Kína fokozódó aktivitása a Csendes óceáni térségben együtt jár a feszültség növekedésével. Az erősödő kínai befolyás ellensúlyozására az Egyesült Államok is növeli jelenlétét. A Fülöp szigetekkel kötött megállapodás értelmében az Egyesült Államok ismét támaszpontokkal rendelkezik majd az országban.
A térség további meghatározó hatalma Ausztrália. A feszültség fokozódásával a kontinensnyi ország védelme érdekében határozott lépéseket tesz csendes-óceáni pozícióinak erősítésére. A kormányzat nem csinál titkot abból, hogy lépései mögött egyértelműen a kínai fenyegetés növekedése áll. Ausztrália erre reagálva fejleszti tengeralattjáró flottáját, továbbá F-35A és F/A-18F Super Hornet harci repülőgépeket, nagy hatótávolságú támadó rakétákat szerez be. Növeli haderejének létszámát, továbbá hadianyag gyártását is felfuttatja.
Az Ausztráliára irányuló fokozott figyelem arra is lehetőséget ad, hogy áttekintsük a kontinensnyi ország Európában kevéssé ismert energetikai sajátosságait is.
Aktuálisan egy másik, sokkal kisebb léptékű, hazai fejlemény is Ausztráliára irányíthatja a figyelmet.
Április 19-ei hír volt, hogy a bükkábrányi Energia Parkban megkezdődött a zöld hidrogén előállítása. Bár a gyártás csak kis léptékben, kutatási célokat is szolgálva indult meg, azonban hazai viszonylatban már ezeknek a kis lépéseknek is örülni kell. A projekt összhangban van az energiakrízis kirobbanása után az Európai Tanács által elfogadott REPowerEU program célkitűzéseivel, amelyben a hidrogéntechnológia hangsúlyos szerepet kap. De a bükkábrányi projekt abból a szempontból hiányérzetet is kelt, hogy hiányzik belőle a zöld hidrogén üzemanyagcellákban villamosenergiává történő visszaalakítása. Márpedig ez a helyes irányba mutató fejlesztés ezzel válna teljessé. A villamosenergia-rendszer stabilitása szempontjából kulcsfontosságú, hogy az egyre nagyobb megújulóenergia hányad mellett is biztosítható legyen az időjárás- és napszak-függőségből adódó termelési ingadozások kiegyenlítése. Ebből a szempontból ideális eljárás lehetne, ha a napsütéskor rendelkezésre álló energiafeleslegből fogyasztási csúcsidőszakban megtermelt hidrogént visszaalakítanák villamosenergiává. Egy ilyen tároló a villamos hálózatban egyfajta „lengéscsillapítóként” működhetne, kiegyenlítve a termelési csúcsok és fogyasztási völgyek közötti ingadozásokat.
Mint az alábbiakban bemutatjuk, Ausztrália hamarosan évi száztonnás nagyságrendben lesz képes zöld hidrogén előállítására.
De ez csak egyik eleme annak a gigantikus váltásnak, amelynek során az alapvetően fosszilis energiahordozókra épülő ausztrál gazdaság néhány évtizeden belül átáll a megújuló energiák meghatározó mértékű használatára.
Ausztrália alapvető energetikai jellemzői
Bár a bevezetőben említett energetikai átállás már megindult, de az ország gazdasága még jelenleg is a kifejezetten nagy mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókra épül.
Bár gyorsuló ütemben elkezdődött a megújuló alapú energiaforrások térnyerése, de részarányuk még mindig kicsi, így Ausztrália esetében különösen nagy kihívás a zéró karbon kibocsátási cél elérése.
Az energiapiaci célkitűzések mindenesetre ambiciózusak:
Az energiaszektor CO2-kibocsátásának csökkentése érdekében Ausztrália dinamikusan növelni kívánja az alacsony CO2-kibocsátású energiatermelés részarányát. Az ország 2030-ra a megújuló forrásokból származó energiafelhasználás részarányát a jelenlegi 27%-ról 82%-ra kívánja növelni.
Az energiatermelés dinamikus növekedésével számolnak úgy, hogy abban fokozatosan teret vesztenek a fosszilis energiahordozók, miközben dinamikusan növekednek a megújuló alapú energiaforrások, hangsúllyal a napenergiára.
Ausztrália 2022-ben éghajlatváltozási törvényt is elfogadott. Ennek értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra a felére kell csökkenteni, míg 2050-re kell elérni a nettó nulla kibocsátást.
Ausztráliában az energiaforrások összetétele országrészenként is jelentős eltérést mutat:
A fosszilis energiahordozók közül a kontinens keleti területein a szén, míg északon a földgáz dominál. Előnyös helyzetben van Dél-Ausztrália, ahol a szélenergia aránya az 50%-ot is meghaladja. Még ennél is jobb a helyzet Tasmániában, ahol a vízenergia aránya mintegy 80%. Nyugat-Ausztráliában relatíve kiegyensúlyozott az energiamix.
A teljes képhez tartozik, hogy Ausztrália ásványkincsekben különösen gazdag kontinens. Bőséges készletekkel rendelkezik például a mai korszerű tárolási technológiákhoz szükséges olyan anyagokból, mint a lítium és a kobalt.
Ilyen adottságokkal Ausztráliának lehetősége van arra, hogy kulcsszerepet játsszon a tiszta energiára való globális átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványi anyagok és új technológiák biztosításában.
Arccal a megújuló energiaforrások felé
Támogatva a klímaváltozás kapcsán megfogalmazott globális célokat, Ausztrália megkezdte a fosszilis energiahordozóktól való leválás keserves folyamatát. Az ország a 2000-2021 időszakban villamosenergia-termelésében 17,6 TWh-ról 70,3 TWh-ra, azaz négyszeresére növelte a megújuló energiaforrások részarányát.
A növekedés motorját a napenergián alapuló termelés felfutása jelentette – és egyéb technológiákkal kiegészülve várhatóan a továbbiakban is ez jelenti majd. Mindez vélhetően azzal is magyarázható, hogy mint a 2. ábra is mutatja, Ausztráliában különösen nagy – a világon a legnagyobb – a háztartási szintű napelemes energiatermelés súlya. Minden harmadik háztartásban van napelem. A háztartási méretű napelemes energiatermelő kapacitás 17 GW. Összehasonlításképpen: ez a teljesítmény 16,5 db Paksi Atomerőmű kapacitásának felel meg. A lakossági napelemes termelés elterjedésében meghatározó szerepe volt a jelentős szövetségi és állami szintű támogatásoknak.
Ausztrália a szélenergia hasznosításában sajátos helyzetben van: számos szárazföldi (on-shore) szélerőműve mellett jelenleg még egyetlen tengeren működővel (off-shore) sem rendelkezik. Ennek vélhető oka az, hogy a hatalmas fosszilis energiavagyon birtokában az országnak egész egyszerűen nem volt szüksége erre az energiatermelési módra. Ugyanakkor az energetikai paradigmaváltás várhatóan ki fogja kényszeríteni az offshore szélerőművek tömeges létesítését is. Szerencsére Ausztrália a hatalmas óceáni partvidéki területek birtokában kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik ehhez az energiatermelési módhoz is.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2027-re az ausztrál megújulóenergia alapú villamosenergia-termelő kapacitás eléri a 40 GW-ot. Ez 85%-os növekedést jelentene.
Az alábbiakban bemutatjuk az ausztrál energetikai paradigmaváltás néhány meghatározó létesítményét és projektjét.
