Az elmúlt hetek, napok egyes ukrajnai történései energetikai szempontból önmagukban is figyelemre méltók. Ám összefüggéseiket tekintve akár olyan képet is kirajzolhatnak, amely nem mutat jól. Sőt, amely kifejezetten elgondolkodtató lehet.
A címbéli kérdés megválaszolásához messzebbről kell kezdeni a történetet.
Ukrajna megtámadásának igazi okát már eddig is sokan és sokféleképpen próbálták megtalálni.
A lehetséges okok egyike az energetikai motívum. Konkrétan az, hogy Ukrajna déli részének, Fekete-tengeri partvidékének annektálásával a tenger mélyén rejtőző hatalmas új földgázkészletekhez juthatna Oroszország, amely majd kiválthatja az idővel kimerülő szárazföldi gázmezőket.
De lehetséges, hogy létezik
akár ennél is vadabb energetikai motívum?!
Az elmúlt hetek, napok történéseit összerakva még ez sem kizárt.
Először nézzük a tényeket!
1. Történések a zaporozsjai atomerőműben és környékén
A zaporozsjai atomerőmű max. 5.700 MW teljesítménnyel képes termelni. Tehát önmagában ez az egyetlen erőmű is szűken fedezhetné Magyarország teljesítményigényét.
Az atomerőműben hónapokkal ezelőtt „befagyott” egy nukleáris biztonsági szempontból abnormális állapot: az erőművet még márciusban megszállták az oroszok, ám továbbra is az ukrán szakszemélyzet üzemelteti. Jelen vannak a Roszatom munkatársai is, ám az érdemi irányítást mindeddig nem tudták átvenni. Jelentős nemzetközi nukleáris kockázat, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IEA) hónapok óta képtelen eljutni az atomerőműbe, hogy ellenőrizhesse azt.
Aztán július elejétől az erőműben egyre több és súlyosabb incidens történt.
Az oroszok különböző formákban elkezdték zaklatni az erőmű személyzetét. Elhurcolták a nukleáris biztonsági terület egyes vezetőit. Provokációt próbáltak előkészíteni az ún. pihentető medence vizének kikényszerített leürítésével. Ezzel is összefüggésben az erőmű egyik tapasztalt ipari búvárát merülésre próbálták kényszeríteni, ám amikor ezt megtagadta, akkor olyan súlyos verést kapott, amely után kómába esett, majd néhány nap múlva elhunyt.
Ennél is súlyosabb incidens, hogy akár nehézfegyverzettel együtt fegyveresek költöztek be az erőmű belső, üzemi területeire, vélhetően azzal a céllal, hogy egyesetleges tűzpárbaj esetén az erőművet olyan erődítményként használhassák, amelyet nukleáris katasztrófától tartva az ukránok bizonyosan nem lőnének. Erre később maguk az ukránok részben rácáfoltak, mert drónról csapást mértek – ha nem is magára az erőműre, de – a közvetlen közelében táborozó orosz csapatok táborára.
Az atomerőművi állapotok további súlyos romlását tükrözi az a július 19-ei hír, amely szerint katonai felszerelést, lőszert, robbanóanyagot telepítettek az atomerőmű 1. blokkjának turbinacsarnokába.
Az oroszok az atomerőművi történésekkel együtt a jellemzően az erőmű személyzetének és családjaiknak otthont adó, szintén megszállt Enerhodar városában is növelik a nyomást.
2. A Vuhlehirsk-i erőmű elfoglalása
A vuhlehirski szénerőmű teljes kapacitással 3.600 MW-nyi teljesítménnyel képes termelni. Ez csaknem kétszerese a paksi atomerőmű kapacitásának.
Az erőmű az egyik aktuális orosz csapásirányban, a luhanszkiban helyezkedik el. Szenes erőműről lévén szó működésének előfeltétele a zavartalan szénszállítás. Ez a harcok miatt vélhetően min. akadozott.
Az orosz csapatok július 26-án elfoglalták az erőművet.
Ugyanakkor az erőmű területéről nem érkeztek hírek olyan intenzitású és időtartamú fegyveres ellenállásról, mint az Azovsztal esetében. Bekerítéstől tartva az ukránok inkább kivonták erőiket. Ebből következően az erőművet vélhetően nem is érték akkora károk sem, mint az Azovsztalt. Mindez viszont esélyt ad az erőmű gyors újraindítására.
3. 1 erőmű + 1 erőmű = 2 erőmű?!
A fenti két erőmű elfoglalásával az oroszok az alább részletezendő energetikai nyereségen túl szép csendben a háború eddigi egyik legnagyobb fegyvertényét érnék el. Csak éppen nem a harcmezőn, hanem az energetikai fronton...
4. Akad még a környéken erőmű?!
Ukrajna erőműveit az ábra mutatja:
Látható, hogy néhány ezer MW-nyi erőművi kapacitás vagy a már megszállt területekre esik, vagy könnyen megszállás alá kerülhet…
5. Népszavazási előkészületek a megszállt területeken
Hónapok óta hallani a népszavazási szándékokról, előkészületekről, főleg Herszon megyéből. Ez alapvető lépés lenne az elfoglalt területek annektálása felé. Márpedig ha az ukránok ezeket a területeket támadnák, akkor immár „orosz területeket” támadnának, amelyre Oroszország feljogosítva érezhetné magát brutálisabb válaszra.
Kérdés, hogy a délen kibontakozó (?) ukrán ellentámadás ellehetetleníti-e, avagy éppen ellenkezőleg, felgyorsítja-e a népszavazási előkészületeket?
És az előző pontokban felvázolt helyzetkép milyen esetleges „energetikai mestertervet” rajzolhat ki?
Az üzemeltető Ukrenergo éppen február 24-én, az invázió napján, kísérleti céllal levált az orosz villamosenergia-rendszerről. A kísérlet célja egy majdani ENTSO-E rendszerhez kapcsolódáshoz szükséges előzetese rendszerteszt végzése volt. Az invázió utáni új helyzetben az ENTSO-E és az Ukrenergo sürgősségi eljárással megteremtette az ukrán villamosenergia-rendszer ENTSO-E rendszerhez csatlakozásának feltételeit. Az összekapcsolás március 16-án sikeresen megtörtént.
Mindez pillanatnyilag azt is jelenti, hogy a jelenleg orosz fennhatóság alatt lévő, megszállt területek villamosenergia-rendszere továbbra is az ENTSO-E rendszer része.
Ez egyfelöl egyre nagyobb biztonsági kockázat az ENTSO-E rendszer számára. Kockázat, mivel egyre kevésbé garantálható az ENTSO-E távfelügyeleti rendszerek integritása, azaz az oroszok előbb-utóbb hozzáférést szerezhetnek ezekhez. De ez a helyzet alább részletezendő rendszerstabilitási okból is kockázat lehet.
Ilyen helyzeteket az ENTSO-E a kontinentális ellátás biztonsága szempontjából
nem engedhet meg.
Oroszország már a vuhlehirski erőmű elfoglalásával is jelentős (3.600 MW-os) aktív, a hálózati áramlási viszonyokat, rendszerjellemzőket befolyásolni képes eszközre tett szert. De még komolyabb energetikai ütőkártya kerülne a kezébe a zaporozsjai atomerőmű (5.700 MW) feletti tényleges rendelkezés megszerzésével. A két erőművel összességében 9.300 MW-nyi termelő kapacitás kerülhet orosz kézbe.
Az érdemi felügyeleti, utasítási jog megszerzése nyomán ezzel a csaknem 10 GW-nyi teljesítménnyel akár FEL, akár LE irányban is beavatkozhat az ENTSO-E rendszer működésébe. Tény, hogy az ENTSO-E teljes, nagyságrendileg 1.000 GW-os termelő kapacitásához képest ez nem jelentős teljesítmény, ám egy-egy váratlan termeléscsökkentéssel (LE irány), vagy -növeléssel (FEL irány)
a kelet-közép-európai villamosenergia-rendszerben előfordulhatnak zavarok.
Nem áramszünetek, de stabilitáscsökkenés.
Ez tehát abból az esetből fakadó potenciális fenyegetés, ha a megszállt területek villamosenergia-rendszere az ENTSO-E rendszer része marad.
Ám mi van akkor, ha pl. „sikeres” népszavazások után az „anyaországhoz” „csatlakozó” területek vonatkozásában Oroszország úgy dönt, hogy az immár orosz területek villamosenergia-rendszerének is „vissza kell térnie” az orosz rendszerbe?!
Megtehetik, hogy leválasztják a megszállt területek villamosenergia-rendszerét? Miért ne tehetnék? A zaporozsjai atomerőmű kapcsán már bebizonyosodott az orosz skrupulusok hiánya, azaz tényleg, miért ne tehetnék?!
Sőt, a megszállt területeken lévő két nagyerőmű birtokában nem csak e területek fogyasztását tudnák kielégíteni, de még az anyaország termelésébe is be tudnának segíteni.
Igen, mindez vad elméletnek tűnhet, ám ebben a háborúban már több elméletről kiderült, hogy a valóság annál is vadabb helyzeteket produkált…
Végül visszatérve a címre:
Hogyan lopjunk villamosenergia-rendszert?
Hát így…
(Mindeközben az éppen július 26-án, a vuhlehirski erőmű elfoglalásának napján tartott uniós energiaügyi miniszteri egyeztetéshez kapcsolódóan az ukrán energetikai miniszter a villamosenergia export növeléséről beszélt, az eddigi 100 MW-ról 200 MW-ra. Ez az esetleges fenti erőművi veszteségek ellenére akár igaz is lehet, mert a harcok miatt a meg nem szállt területeken a termelés – és ezzel a fogyasztás is – visszaesett. Ám Ukrajnának termelői oldalon távlatilag nagyon hiányozhat ez az exportnál nagyságrendileg nagyobb villamosenergia-termelő kapacitás, ez a 9.400 MW.)
Források:
https://t.me/energoatom_ua/7801
https://t.me/energoatom_ua/8228
https://t.me/energoatom_ua/8306
https://www.wsj.com/.../russian-army-turns-ukraines...
(9) Ukraine accuses Russia of using Zaporizhzhia nuclear plant as a fortress (cnn.com)
Ukraine preparing to increase electricity exports to EU - Zelensky (ukrinform.net)
Update 87 – IAEA Director General Statement on Situation in Ukraine | IAEA
Russians fire about 20 rockets from Grad systems at Zaporizhzhia (ukrinform.net)
https://twitter.com/DefenceHQ/status/1549993286936444928...
Oroszországhoz csatolhatják hamarosan Európa legnagyobb atomerőművét - Portfolio.hu
