Az 1. részben tételesen sorra vettük az ukrán energiarendszer egyes összetevőinek jellemzőit és a hónapok óta tartó csapások nyomán kialakult állapot fontosabb összetevőit. Bár nem terveztünk 2. részt, azonban a Meduza hírportál mai cikke további adalékokkal szolgál. Az alábbiakban e cikket kivonatoljuk.
A károk kommunikációja
A károk tekintetében nehezíti a tisztánlátást az ukrán hatóságok érthető titkolódzása. Ez bizonyos mértékig érthető, mert nyilván nem szabad a támadót segíteni a csapások nyomán keletkezett károk azonnali és részletes közlésével. Azonban legalább ekkora gond lehet, ha a világ nincs tisztában a pusztítás mértékével. Ezért fontos lenne, hogy ha nem is azonnal, de legalább néhány hét múlva tájékozódni lehessen a tényleges következményekről.
Információs hadviselés
Fontos tudni, hogy Oroszország "energetikai fronton" is információs háborút folytat. Ennek keretében például azt híresztelik, hogy az ukrán hatóságok lekicsinylik az energiarendszerben keletkezett tényleges károkat,
elrejtik a lakosság elől az ország energiarendszerének valódi állapotát, hogy elkerüljék a lakosok tömeges elvándorlását, akiket Kijev emberi pajzsként fedez".
Nem meglepő módon az orosz propaganda szerint az orosz hadsereg
„hamarosan megsemmisíti az egész ukrán villamosenergia-szektort, és Ukrajna sötétségbe borul".
Volt-e országos áramszünet (blackout)?
Bár az ellátás akadozik, azonban a masszív bombázások ellenére Ukrajna csak egyszer "borult sötétségbe" egy november 23-i masszív orosz rakétacsapás után, de akkor sem az egész ország területén. A támadás során Ukrajna valamennyi régiójában áramkimaradások voltak. Aznap estére az ország 24 régiójából (megyéjéből) 11 teljesen áramszolgáltatás nélkül maradt, míg a többi régióban több órán keresztül csak jelentős megszakításokkal volt áramellátás. Ukrajna történetében ez volt az eddigi legkiterjedtebb áramszünet. De ez sem volt országos blackout.
A hőerőművek helyzete
A január 27-ei állapot szerint az ország 88 hőerőművi blokkjából 24 volt működőképes. Azaz a villamosenergia-ellátás akadozása mellett legalább ekkora gond a fűtési kapacitások jelentős beszűkülése. Szem előtt kell tartani, hogy bár Ukrajnában is enyhébb a tél, azonban még így is (jóval) hidegebb van, mint Magyarországon.
A transzformátorok, mint a legkritikusabb rendszerelemek
A villamos alállomások szinte minden támadási hullám hangsúlyos célpontjai voltak. Az alállomásokon koncentráltan található számos, nagy értékű és esetenként kifejezetten gyúlékony berendezés. Azaz akár egyetlen találat is hatalmas károkat okozhat.
De az orosz csapások jelentős számban kifejezetten az ún. nagytranszformátorokat célozták. Ezek hatalmas, akár több száz tonnás, olajjal teli szerkezetek. Speciális, gyakran egyedi, drága, nehezen pótolható berendezések. Hiányukban megszűnik a kapcsolat a villamos hálózat egyes feszültségszintjei között, azaz megszakad az erőművekben termelt villamosenergia szállítási útvonala.
A jelen állapot szerint min. 70 db nagytranszformátort kell pótolni. Ráadásul ez a szám minden egyes támadással tovább növekszik.
Pótlásukhoz a legkedvezőbb esetben is min. 1 év és min. 200 millió dollár szükséges.
A pótlást az is nehezíti, hogy az ukrán gyártó-javító bázis is rendszeres támadási célpont, azaz jó esetben az igények 10%-át tudja kielégíteni. A többit külföldi gyárakból kell biztosítani. De ez sem lesz egyszerű az ukrán transzformátorok esetenként átlagostól eltérő műszaki jellemzői (magasabb feszültségszint, nagyobb teljesítmény) miatt.
Némi esélyt adnak a posztszovjet országok régi készleteiben még fellelhető transzformátorok. Januárban például Litvániából érkezett Ukrajnába egy 1980-ban épített nagytranszformátor, más berendezésekkel együtt.
A transzformátorok mellett egyéb alkatrészekre és berendezésekre is szükség van az újjáépítéséhez. A világ összefogott, amelynek eredményeként már szinte minden égtájról – Európából, az Egyesült Államokból, Kazahsztánból, az Egyesült Arab Emírségekből, sőt Új-Zélandról is – is érkeznek szállítmányok.
Áramfejlesztők
Az elmúlt évben 11 hónap alatt Ukrajnába importált áramfejlesztők összesített kapacitása mintegy 1 GW. Ez lényegében megfelel a Hmelnyickij atomerőmű teljesítményének felével.
De a valós generátormennyiség ennél lényegesen nagyobb is lehet, mivel az összesítés az importon felüli, humanitárius segélyként, a vámnyilvántartásokban nem megjelenő berendezéseket nem tartalmazza.
A fagyok hatása
Mint korábban írtunk róla, a kiterjedt áram- és hőszolgáltatási szünetek miatti tömeges szétfagyások ma még felmérhetetlen hatásokkal járhatnak a csőhálózatokra. Olvadáskor humanitárius katasztrófa következhet be.
