A hétvégén újabb masszív támadások érték az ukrán villamosenergiarendszer erőműveit és alállomásait. Az immár jellemzően drónokkal végrehajtott támadások Ukrajna számos régiójában okoztak áramszüneteket, vízellátási zavarokat. A szűkülő villamosenergia-termelő kapacitások miatt egyes településeken – pl. a fővárosban, Kijevben is – az áramellátás még intenzív takarékoskodás mellett is csak időszakosan biztosítható. Ebben a helyzetben indokolt némi számvetést csinálni.
Az elmúlt hónapokban több cikkben is elemeztük az Oroszország által megszállt ukrán területek villamosenergia-rendszerének helyzetét (itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt).
Az elmúlt 2 hét rakéta és dróntámadásai következtében óriási károk keletkeztek
Az offenzíva valószínűsíthető céljait más portálok részleteiben tárgyalták. Az alábbiak inkább a valószínűsíthető károkról és azok hatásairól kíván képet adni azon keretek között, amit az érthető okokból meglehetősen szűkszavú ukrán hírforrások lehetővé tesznek.
Erőművek
Az elmúlt 2 hétben az alábbi erőműveket érték támadások (zárójelben az erőművek kerekített beépített teljesítményei szerepelnek):
- Burshtyn (2,3 GW)
- Kurakhivska (1,5 GW)
- Ladyzhyn (1,8 GW)
- Három kijevi erőmű (2,4 GW)
- Prydniprovska (1,8 GW)
A mintegy 9,8 GW-nyi termelő kapacitást érő támadások súlyossága Ukrajna 54.5 GW-nyi (2020. évi állapot) teljes erőművi kapacitása tükrében értékelendő.
Az erőművi termelő kapacitások
csaknem 20%-ának akár csak rövid idejű elvesztése
bármely ország villamosenergia-ellátását
súlyosan érintené.
Nem véletlen, hogy az ukrán kormány szigorú takarékosságra inti a lakosságot, sőt a hétvégi csapások következtében helyenként (pl. Kijevben) az áramellátás csak időszakosan, az ellátott területek váltogatásával biztosítható.
Ám a megszállt területeket is figyelembe véve az ukrán erőművi helyzet ennél lényegesen rosszabb.
Megszállt területeken lévő atomerőmű:
- Zaporizzsja (6 GW)
Szénerőművek:
- Starobeshivska (1,8 GW)
- Vuhlehirska (2,8 GW)
- Luhansk (2,2 GW)
- Kurakhovka (1,5 GW)
- Zaporizhia (3,6 GW)
- Zuyiv (1,2 GW)
Vízerőmű:
- Kakhovka (0,3 GW)
A fentieken kívül mintegy 2 GW szél- és 50 MW naperőművi kapacitás is megszállt területen található.
Összességében mintegy 21 GW termelő kapacitás
– az ukrán összkapacitás csaknem 41%-a –
a megszállt területekre esik.
Ukrajna az erőművi kapacitások brutális csökkenését egészen a 2 héttel ezelőtti támadások kezdetéig menedzselni tudta egyrészt a háború miatt lecsökkent, másrészt a nyári szokásosan kisebb fogyasztás miatt. Ukrajna még villamosenergia-exportra is képes volt.
Az utóbbi 2 hétben a támadások nyomán ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Ukrajna már nem képes exportra, sőt a jelzett korlátozásokra is kényszerül.
Az Ukrenergo friss közleménye szerint:
"A villamosenergia-rendszer stabil működésének fenntartása érdekében az Ukrenergo diszpécserközpont kénytelen ideiglenesen ellenőrzött áramfogyasztási korlátozást bevezetni Harkiv, Poltava és Sumy régiókban. A legnagyobb mértékű korlátozást Kijev városában, valamint Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi és Zsitomir régiókban fogják alkalmazni"
Ráadásul rövidtávon nem lehet a helyzet lényeges javulására számítani, mivel az eltalált erőművi technológiai berendezés kritikusságától függően min. több hetes, de akár több hónapos helyreállítási idővel kell számolni. Ez a közelgő tél tükrében különösen a lakosság számára súlyos megpróbáltatásokat jelenthet.
Alállomások
A villamos hálózatot (jellemzően alállomásokat) az alábbi településeken érték csapások, ezzel az adott települések, régiók áramszolgáltatásának részleges, vagy teljes megszakadását okozva:
- Akhtirka
- Harkiv
- Hmelnickij
- Juzsne
- Kijev
- Kirovograd
- Kovel
- Kremencsuk
- Kryvyi Rih
- Liszicsanszk
- Luck
- Mikolajiv
- Odessza
- Rivne
- Svitlodarsk
- Szeverodonyeck
- Zsitomir
Az alállomásokat érő csapások az áramszolgáltatásban különösen abban az esetben okozhatnak tartós fennakadásokat, ha transzformátor is károsodott. Márpedig több olyan kép is nyilvánosságra került, amely erősen égő, javíthatatlan transzformátorokat mutat. Kizárt, hogy ilyen támadási intenzitás mellett a tartalékkészlet lehetővé tenné az összes megsemmisült transzformátor pótlását. Utángyártásuk viszont optimális esetben is min. 6 hónap. Ez megint csak rossz előjel a közelgő tél előtt.
Az ukrán források a támadások célpontválasztásai miatt azt valószínűsítik, hogy az előkészítésben villamoshálózati szakemberek is részt vettek. Látva a károsodott létesítmények listáját, ezzel a vélekedéssel egyet kell érteni.
Az elmúlt két hét tapasztalatai szerint az egyes támadási hullámok néhány napos szünetekkel követték egymást. Vélhetően ezekben a szünetekben zajlott a károk kiértékelése és a következő hullám célpontjainak meghatározása.
A hírek szerint Oroszország még mindig jelentős drónkészlettel rendelkezik, azaz képes további csapásokat mérni. Így az eddigi logika tükrében néhány nap szünet után ismételt dróncsapásokra lehet számítani.
Látva az eddigi csapások következményeit,
az esetleges további támadások katasztrofális hatásúak lehetnek, az ukrán villamosenergia-rendszer rezilienciájának további súlyos gyengülését okozhatják.
Ez az ukrán hálózat ENTSO-E kapcsolatát is veszélyeztetheti, mivel egy tovább gyengülő ukrán hálózat magára az ENTSO-E hálózatra nézve is kockázatot jelent. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az ENTSO-E villamosenergia exporttal próbálja pótolni a kieső ukrán erőművi kapacitásokat. Ennek viszont korlátot szab, hogy – főleg a francia atomerőművi gondok miatt – maga az ENTSO-E sincs bővében a villamosenergiának, másrészt a határkeresztező távvezetéki kapacitások is korlátosok, harmadrészt az ukrán hálózat állapota is inkább csak az ország nyugati részének ilyen módon történő ellátását teheti lehetővé.
Ukrajna villamosenergia-szűkös,
kegyetlen télnek néz elébe.
És mindeközben a donyecki front helyzete?
A cikksorozat előző részeiben egyebek mellett azt is vizsgáltuk, hogy miként alakulnak a megszállt területek villamosenergia-rendszerének elcsatolását lehetővé tehető hálózati feltételek. Ebből a szempontból különösen kritikusnak jeleztük a donyecki front térségében haladó 750 kV-os távvezetéket. Mint korábban írtuk, ebben a térségben az orosz erők a más frontszakaszokon elszenvedett veszteségek ellenére masszívan támadnak és területi nyereségeik is vannak.
A lassú előrehaladással nőnek az orosz esélyek a kérdéses távvezeték elérésére.
Ám sokra nem mennének vele, mert a távvezeték továbbra is a frontvonal közelében lenne, azaz nagy a rongálódás, szabotázs veszélye.
Így főleg az álló Zaporizzsjai Atomerőmű és a bizonytalan hálózat kapcsolat miatt
továbbra sem valószínű a megszállt területek villamosenergia-rendszerének rövid időn belül az orosz rendszerhez való csatlakoztatása.
