A nagy francia atomerőművi dráma (6. rész)

Cikksorozatunkban immár harmadik hónapja követjük a téli energiakrízis közepette Franciaország számos atomerőművét sújtó műszaki hiba fejleményeit, hatásait és kockázatait. Az átlagosnál enyhébb tél eddig segített, a termelőkapacitás- hiány mindeddig nem okozott üzemzavart, áramszünetet. A továbbra sem egyértelmű adatközlések miatt nehéz pontos képet alkotni a francia helyzetről. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a tervektől eltérően egyes blokkok javítása késik, pedig azt remélték, hogy a tél közepére ismét üzembe állnak. Így a zavartalan villamosenergia-ellátásnak a jelenlegihez hasonlóan enyhe tél lehet a záloga.

A cikksorozat 1. részében a súlyos francia atomerőművi helyzet okát, a 2. részben a válság kibontakozását, a 3. részben a szomszédos országokra gyakorolt hatást, a 4. részben a hiba kijavításának nehézségeit mutattuk be, míg az 5. részben levezettük, hogy az ENTSO-E téli kockázatértékelésében szereplő 5 GW négyszerese, mintegy 20 GW francia termelő kapacitás hiányzik.

A jelen cikk apropóját Olivier Véran francia kormányszóvivő január 4-ei sajtótájékoztatója adja. Az ott elhangzottak szerint az áramkimaradások kockázata csökkent, köszönhetően a korábban karbantartásra, javításra leállított atomreaktorok fokozatos üzembe helyezésének, továbbá az energiatakarékosságra irányuló erőfeszítéseknek és az időjárásnak. Mint Olivier Véran mondta:

"Az áramkimaradás kockázata ezen a télen csökkenni látszik, elsősorban az atomerőműveink fokozatos újraindítása miatt, de az időjárási körülmények miatt is, amint azt mindenki észrevehette, valamint az állam, a vállalatok és minden francia állampolgár által az energia józanságért tett erőfeszítések miatt."

A cikk szerint 56 atomreaktorból jelenleg 42 működik. De a közlésből nem derül ki, hogy konkrétan mely blokkok léptek üzembe.

Ugyanakkor a francia atomerőművi blokkok státuszát megjeleníteni hivatott Nuclear monitor legutolsó elérhető (január 8-ai) adataiból érdekes kép rajzolódik ki:

*Forrás:* *Nuclear Monitor (nuclear-monitor.fr)* *és CT.R szerkesztés*

Jelmagyarázat:
Zöld szín: üzemelő (aktív) blokk
Sötétzöld szín: az előző cikk szerinti helyzethez képest üzemel (aktív) blokk
Szürke szín: üzemen kívüli (inaktív) blokk
Kék szín: korrózióval érintett, de már javított blokk
Sárga szín: korrózióval érintett, javítás alatti blokk
Lila szín: az előző cikk szerinti helyzethez képest üzemen kívül került (inaktív) blokk

Tehát egy blokk (BUGEY-5) üzembe lépett, míg kettő (BUGEY-4 és CHINON-2) üzemen kívül került.

Azaz Véran kormányszóvivő szavai és a Nuclear monitor adatai nem látszanak összhangban lenni. Jóindulatúan persze lehetséges azt feltételezni, hogy a január 4-ei sajtótájékoztató időpontjában valóban az volt a helyzet, hogy két blokk üzembe lépett. Ám nem kizárt, hogy más blokkok kikapcsolása említetlenül maradt.

A jelen állapot szerint az 56 blokkból 41 lehet üzemben, 15 pedig üzemen kívül.

Az üzembe kerülő és onnan kikerülő blokkok nemhogy többlet termelő kapacitást nem jelentenek, de eredőben 905 MW-tal még kiebbet is. Ez a teljesítmény pl. a Paksi Atomerőmű mintegy 2.060 MW összteljesítményének csaknem fele.

A történtek nem oszlatják az elmúlt hónapok ellentmondásos kommunikációja miatti ködöt.

Ráadásul pozitív fejlemények továbbra sem nagyon várhatók. A hírek több blokk esetében is a tervezetthez képest elhúzódó újraindulásról szólnak:

a PENLY-2 blokk (1.330 MW) január 29. helyett június 11-én,
a GOLFECH-1 blokk (1.310 MW) február 18. helyett június 11-én,
a CATTENOM-3 blokk (1.300 MW) március 26-án,
a CIVAUX-2 blokk (1.495 MW) pedig február 19-én

indulhat legkorábban újra. Ez azt jelenti, hogy Franciaország az idei télen szinte bizonyosan nem számolhat ezzel az összesen mintegy 5.400 MW termelő kapacitással. Nagyságrendileg ez akkora termelő kapacitás, amellyel január 1. hetében szinte a teljes magyar fogyasztást ki lehetett volna elégíteni.

A francia villamosenergia export-import alakulása 2022. november-december hónapban

Önmagában már az alcímnek ez a része – „francia villamosenergia-import” – jelzi a helyzet pikantériáját: igen, Franciaország az aktuális atomerőművi helyzetben gyakran és jelentős mennyiségben villamosenergia-importra szorult és szorul.

November elején, a 44. héten a francia export-import szaldó pozitív volt, azaz a különféle határkeresztező távvezetékeken keresztül összességében többet exportált, mint amennyit importált. Volt olyan időszak is, hogy 8.2 GW export mellett 0 MW volt az import.

A 45. hét nagyjából kiegyensúlyozott volt.

*Forrás:* *Eco2mix – Cross border electricity trading | RTE (rte-france.com)*

A 46. héten az import növekedésnek indult. Erre a hétre esett az export-import szaldó havi szélső értéke is: ekkor 7.8 GW mellett 15.8 GW import zajlott.

Bár a szaldó szélső értéke a 46. héten volt, ám a 47. héten eredőben lényegesen több magas import-hányadú nap volt. Ezekben a napokban Franciaország elsősorban Németország (ill. Belgium) irányából importált.

December export-import szempontjából a végletek hónapja lett.

December jelentős importtal kezdődött, ám a mélypont a 49. héten következett be: Nyugat-Európát lehűlés érte el, amelynek nyomán a térség országaiban megnőtt a villamosenergia-fogyasztás. Volt olyan időszak, amikor Franciaország 0 MW export, mellett 14.9 GW villamosenergiát importált. Még Olaszország és Svájc irányából is importált, holott októberben ezen országok felé még exportált.

Ebben az időszakban – nem függetlenül a francia helyzettől – Németországban is kritikus helyzet állt elő, mint ahogy azt alább részletezzük.

A 50. héten bár kisebb mértékben, de még mindig negatív volt a szaldó.

Aztán az ünnepek közeledtével az 51. héten nemcsak csökkent az import, de az ünnepek alatt jelentős exportba fordult át. Volt olyan időszak, amikor mindössze 2.2 GW import mellett 14 GW (!) export zajlott.

Az 52. héten a szaldó továbbra is pozitív maradt, azaz nagyobb volt az export, mint az import.

Tovagyűrűző hatások: Németország

A november végétől felfutó francia import igény kielégítése Németországban önmagában is nehéz helyzetet teremtett. Ám ahogy erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk, december első felében kifejezetten kritikussá vált a helyzet. Ennek okát az alábbi ábra mutatja:

Az ábra a különféle energiahordozókból megtermelt villamosenergia-mennyiségek 2021. és 2022. év november-decemberi értékeinek különbségét mutatja.

December elejétől Németországban a hideg, felhős, szélcsendes időben az ábrán jól látható módon jelentősen lecsökkent az időjárásfüggő termelés (zöld vonal), amelynek – és a korábban írt jelentős francia import igények – kielégítésére jelentősen felfutott a szén (beige) alapú termelés. De a leginkább figyelemreméltó, hogy ebben az időszakban Németország rékényszerült a manapság legnagyobb kincsnek számító földgáz villamosenergia-termelési célra történő felhasználására. Rendben működő francia atomerőműpark esetén Németország csak jóval kisebb mértékben kényszerült volna erre a szélsőséges lépésre.

Tovagyűrűző hatások: Nagy-Britannia

Elsőre talán meglepő módon a francia atomerőművi helyzet ill. az ebből következően lecsökkenő francia villamosenergia exportképesség a brit villamosenergia-rendszer téli üzemét és biztonságát is érinti.

A kialakult helyzetben a brit rendszerüzemeltető, a National Grid azzal kénytelen számolni, hogy Franciaország csökkenti a Nagy-Britanniába irányuló energiaexportot.

Ez annak tükrében kínos, hogy Nagy-Britannia az egyik stabil vevője az alapesetben jelentős francia, nukleáris alapú villamosenergiának. Márpedig a National Grid a rendszer egyensúlyát a visszaeső francia szállítás mellett, részben régebbi szénerőművek újraindításával, részben pedig fogyasztói korlátozásokkal biztosíthatja. A National Grid elővigyázatosságból még decemberben készenlétbe helyezte a Drax-i erőmű m2021. márciusában leállított két szenes blokkját.