Megszületett a már nagyon várt döntés: Németországban az év végén végleg bezárni tervezett három atomerőműből csak egy áll le, a másik kettő a jövő év április közepéig készenlétben marad.
Ha február 24-ig biztos volt valami Németországban, akkor az az volt, hogy a még üzemelő utolsó három atomerőművük idén december 31-én le fog állni. Ám Ukrajna megszállása, a hibrid háború részeként kibontakozott energia-zsarolás új helyzetet teremtett, amelyben egy újabb stresszteszt eredményei alapján ma
a német kormány a háromból két atomerőmű (Isar 2 és Neckarwestheim 2) esetében az ideiglenes további üzemelés mellett döntött.
Az ide vezető utat korábban több cikkben (itt, itt, itt és itt) is követtük.
Ez különösen a Zöldeknek lehetett nehéz döntés, mert eredettörténetük éppen a ’70-es évek atomellenes mozgalmában gyökeredzik, az atomenergia-ellenesség jelenlegi identitásuk egyik alappillére.
A még üzemben lévő három atomerőmű idén Németország energiafogyasztásának 3%-át termelte meg. A döntés után üzemben maradó két blokk 2,72 GW-nyi összteljesítménye nem tűnik soknak a 2021. év végi mintegy 220 GW-nyi német villamosenergia-termelési kapacitáshoz képest, ám – különösen az Északi Áramlat I. csővezeték pénteki leállása után – minden egyes olyan gázmolekula nagy érték, amelyet villamosenergia-termelés helyett fűtésre, vagy ipari célra lehet használni. Márpedig két, üzemben maradó atomreaktor pont erre nyújtana lehetőséget.
Egy az Ukrajna megszállása után közvetlenül elvégzett stresszteszt még szükségtelennek ítélte a még működő három atomerőmű év végi bezárására vonatkozó döntés felülvizsgálatát. Ám a vizsgálati peremfeltételek időközbeni jelentős megváltozására – pl. a háború elhúzódására, az Északi Áramlat I. vezetéken történő gázszállítás 60, majd 30, végül 20%-ra csökkenésére, a szélsőségesen meleg és aszályos nyár energetikai kihatásaira, az extrém magas árakra – tekintettel a német kormány újabb stresszteszt szükségességéről döntött. Ennek eredménye a két atomerőmű további ideiglenes üzemben tartására vonatkozó mai döntés.
A CNN híre szerint:
áprilisig háromból két atomerőmű (Isar 2 és Neckarwestheim 2) "vésztartalékként" működésben marad (az Emsland-i az év végén végleg leáll),
a két atomerőmű lekapcsolásra kerül a hálózatról, de készenlétben marad, hogy válsághelyzetben vissza lehessen kapcsolni,
a készenlétben maradó két atomerőműbe már nem vesznek új fűtőelemeket,
Németország nem vonja vissza az atomenergia-termelés végső leállítására vonatkozó döntését, a nukleáris alapú energiatermelést kivezeti, 2023 április közepén a két tartalékban maradó atomerőmű is végleg leáll.
Nem véletlen, hogy a két dél-németországi atomerőmű maradhat tovább üzemben. A német ipar – és ezzel az ipari villamosenergia-fogyasztás – jelentős hányada koncentrálódik e területre. Ugyanakkor egyrészt hálózati szempontból mindmáig nem teljesen megoldott, hogy az északi offshore szélerőművek energiája eljusson a déli iparvidékre. Másrészt más országrészekhez képest elmaradt – különösen Bajorországban – a szélerőművek fejlesztése. Nyilván ezzel függ össze, hogy Bajorország 1.000 (!) szélturbina telepítését vette tervbe.
A készenlétbe helyezésre vonatkozó döntés nyomán további sürgős kormányzati, sőt akár parlamenti lépések szükségesek:
módosítandó az atomtörvény,
szükség szerinti ellenőrzéseket kell végezni, mivel ezek ciklusideje az év végi leállításhoz volt igazítva.
Szakmailag elég meghökkentő a döntés.
Nehéz úgy megérteni, hogy nem állnak rendelkezésre a stresszteszt adatai, valamint a következő hónapok energiakészleteire vonatkozó becslések. A német kormány VAGY „nagyon politikai” döntést hozott, VAGY nagyon biztosak, hogy az energiakészletek az atomerőművekben termelendő villamosenergia nélkül is elégségesek lesznek.
És persze az sem kizárt, hogy ÉS…
A fejleményeket nyilván továbbra is követni fogjuk.
FRISSÍTÉS (írta: Muraközi Gergely)
A koalíciós partner FDP élesen bírálja a döntést, ami valószínűvé teszi, hogy a koalíciós pártok között ebben nem volt egyetértés. Az FDP szerint a döntés politikai indíttatású, és figyelmen kívül hagyja a valóságot.
"A stresszteszt eredményei nem sokat érnek, mert a feltételezések túl optimisták. Ezek politikai célokat szolgálnak, és nem a valóságból vették őket"
- mondta Michael Kruse, a liberálisok energiapolitikai szóvivője a Bundestagban.
Szerinte Németországban nem csak az áramszükséglet növekedése jelent már régóta problémát, hanem a robbanásszerűen emelkedő villamosenergia-árak térdre kényszerítik a gazdaságot.
"A németországi atomerőművek üzemideje meghosszabbításának hiánya ezért felesleges terhet ró az áramfogyasztókra"
- mondta Kruse.
"Ahelyett, hogy a rendelkezésre álló erőművekkel továbbra is olcsó áramot termelnének, a megjelölt erőművek tartalékba kerülnek."
A további működés fontos jelzés lenne a villamosenergia-piacok számára, és Németországnak
"a lehető leggyorsabban vissza kell szereznie az energiaszuverenitást"
- követelte Kruse.
"Szeretném, ha több pragmatikus gazdasági minisztert és kevesebb zöld szemüveget látnék ebben a döntésben."
Putyin pedig hátra dől és kér egy kávét...
