Skip to content

Barátkozzunk a hangulatos téli, esti áramszünetek gondolatával?

Az Európai Bizottság megkezdte a közvélemény felkészítését az idei télen bekövetkezhető áramszünetekre. Ennek kapcsán indokolt belegondolni a lehetséges hazai következményekre.

Az EU téli felkészüléséről a Reuters adott hírt. Idézetek a cikkből:

„Az Európai Bizottság felkészül az Európai Unión belüli áramkimaradásokra és egyéb vészhelyzetekre.”
„Az EU két forgatókönyvre készül. Az első forgatókönyv szerint csak néhány tagállamot érint egy olyan esemény, mint például egy áramkimaradás, és a többi uniós állam képes ellátni energiával az érintett tagországokat.”
„Ha azonban egyszerre nagyszámú államot érintene az áramszünet, akkor a blokk országainak korlátozniuk kellene a többi tagnak nyújtott gyorssegély-szállításokat, és a Bizottság a stratégiai tartalékból fedezhetné a szükségleteket.”

Fordítsuk le a fentieket Magyarországra!

Az ENTSO-E tagjaként Magyarországra is vonatkoznak az ENTSO-E alapelvei, amelyek szerint egyrészt minden nemzeti rendszer felel a saját ellátásbiztonságáért, másrészt minden nemzeti rendszer kölcsönösen segíti a másikat, de csak időlegesen.

Lefordítva:

szolidaritási – azaz kölcsönös kisegítési – kötelezettség van. De csak időlegesen!

A körvonalszódó európai, téli villamosenergia-ellátási kockázatok – ad absurdum zavarok – tükrében mi a jelentősége ennek a megszorításnak?

Az, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben alapesetben is egyre nagyobb mértékben importból fedezte a villamosenergia-igényét. Ennek mértéke elérte – sőt manapság egyre inkább meg is haladja – a fogyasztás 30%-át. Ehhez képest legutóbb október 4-én 19:45-kor a nettó rendszerterhelés 5745,8 MW-os értékéből 2822,3 MW származott importból.

Azaz 49,1% (!) importból származott.
Forrás: Energia MIX - Erőművi termelés primer források szerinti megoszlása és import export szaldó - Nettó elszámolási mérés alapján - MAVIR - Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

Az egyre nagyobb importkitettség több körülmény együttes hatásának eredménye. Például:

  • Elmaradt az üzemidejük végére ért erőművek kieső kapacitásának pótlása. Konkrétabban: nem épül elég új – de főleg jól szabályozható – erőművi kapacitás.
  • Az iparfejlesztés révén nagy energiaigényű technológiák települtek és települnek be az országba.
  • Nincs hathatós ösztönzés a villamosenergia-megtakarításra.
  • A torz árrendszer nem szembesíti a fogyasztókat az energia – így a villamosenergia – valós árával.

Mindaddig nincs is baj, amíg a villamosenergia-piacon bőven van kínálat, azaz amíg a hiányzó hazai termelést helyettesítő villamosenergia-mennyiséget importból gond nélkül be lehet szerezni.

Az első komoly figyelmeztető jelek az idei év elején jelentkeztek.

Mint cikksorozatunkban itt és itt írtuk, az európai villamosenergia-ellátás stabil támaszának számító Franciaországban – sorozatos atomerőművi hibák, majd nyáron a nagy meleg és az aszály hűtést korlátozó hatása miatt kényszerűen leálló további erőművek miatt – jelentően csökkent a villamosenergia-termelés. Annyira, hogy Franciaország időszakosan importra (!) szorult. Ez önmagában súlyos csapás az európai villamosenergia-piacra.

Mint cikkeinkben írtuk, a francia atomerőművi problémák kínálatszűkítő hatásai tartósnak bizonyulnak, reálisan az idei egész telet érinteni fogják.

Magyarországra nézvést ez azt jelenti, hogy a következő hónapok európai villamosenergia-kínálata eleve szűkebb lesz. E helyzetet tovább ronthatják az egyes országok minden eddiginél nagyobb számban megjelenő saját kisegítési igényei.

Az eddigi kínálati piac
átalakulhat keresleti piaccá.

Szükségképpen csillagászati árakkal.

Sőt, az EU előrejelzése szerint olyan pillanat is eljöhet, amikor egész egyszerűen gyakorlatilag megszűnik a kínálat. Ekkor léphet be az EB – értelemszerűen nem határtalan – stratégiai tartaléka.

És az európai villamosenergia-rendszer egyensúlyának megőrzése érdekében minden olyan esetben,

amikor a fogyasztás meghaladja a termelést,
akkor fogyasztói korlátozások lépnek életbe.

Azaz előre meghatározott fogyasztók kisebb-nagyobb körének hosszabb-rövidebb időre megszűnik a villamosenergia-ellátása. Ha a hiány tartóssá válik, akkor csak rotációs rendszerben, tervszerűen váltogatva kerülhetnek ellátásra a fogyasztók.

A körvonalazódó helyzetben

a magas importhányad miatt
az idei télen Magyarország
különösen sérülékeny lehet.

Főleg az esti órák lehetnek kritikusak, amikor a télen eleve kevesebbet termelő naperőművek termelése kiesik, a fogyasztás viszont a fűtés, a világítás stb. miatt pedig megugrik.

Alapesetben ilyenkor segít az import.

Amíg megfizethető és amíg van mit importálni…

Latest