Az ukrán villamosenergia-rendszer januári állapota

A 2022. október 10-én indult drón- és rakétatámadások januárban is folytatódtak.

Az elérhető információk alapján a február 24-től június 1-ig terjedő időszakban az ukrán energiarendszerben a károk helyreállításának költsége 3,5 millirád dollárra tehető. Szeptember 1-re ez az érték 6,8 milliárd, majd novemberre 9,1 milliárd dollárra nőtt. Egyedül a Zaporizzsjai Atomerőműben mintegy 0,8 milliárd dollár kár keletkezett (a november 1-jei állapot szerint).

Az értékekben jelentős bizonytalanságot jelent, hogy a megszállt területeken lévő létesítményekről nincsenek egzakt információk. Ugyancsak akadályozza a pontosabb számításokat, hogy az ukrán hatóságok, érthető okokból egyre kevésbé tesznek közzé pontos információkat a megtámadott létesítmények helyzetéről és a keletkezett károkról.

Január végére Oroszország Ukrajna beépített villamosenergia-kapacitásának mintegy 50%-át elfoglalta , megrongálta vagy megsemmisítette.

Az elmúlt hetek főbb támadási hullámai

December 28. Dróntámadás Harkiv energetikai létesítményei ellen.
December 29. A Harkiv, Kijev, Odessza és Ivano-Frankivszk régiókat érő támadás mintegy 1 millió fogyasztót érintő áramszünetet okozott annak ellenére, hogy az ukrán légvédelem a 70 kilőtt rakétából 58-at hatástalanítani tudott.
December 31. Újabb rakétatámadás zajlott az ukrán energetikai rendszer ellen.
Január 1. Oroszország 45 drónnal támadta Kijev energetikai infrastruktúráját.
Január 2. Újabb támadás érte Kijev energetikai rendszerét. A keletkezett károk miatt vészlekapcsolások történtek, amelyek jelentős területeken a fűtés leállását is okozták.
Január 03-04. Ukrajna déli és keleti részén tűzérségi támadások érték a villamosenergia-és gázhálózatot.
Január 08. Támadás érte a megszállt donyecki területen lévő Starobeshivska és Zuivska hőerőműveket. (Egyes hírek szerint a támadást az ukrán haderő hajtotta végre, szemben e lista összes többi tételével.)
Január 09. Ukrajna déli részén támadás ért egy erőművet, jelentős ellátási zavarokat okozva az ország keleti részén is.
Január 11. Támadás érte Herszon energetikai infrastruktúráját, közte egy olyan alállomást is, amely kulcsszerepet játszik a város fűtésében.
Január 14. Harkiv, Lviv, Ivano-Frankivszk, Zaporizzsja, Vinnicja és Kijev régiók energetikai létesítményeit érte támadás, köztük két erőművet is. Az egyikben a turbina és más berendezések is megsemmisültek, ellátási zavarokat okozva.

Az energetikai szakemberek a támadások közepette is igyekeznek fenntartani, helyreállítani a szolgáltatásokat. A háború kezdete óta csak a DTEK, azaz Ukrajna legnagyobb, magánkézben lévő energetikai társaságának alkalmazottai közül 133-an haltak meg, 24-en eltűntek, 4-en fogságba kerültek, 322-en pedig megsebesültek.

A támadások térbeli eloszlása

Az ukrán villamosenergia-rendszer ellen október 10. óta zajló támadások elsősorban a fővárost érintették. A támadók akár egy napon belül többször is visszatérve pusztították a Kijev ellátását biztosító erőműveket és alállomásokat.

*Forrás: 2023_01_24_UA_sectoral_evaluation_and_damage_assessment_Version_VI.pdf (energycharter.org)*

Kijev után a legtöbb csapás Harkiv, Dnipro, Vinnyica, Lviv városok és régiók villamos rendszereit érték. Korábban is, de januárban különösen súlyos támadások érték Odessza régiót, máig tartó ellátási zavarokat okozva.

Egyes energetikai komponensek állapota

Atomerőművek

„Békeidőben” az atomerőművek teszik ki Ukrajna villamosenergia-termelésének mintegy 55,5%-át (2021. évi állapot). Alapesetben a négy atomerőműben 13 db 1.000 MW, továbbá egy 415 és egy 420 MW beépített teljesítményű blokk üzemel. Ugyanakkor, mint közismert, a 6.000 MW teljesítményű Zaporizzsjai Atomerőművet (ZNPP) – Európa legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb atomerőművét – az orosz csapatok 2022. március elejétől megszállás alatt tartják. Ezt követően az erőmű egyre nagyobb fennakadásokkal, de üzemelt. 2022. szeptember 11. óta a ZNPP nem termel. Az erőmű területét számos tüzérségi találat érte. A háború előtt a ZNPP az ukrán villamosenergia-termelés mintegy 25%-át adta.

A Pivdennoukrainska Atomerőmű környékét is lövések érték. A Hmelnyickij és a Rivnenska atomerőmű üzemét többször is megzavarták az átviteli hálózatot ért támadások. Emiatt többször is szükség volt blokkok visszaterhelésére, sőt november 23-án az összes atomerőművi blokk vészleállítására sor került.

Hőerőművek

A háború előtt Ukrajnában 12 hőerőmű működött 21,5 GW beépített teljesítménnyel (nem ideértve az Oroszország által már korábban megszállt donbaszi és luhanszki régióban működő hőerőművek összesen 3,3 GW termelő kapacitását). Ezek az erőművek az országban felhasznált villamosenergia 23,8%-át termelték meg (2021. évi állapot). A háború kezdete óta az orosz erők három – összességében 7,7 GW beépített teljesítményű – hőerőművet (Zaporizzsja, Luhanska és Vuhlehirska) foglaltak el.

A támadások során az összes hőerőművet támadás érte, súlyos károkat, avagy teljes megsemmisülést okozva.

*Forrás: The energy war: Satellite images show the scale of Russian attacks on Ukraine infrastructure | World News | Sky News*

Kapcsolt hő- és villamoserőművek

Ukrajna a háború előtt 6,1 GW kapcsolt hő- és villamoserőművi termelő kapacitással rendelkezett. Ezek az alapvetően földgázzal üzemelő erőművek az országban felhasznált villamosenergia 5,5%-át termelték meg (2021. évi állapot).

A háború alatt a termelőkapacitás 8%-a került a megszállók fennhatósága alá. A támadások következtében a kapacitások mintegy 45%-a megrongálódott vagy megsemmisült.

Nagy vízerőművek

A háború előtt Ukrajnában működő tíz nagy vízerőmű beépített teljesítménye 4,7 GW volt. Három szivattyús energiatároló erőmű is üzemelt, összesen 1,5 GW beépített teljesítménnyel. A nagy vízerőművek összességében az országban felhasznált villamosenergia 6,6%-át termelték meg (2021. évi állapot).

Az összes ukrán vízerőművet támadás érte.

Átviteli hálózat

Az ukrán villamosenergia átviteli hálózatot 23.600 km távvezeték és 141 db alállomás alkotja. Ezeket az ukrán átviteli hálózati rendszerüzemeltető (TSO), az Ukrenergo kezeli.

A támadások következtében az ukrán fennhatóság alatt maradt alállomások mintegy 40%-a megsemmisült vagy megrongálódott. Számos alállomást több hullámban is támadás ért. Az utolsó információk szerint több mint 40 távvezeték és 20+ alállomás sérült, közülük többet üzemen kívül kellett helyezni.

Kiemelt célpontok voltak a nagytranszformátorok. Ezek a speciális, nagy értékű és méretű berendezések csak erősen korlátozott számban tartalékolhatók, azaz a szisztematikus pusztításuk hatásai egyre nehezebben kezelhetők.

A külföldi segítség lehetőségét erősen korlátozza az ukrán villamosenergia-rendszer azon sajátossága, hogy a 330 kV-os feszültségszint csak a volt szovjet blokk országaiban honos. Így nyugati segítség maximum új transzformátorok majdani gyártásában nyilvánulhat meg. Az ukrán szakemberek nagy erőkkel keresik a volt szovjet tagországokban fellelhető és nélkülözhető nagyfeszültségű berendezéseket.

*Forrás:* 2022_11_24_UA_sectoral_evaluation_and_damage_assessment_Version_IV.pdf (energycharter.org)

Új jelenség, hogy a drón- és rakétatámadások mellett az orosz tüzérség is akcióba lépett. Hatalmas lőszermennyiséget elhasználva a nehezebb célpontot nyújtó távvezetékeket is rombolni kezdték (például Herszon környékén). Így az extrém téli körülmények között az ukrán szakembereknek az erőművi és alállomási pusztítás mellett egyre inkább a szétlőtt távvezetékeket is helyre kell állítaniuk.

Az ukrán villamosenergia-rendszer március 16. óta összekapcsolódott az ENTSO-E rendszerrel. Ukrajna június 30-án az európai országok felé megindította a kereskedelmi villamosenergia szállítást. Ennek keretében október 10-ig mintegy 542,5 millió dollár értékű villamos energiát exportált. Az október 10-én megindult légi offenzíva olyan károkat okozott az átviteli hálózatban, amelyek nyomán megszűntek a megbízható export szállítás feltételei. A támadások során megsemmisült erőművi kapacitások immár nemhogy exportot nem tennének lehetővé, de az ország egyenesen importra szorul. Emiatt januártól a hálózat pillanatnyi állapotától függően, kis mennyiségben eseti villamosenergia import indult.

Elosztóhálózat

Az ukrán elosztóhálózatot 800.000+ km távvezeték és kábel, továbbá mintegy 200.000 db transzformátor, alállomás alkotja. Mindezt 32 elosztóhálózat-üzemeltető (DSO) kezeli.

A támadások következtében mind a távvezetékek, mind a transzformátorok súlyos károkat szenvedtek, kiterjedt áramszüneteket okozva. Az áramellátás nagy területeken jó esetben is csak időszakosan biztosítható.

A legutóbbi, január 26-ai támadás nyomán különösen kritikus az ellátási helyzet Odessza régióban.

Kereslet és kínálat

A 2021-évi bázishoz képest Ukrajna villamosenergia-fogyasztása mintegy 30-35%-kal csökkent. Az ipari termelés bezuhanása, továbbá a tömeges belső és külső migráció miatt a fogyaszstás szerkezete és eloszlása is jelentősen átalakult. A termelés és a fogyasztás egyensúlya csak a szinte minden fogyasztót érintő rendszeres lekapcsolásokkal tartható fenn. Január 24-én mintegy ötmillió fogyasztót érintő részleges vagy teljes áramszünet volt.

A januári állapot szerint éjszakánként kb. 1,5 GW, nappal pedig akár 4,5 GW teljesítmény hiányzik a rendszerből. Ezt a hiányt csak a fogyasztók rendszeres és kiterjedt lekapcsolásával lehet kiegyensúlyozni.

A helyzet javulására mindaddig nincs esély, amíg a támadások folytatódnak. Az ismétlődő támadások közepette a csereként beépítendő nagy értékű berendezések ugyanúgy elpusztulhatnak. A helyzet érdemi javulásának minimális előfeltétele valamiféle tűzszünet. Addig csak az energiával való takarékoskodás, továbbá a mobil áramforrások használata segíthet a minimális áramszolgáltatás fenntartásában.

A fogyasztás csökkentéséért az ukrán kormány akciót indított 500.000 db hagyományos izzólámpának sokkal kisebb fogyasztású LED-fényforrásra cserélése érdekében. Emellett az EU pénzügyi támogatásával további mintegy 35.000.000 izzó cseréjét is tervezik. Ezek eredőjeként a világítás teljesítményigénye kb. 1 GW-tal csökkenhet. Ez a Paksi Atomerőmű teljesítményének csaknem fele.

A forrásoldali hiányok és hálózati károk miatt a helyileg termelt villamosenergia lehet a megoldás. Míg 1 éve, januárban, Ukrajnában mintegy 6.000 db generátorra volt igény, addig ez decemberre 310.000 db-ra nőtt. 2022-ben Ukrajna összességében mintegy 670.000 db generátort importált.

Tűzszünetnek jelenleg semmilyen esélye sem látszik, így a károk még ennél is nagyobbak lehetnek.

Források: