Valóban előfordulhat-e fogyasztók millióit érintő áramszünet Európában? Az egy éve ilyenkor még vadnak tűnő kérdés mára nagyon is indokolttá vált. Az európai energiaválság közepette – különösen egy esetleges extrém hideg tél, azaz egy sarki légörvény (polar vortex) jelenséggel súlyosbítva – sajnos nem zárható ki a villamosenergia-rendszer termelői és fogyasztói egyensúlyának megbomlása, egy kiterjedt áramszünet lehetősége. Először tekintsünk át néhány megtörtént esetet.
A német Meyerwerft hajógyár 2006. szeptember közepén jelezte a területileg illetékes E.ON Netz áramszolgáltatónak, hogy november 5-én 01:00 órakor az Ems folyón az Északi-tengerre kívánja továbbítani a Norwegian Pearl nevű, meglehetősen méretes hajót. Ehhez a folyón átívelő Conneforde-Diele 380 kV-os kétrendszerű távvezeték lekapcsolását kérte. Ez nagyobb hajók áthaladásakor egy a biztonság érdekében történő kötelező eljárás, nehogy a hajó felépítményének magasabb részei esetleg veszélyesen közel kerülhessenek a távvezeték feszültség alatti sodronyaihoz.
Közeledve a céldátumhoz a Meyerwerft november 3-án az eredeti kérésnél korábbi, már november 4., 22:00 órai lekapcsolást kért. Az E.ON Netz beleegyezett az időpont előbbre hozatalába.
A lekapcsolásra készülve november 4-én 21:29-kor az E.ON Netz a hálózat aktuális állapotára vonatkozó aladatok alapján számítógépen lefuttatta (szimulálta) a távvezeték lekapcsolás lehetséges hálózati hatásait. A számítás megnyugtató eredményt adott, nem jelzett lehetséges határérték túllépést. Ugyanakkor az E.ON Netz nem végzett arra vonatkozó vizsgálatot, hogy a távvezeték kikapcsolása után is teljesül-e az ún. n-1 kritérium, azaz még így is marad-e annyi távvezetéki kapacitás a rendszerben, hogy egy a kikapcsolás ideje alatti esetleges további távvezeték kiesése esetén is elégséges tartalék marad, ezzel garantálva az ellátásbiztonságot egy ilyen szélsőséges esetben is.
