Skip to content

Német atomfogyókúra: kockázatok és mellékhatások

A még üzemelő utolsó atomerőművek bezárásának napja előtt Németországban ismét fellángoltak a viták. Míg a közvélemény többsége üzemben hagyta volna őket, a Zöldek kitartottak a bezárás mellett. Lehet-e atomenergia nélkül garantálni a biztonságos villamosenergia-ellátást? Néhány éven belül kiderül.

2023. április 15. minden bizonnyal egyfajta mérföldkőként vonul be Németország történelmébe. Ma áll le ugyanis az ország utolsó három, még működő atomerőműve. Ezzel teljessé válik az atomenergia kivezetése a német energiarendszerből.

Németország – pontosabban az akkori CDU/CSU és FDP koalíciós kormány – az atomerőművek bezárásáról 2011-ben, a fukusimai katasztrófa után döntött. Az akkori döntést széles társadalmi támogatottság övezte. A döntést értelemszerűen az SPD és a Zöldek is támogatták, hiszen ők már jóval korábban, 2000-ben megtették az első lépéseket az összes német atomerőmű bezárása érdekében.

A még működő utolsó három atomerőmű (Isar 2, Emsland és Neckarwestheim 2) eredetileg az elmúlt év december 31-ig lett volna volna a német villamosenergia-rendszer része. Ukrajna megszállása, majd az ezt követően kiteljesedett energiakrízis Németországban hosszas, viharoktól sem mentes szakmai és politikai egyeztetések sorozatát indította el.

Ezek alakulását a CT.R is folyamatosan követte pl. itt, itt, itt és itt.

A vitatkozó felek azt remélték, hogy az elrendelt ún. stresszteszt szakmai választ fog adni a „Bezárni?” vagy „Tovább üzemeltetni?” dilemmára. Nem így történt. Oly annyira nem, hogy végül magának Scholtz kancellárnak kellett eldöntenie a kérdést. Döntése értelmében a még működő, utolsó három atomerőmű átmeneti időre, a legkritikusabb téli 3 hónapra tartalékként üzemben maradt.

Aztán a tél minden várakozásnál jobban visszaeső fogyasztást és meglepő enyheséget hozott. A vizionált nagy energiaellátási fennakadások – akár áramszünetek – elmaradtak. Mindez az atomerőművek sorsa körüli hangokat is elcsöndesítették.

Mint kiderült, csak átmenetileg.

Közeledve a mai végső leállítási időponthoz, a polémia ismét fellángolt. Kiújultak az éles szakmai és politikai ellentétek. Ezeket a POLITICO és a Clean Energy Wire cikkei alapján foglaljuk össze.

A leghangosabb bírálatokat az ellenzéki CDU/CSU pártszövetség és az ipar képviselői fogalmazták meg. Ám meglepő módon a kormánykoalíció részét képező FDP is bírálta a végleges bezárást. A bírálók közös érve az volt, hogy az energiakrízisnek koránt sincs vége. A jövő tél is tartogathat meglepetéseket. A minimum-követelésük az volt, hogy a bezárandó utolsó három erőmű kerüljön ún. biztonsági tartalékba. Érvelésük szerint ez a státusz esélyt adhatott volna arra, hogy szükség esetén az erőművek ismét termelhessenek.

A további üzemben tartás érdekében befolyásos külföldi tudósok, klímavédelmi szakemberek egy csoportja is nyílt levélben fordult Scholz kancellárhoz.

Mint Jens Spahn, az ellenzéki CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese fogalmazott, az utolsó atomerőművek bezárása:

"fekete nap a németországi klímavédelem számára"

Ugyanakkor a kormány zöldpárti politikusai, Steffi Lemke környezetvédelmi, és Robert Habeck gazdasági miniszter azt jelezte, hogy:

This post is for subscribers only

Subscribe

Already have an account? Log in

Latest