossz hír, hogy (még) nem látszik jele az elmaradás valamiféle dinamikus pótlásának. Bár a 7. táblázat alapján Magyarország relatíve előnyös helyzetben van („mínusz” szerb bértárolás), ám ezzel együtt

a rohamosan közelgő télig érdemes kihasználni az időt további töltésekre,

akár azért, hogy szükség esetén a szolidaritási jegyében Magyarország kisegítést tudjon adni más, kevésbé jó adottságú országoknak. Ehhez Magyarországnak már „csak” a kiviteli tilalmat kell felülvizsgálnia…

*1 TWh = 1.000 GWh = 1.000.000 MWh = 1.000.000.000 kWh"

Források:

Gas Infrastructure Europe - AGSI+ (gie.eu)

KYOS - European Gas Storage - Home

Gáztárolók (mfgt.hu)

HEXUM Földgáz Zrt. | (gaztarolo.hu)

Újra érkezik Magyarországra orosz gáz, de van miért izgulni - mfor.hu)

Germany steps up gas emergency preparations as Nord Stream resumes operation | Clean Energy Wire

500 millió köbméter földgázt vásárol Szerbia Magyarországtól | szmo.hu (szeretlekmagyarorszag.hu)