A Balti-tengeri szürke zóna: A svéd védelmi észlelések
2025-ös európai drónkrízis - 2. rész
Előző bejegyzéseinkben többször írtunk már arról, hogy a Balti-tenger biztonsági architektúrája az elmúlt két évben, különösen a 2024-es és 2025-ös év folyamán, alapvető strukturális változáson ment keresztül. Amit korábban a béke tengerének vagy a kereskedelmi útvonalak stabil folyosójának tekintettek, mára a hibrid hadviselés egyik legintenzívebb színterévé vált. Svédország és Finnország NATO-csatlakozása stratégiai értelemben átrajzolta a térképet, amire válaszul az Orosz Föderáció nem a hagyományos tengeri erődemonstrációt, hanem a szürke zónás műveletek drasztikus eszkalációját választotta. A svéd biztonsági szolgálatok, a Säpo, a katonai hírszerzés, a MUST és a haditengerészet által nyilvánosságra hozott észlelések is azt az egyértelmű mintázatot rajzolják ki, hogy a polgári tengerhajózás és a katonai műveletek közötti határvonal elmosódott.
Tekintsük át a svéd detektálásokat, amelyek az orosz úgynevezett árnyékflotta és a pilóta nélküli légi rendszerek, drónok összehangolt tevékenységére utalnak. A helyzet megértésének fókuszában nem csupán az izolált incidensek állnak, mint az Eagle S vagy a Yi Peng 3 szabotázsgyanús manőverei, hanem a rendszerszintű fenyegetés, amely a kereskedelmi hajók fegyveres platformként való felhasználását és a kritikus tenger alatti infrastruktúra elleni kinetikus támadásokat foglalja magában. Tisztáznunk kell, hogyan váltak a tengeri szállítmányozás logisztikai eszközei a hírszerzés és a rombolás eszközeivé.
