2023. április 15. minden bizonnyal egyfajta mérföldkőként vonul be Németország történelmébe. Ma áll le ugyanis az ország utolsó három, még működő atomerőműve. Ezzel teljessé válik az atomenergia kivezetése a német energiarendszerből.
Németország – pontosabban az akkori CDU/CSU és FDP koalíciós kormány – az atomerőművek bezárásáról 2011-ben, a fukusimai katasztrófa után döntött. Az akkori döntést széles társadalmi támogatottság övezte. A döntést értelemszerűen az SPD és a Zöldek is támogatták, hiszen ők már jóval korábban, 2000-ben megtették az első lépéseket az összes német atomerőmű bezárása érdekében.
A még működő utolsó három atomerőmű (Isar 2, Emsland és Neckarwestheim 2) eredetileg az elmúlt év december 31-ig lett volna volna a német villamosenergia-rendszer része. Ukrajna megszállása, majd az ezt követően kiteljesedett energiakrízis Németországban hosszas, viharoktól sem mentes szakmai és politikai egyeztetések sorozatát indította el.
Ezek alakulását a CT.R is folyamatosan követte pl. itt, itt, itt és itt.
A vitatkozó felek azt remélték, hogy az elrendelt ún. stresszteszt szakmai választ fog adni a „Bezárni?” vagy „Tovább üzemeltetni?” dilemmára. Nem így történt. Oly annyira nem, hogy végül magának Scholtz kancellárnak kellett eldöntenie a kérdést. Döntése értelmében a még működő, utolsó három atomerőmű átmeneti időre, a legkritikusabb téli 3 hónapra tartalékként üzemben maradt.
Aztán a tél minden várakozásnál jobban visszaeső fogyasztást és meglepő enyheséget hozott. A vizionált nagy energiaellátási fennakadások – akár áramszünetek – elmaradtak. Mindez az atomerőművek sorsa körüli hangokat is elcsöndesítették.
Mint kiderült, csak átmenetileg.
Közeledve a mai végső leállítási időponthoz, a polémia ismét fellángolt. Kiújultak az éles szakmai és politikai ellentétek. Ezeket a POLITICO és a Clean Energy Wire cikkei alapján foglaljuk össze.
A leghangosabb bírálatokat az ellenzéki CDU/CSU pártszövetség és az ipar képviselői fogalmazták meg. Ám meglepő módon a kormánykoalíció részét képező FDP is bírálta a végleges bezárást. A bírálók közös érve az volt, hogy az energiakrízisnek koránt sincs vége. A jövő tél is tartogathat meglepetéseket. A minimum-követelésük az volt, hogy a bezárandó utolsó három erőmű kerüljön ún. biztonsági tartalékba. Érvelésük szerint ez a státusz esélyt adhatott volna arra, hogy szükség esetén az erőművek ismét termelhessenek.
A további üzemben tartás érdekében befolyásos külföldi tudósok, klímavédelmi szakemberek egy csoportja is nyílt levélben fordult Scholz kancellárhoz.
Mint Jens Spahn, az ellenzéki CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese fogalmazott, az utolsó atomerőművek bezárása:
"fekete nap a németországi klímavédelem számára"
Ugyanakkor a kormány zöldpárti politikusai, Steffi Lemke környezetvédelmi, és Robert Habeck gazdasági miniszter azt jelezte, hogy:
