Skip to content

A földgáztárolók töltöttségi szintje. És ami mögötte van…

Generated by Artificial Intelligence from text of post.

Az elmúlt hetek egyik sokszor felmerült kérdése – különösen a karbantartásra leállított Északi Áramlat I. vezeték szinte utolsó pillanatig bizonytalan visszakapcsolásának, majd a visszakapcsolás után továbbra is bizonytalan jövőjének fenyegetésében – az EU országok gáztárolói töltöttségi szintjeinek alakulása. Az egyre kiélezettebbé váló földgázellátási helyzetben a közelgő tél csaknem szó szerint túlélésének alapvető feltétele, hogy legyen elégséges mennyiségű földgáz a tárolókban.

Az idei tél átvészelésének előfeltételeként az EB a tárolók töltöttségi szintjére 80%-os irányértéket határozott meg, amelyet a tagországoknak november 1-ig kellene elérniük. Németország időközben a maga számára még magasabb – 95%-os! – töltöttségi célértéket határozott meg!

Bár valamennyi tagország többé-kevésbé folyamatosan tölti a tárolóit, azonban

jelen pillanatban is komoly szórás van az egyes országok töltöttségi szintje között.

Ráadásul önmagában a töltöttségi szint nem is ad megbízható képet arról, hogy a tél átvészelhetősége tekintetében egy-egy ország mennyire lehet nyugodt. Pl. hiába magas egy ország töltöttségi szintje, ha kicsi a tároló kapacitása. Avagy egy nagyobb tároló kapacitással rendelkező ország kisebb töltöttség mellett is képes lehet kezelni a telet. Szükség van tehát olyan mutatókra, amelyek a töltöttségi szintnél jobban jellemezhetik egy-egy ország téli esélyeit.

Nézzük a szükséges alapadatokat.

1. táblázat: Az EU tagországok tárolási kapacitása (a földgáz által hordozott energiában, TWh-ban* kifejezve, csökkenő sorrendben)

Németország

245,3

Olaszország

197,7

Hollandia

143,8

Franciaország

128,5

Ausztria

95,5

Magyarország

67,2

Szlovákia

38,7

Csehország

36,0

Lengyelország

35,8

Spanyolország

35,2

Románia

33,0

Lettország

21,8

Dánia

9,1

Belgium

9,0

Bulgária

5,8

Horvátország

5,2

Portugália

3,6

Svédország

0,1

Ciprus, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel ebben listában (és a továbbiakban sem), mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. Észtországnak bár jelentős (34,2 TWh) tároló kapacitása van, ám az agsi.gie.eu oldal mégsem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.

2. táblázat: Az EU tagországok népessége (millió fő, csökkenő sorrendben)

Németország

83,2

Franciaország

67,8

Olaszország

59,0

Spanyolország

47,4

Lengyelország

37,7

Románia

19,0

Hollandia

17,6

Belgium

11,6

Csehország

10,5

Svédország

10,5

Portugália

10,4

Magyarország

9,7

Ausztria

9,0

Bulgária

6,8

Dánia

5,9

Szlovákia

5,4

Horvátország

3,9

Lettország

1,9

3. táblázat: Az EU tagországok fogyasztása (az elfogyasztott földgáz által hordozott energiában, TWh-ban* kifejezve, csökkenő sorrendben)

Németország

995,3

Olaszország

778,1

Franciaország

467,6

Hollandia

420,4

Spanyolország

372,8

Lengyelország

247,9

Belgium

195,5

Románia

122,9

Magyarország

117,0

Ausztria

98,1

Csehország

91,9

Portugália

68,9

Szlovákia

57,3

Bulgária

33,6

Horvátország

33,4

Dánia

26,7

Lettország

12,3

Svédország

12,2

4. táblázat: Az EU tagországok földgáztárolóinak aktuális töltöttségi szintje(%-ban kifejezve, a 2022. július 22-ei állapot szerint, csökkenő sorrendben)

Portugália

100

Lengyelország

97,69

Dánia

82,0

Svédország

79,5

Spanyolország

74,0

Csehország

73,9

Franciaország

69,7

Olaszország

66,3

Belgium

65,2

Szlovákia

65,1

Németország

64,6

Hollandia

58,65

Románia

49,36

Ausztria

49,0

Lettország

48,14

Magyarország

45,2

Horvátország

40,7

Bulgária

39,5

Lássuk az fenti alapadatokból képezhető mutatókat!

5. táblázat: Az egyes országok fogyasztáshoz képesti energiatárolási kapacitása(%-ban kifejezve, csökkenő sorrendben))

Minél nagyobb a mutató számértéke, a betárolt földgáz mennyisége annál nagyobb mértékben fedi le az adott ország fogyasztását, azaz annál nagyobb eséllyel vághat neki a télnek.

Lettország

85,0%

Ausztria

47,7%

Szlovákia

41,0%

Csehország

35,2%

Dánia

28,3%

Magyarország

26,2%

Hollandia

19,7%

Franciaország

19,6%

Olaszország

16,5%

Németország

15,8%

Lengyelország

14,3%

Románia

13,2%

Spanyolország

7,0%

Bulgária

6,8%

Horvátország

5,8%

Portugália

5,5%

Belgium

2,9%

Svédország

0,7%

6. táblázat: Az egyes országok egy főre eső energiatárolási kapacitása (a tárolható földgáz által hordozott energiában, kWh-ban kifejezve, csökkenő sorrendben)

Minél nagyobb a mutató számértéke, az adott ország fogyasztói szintén annál nagyobb eséllyel vághatnak neki a télnek.

Lettország

11622,0

Ausztria

10635,4

Hollandia

8174,8

Szlovákia

7120,9

Magyarország

6935,7

Csehország

3423,1

Olaszország

3351,8

Németország

2947,0

Franciaország

1894,1

Románia

1733,4

Dánia

1549,4

Horvátország

1340,5

Lengyelország

950,8

Bulgária

848,5

Belgium

773,8

Portugália

347,8

Spanyolország

743,1

Svédország

9,7

A lakosság túlélhetőségének megítélése szempontjából a 6. táblázat hasznos, hiszen ez mutatja az ideális esetben (100%-os feltöltöttség mellett) 1 főre jutó energiamennyiséget. De vigyázat, ebben minden infrastrukturális, ipari és szolgáltatási célú fogyasztás is benne van 1 főre vetítve! Azaz nem szabad úgy értelmezni, hogy egy-egy lakosra a táblázat szerinti tárolt hőmennyiség jut, kvázi ezzel gazdálkodhat. Nem, ezek az értékek az egy-egy főre jutó saját ÉSnem saját céllal felhasználható energiamennyiséget jelentik.

A táblázat alapján népességi és tárolói számai tükrében

Magyarország relatíve kedvező helyzetben van.

Jóval kedvezőbb helyzetben, mint Európa olyan vezető hatalmai, mint Olaszország, Németország, Franciaország.

7. táblázat: Az egyes országok egy főre eső – az aktuális töltöttségi adatokkal korrigált – energiatárolási kapacitása (a tárolható földgáz által hordozott energiában, kWh-ban kifejezve, csökkenő sorrendben)

Az táblázat adatai a tározók aktuális töltöttségi adataival korrigálva mutatják meg, hogy az egyes országokban 1 főre aktuálisan mekkora tárolt energiamennyiség jut.

A november 1-ig hátralévő időben ez az igazán döntő mutató arról, hogy az egyes országoknak mennyire sikerül kihasználniuk a fenti mutatók által jelzett esélyeket, avagy mennyire sikerül kezelni a mutatók által jelzett veszélyeket, azaz mekkora nyugalommal várhatják a telet…

Lettország

5 594,8

Ausztria

5 211,3

Hollandia

4 794,5

Szlovákia

4 634,3

Magyarország

3 136,3

Csehország

2 528,7

Olaszország

2 221,9

Németország

1 903,2

Franciaország

1 320,0

Dánia

1 270,5

Lengyelország

928,8

Románia

855,6

Spanyolország

549,7

Horvátország

545,3

Belgium

504,3

Portugália

347,8

Bulgária

335,5

Svédország

7,7

E táblázat meglepő tanulsága a kisebb országok többségének – és azon belül Magyarország – előkelő helyezése. Ugyanakkor ebbe a relatíve jó „helyezésébe” „belezavar” egy később részletezendő bértárolás.

A másik véglet Svédország, amely minden mutatóban nagyon hátul van, így erőteljesen rá fog szorulni az EU július 20-ai "Gáztakarékossági terv a biztonságos télért" című javaslatában az EU országai közötti, hangsúllyal megfogalmazott szolidaritásra.

Kulcskérdés lesz, hogy a tagállamok elfogadják, majd végrehajtják-e az EB leglényegesebb javaslatát, a földgázfogyasztás augusztus 1-től történő 15%-is visszafogását.

Ha igen, akkor ez értelemszerűen azt jelenti, hogy egy-egy főre fajlagosan nagyobb tárolt energiamennyiség jutna.

Végül egy pillantás a jelenlegi magyar töltöttségi szintre az előző évi szintekhez képest (az mfor.hu gyűjtése alapján):

Az idei év magyar töltöttségi szintje az elmúlt csaknem 7 hónapban szinte végig az 5 év legalacsonyabb értékét mutatta. E fenyegető képet árnyalja a képet, hogy Magyarország 500 millió m3 földgázt eladott Szerbiának úgy, hogy ez a mennyiség Magyarországon kerül bértárolásra. Így az év hátralévő részében a tárolt földgázból 500 millió m3-rel kevesebb áll ténylegesen Magyarország rendelkezésre.

Rossz hír, hogy (még) nem látszik jele az elmaradás valamiféle dinamikus pótlásának. Bár a 7. táblázat alapján Magyarország relatíve előnyös helyzetben van („mínusz” szerb bértárolás), ám ezzel együtt

a rohamosan közelgő télig érdemes kihasználni az időt további töltésekre,

akár azért, hogy szükség esetén a szolidaritási jegyében Magyarország kisegítést tudjon adni más, kevésbé jó adottságú országoknak. Ehhez Magyarországnak már „csak” a kiviteli tilalmat kell felülvizsgálnia…

*1 TWh = 1.000 GWh = 1.000.000 MWh = 1.000.000.000 kWh"

Források:

Gas Infrastructure Europe - AGSI+ (gie.eu)

KYOS - European Gas Storage - Home

Gáztárolók (mfgt.hu)

HEXUM Földgáz Zrt. | (gaztarolo.hu)

Újra érkezik Magyarországra orosz gáz, de van miért izgulni - mfor.hu)

Germany steps up gas emergency preparations as Nord Stream resumes operation | Clean Energy Wire

500 millió köbméter földgázt vásárol Szerbia Magyarországtól | szmo.hu (szeretlekmagyarorszag.hu)

Latest