Cikksorozatunk előző részét azzal az ígérettel fejeztük be, hogy a francia atomerőművi fejleményeket továbbra is követjük. Ígéretünket megtartva ismét átvizsgáltuk a francia atomerőművi flotta aktuális teljesítőképességét. Az eredmény: -2.135 MW.
Nem tévedés. A január 8-ai utolsó állapothoz képest a jelenleg üzemben lévő atomerőművi blokkok beépített teljesítménye a remélt növekedés helyett mintegy „paksnyi” termeléssel csökkent!
A cikksorozat 1. részében a súlyos francia atomerőművi helyzet okát, a 2. részben a válság kibontakozását, a 3. részben a szomszédos országokra gyakorolt hatást, a 4. részben a hiba kijavításának nehézségeit mutattuk be. Az 5. részben levezettük, hogy az ENTSO-E téli kockázatértékelésében szereplő 5 GW négyszerese, mintegy 20 GW francia termelő kapacitás hiányzik. A 6. részben a január 4-ei optimista kormányzati hangról tudósítottunk.
De a jelek szerint a francia atomerőművi helyzet továbbra sem javul.
Pedig nagy a tét.
Hogy mennyire, azt egyebek mellett a REUTERS-nek a francia energia-helyzet 2022. évi alakulásáról szóló cikke is jelzi. Ennek értelmében a francia nukleáris-alapú villamosenergia-termelés február 1-ig 23%-kal (!) csökkent. Ez annak tükrében különösen kemény csökkenés, hogy alapesetben a francia villamosenergia-felhasználás fedezetének 70%-át a francia atomerőművek biztosítják.
A hiányzó kapacitás pótlása részben az import, részben pedig a földgáz-alapú villamosenergia-termelés növelésével történhetett. De egyik rosszabb alternatíva, mint a másik.
Egyrészt az alapesetben villamosenergia-exportőr Franciaország akkor vált importőrré, amikor az európai energiaválságban a legnagyobb szükség lett volna minden nem-fosszilis alapú villamosenergia-termelő kapacitásra.
A francia villamosenergia-export és -import az alábbiak szerint alakult:
A másik rossz lehetőség, a földgáz villamosenergia-termelési célú felhasználásának mintegy 30%-os növekménye viszont értelemszerűen jelentősen apasztotta az egyre komolyabb orosz szállítási megszorítások miatt csökkenő mennyiségű – és így augusztus végére történelmi magasságú árszintet elérő – európai földgáz készleteket.
A francia energiamix az alábbiak szerint alakult:
2022-ben Franciaországot az aszály is sújtotta. A korróziós probléma, valamint az elégtelen hűtés miatti nem tervezett atomerőművi leállások mellett, a vízerőművek termelése is visszaesett. Eredőben Franciaország villamosenergia-exportja 8 TWh alá csökkent, miközben az importja rekordszintre – csaknem 27 TWh-ra – nőtt.
Néhány hete még abban lehetett reménykedni, hogy az idei év kedvezőbben alakul. Január 9-ei cikkünkben az akkor elérhető utolsó adatok alapján a 2016-2021. évi termelési görbékhez viszonyítva az alábbiak szerint mutattuk be a 2022. évi termelés alakulását:
Optimizmusra adhatott okot a IV. negyedévben gyorsuló ütemben növekvő termelés.
Ehhez képest meglepő képet mutat az idei év kezdetét is mutató grafikon.
Az év végi ünnepek miatt visszaeső villamosenergia-igény talán magyarázhatja az atomerőművi termelés átmeneti, de jelentős csökkenését. (Megjegyzendő, hogy a megelőző években nem feltétlenül volt tapasztalható visszaesés, pláne nem ilyen mértékű.)
Még az is helyénvaló, hogy az idei év legelején, a gazdaság ünnepek utáni újra indulásának hatására nő a villamosenergia-termelés. Ám aggasztó, hogy a jól induló görbe megtörni látszik. A francia atomerőművi termelés nemhogy nem éri el az előző évek termelési szintjét, de meg is szakad a felzárkózás.
Mi történhetett?
A január 9. és február 26. időszakot vizsgálva látható, hogy az év 2. hetében durván – mintegy 31.600 MW-ra – esett vissza a nukleáris alapú termelés (piros nyíl). Bár vélhetően többszörös üzemzavar történhetett, de ennek oka nem világos. A termeléscsökkenés mértékét jól jelzi, hogy a vizsgált időszak maximális (45.799 MW) és minimális kapacitása (31.600 MW) között 14.177 MW (!) a különbség. Ez hazánk csúcsidei teljesítményigényének mintegy kétszerese!
A grafikonból jól látható, hogy a januári kisebb-nagyobb visszaeséseket követően a nukleáris alapú villamosenergia-termelés lényegében egyenletesen növekedni kezdett (zöld nyíl). Ám a február 7-ei héten elért maximum után ismét csökkenésnek indult (sárga nyíl).
És így válik érthetővé a bevezetőben említett -2.135 MW-os differencia.
És az időszak 14.177 MW-os differenciája tükrében hovatovább örülni is kell, hogy a csökkenés „csak” -2.135 MW.
A francia atomerőművi blokkok aktuális állapotát és a január 8-ai helyzethez képesti változásokat a Nuclear monitor legutolsó elérhető (február 26-ai) adatai alapján az alábbi táblázat mutatja be:
Jelmagyarázat:
Zöld szín: üzemelő (aktív) blokk
Sötétzöld szín: az előző cikk szerinti helyzethez képest üzembe jött (aktív) blokk
Szürke szín: üzemen kívüli (inaktív) blokk
Kék szín: korrózióval érintett, de már javított blokk
Barna szín: korrózióval érintett, javítás alatti blokk
Lila szín: az előző cikk szerinti helyzethez képest üzemen kívül került (inaktív) blokk
A jelen állapot szerint az 56 blokkból 39 lehet üzemben, 17 pedig üzemen kívül.
A január 8-ai állapothoz képest 6.405 MW összteljesítményű blokkok léptek üzembe, míg 8.540 MW üzemen kívül került. Ezek alapján adódik tehát a bevezetőben említett -2.135 MW kapacitáscsökkenés.
A történet egyre inkább egy fordulatos dráma képét mutatja.
December elején három blokkot is sikerült üzembe állítani. De néhány nap múlva a Penly 1 blokkban diagnosztizáltak további csővezetéki korróziós sérüléseket. De "megelőző javítások" céljából a Penly 2 blokk újraindítása is tovább késik. Más blokkokban is folynak munkák ill. a diagnosztika eredményére várnak.
Az sem javít a helyzeten, hogy Flamanville-ben tovább késik az új, 1.700 MW-os (!) reaktor üzembe helyezése. Új típusról és egyben a majdani legnagyobb teljesítményű blokkról lévén szó, ez akár érthető is lenne, ha nem tudnánk, hogy a bekapcsolás első céldátuma 2012 volt. Az aktuális céldátum 2024 tavasza. A hírek szerint az újabb késedelemben is szerepet játszik a korrózió, mivel a más erőművekben tapasztaltak alapján az EDF az új blokk berendezéseit is fokozott korróziós vizsgálatnak veti alá.
A jelen állapot szerint a következő blokkoknál kell elhúzódó újra indulással számolni:
- a CHOOZ-1 blokk (1.500 MW) január helyett február végén,
- a GOLFECH-1 blokk (1.310 MW) február 18. helyett június 11-én,
- a CATTENOM-3 blokk (1.300 MW) március 26-án,
- a PENLY-1 blokk (1.330 MW) január vége helyett március végén,
- a PENLY-2 blokk (1.330 MW) január 29. helyett június 11-én
indulhat újra.
A CIVAUX-2 blokk (1.495 MW) visszakapcsolása február 19-re, a BLAYAIS 1 (910 MW) pedig február 11-re volt ütemezve, de a Nuclear monitoron elérhető legutolsó adat szerint jelenleg is üzemen kívül vannak.
A késve belépő blokkok összteljesítménye 6.770 MW. Magyarországnyi teljesítmény.
A jelek szerint a francia atomerőművek sorsának alakulása még sokáig foglalkoztatja majd a francia és az európai villamosenergia-rendszer vezetőit.
A CT.R a további fejleményeket is követi.
