Amikor nem a tech óriás a hibás – Hogyan szivárogtak ki milliók OpenAI-fiókjainak adatai?
A támadók nem az OpenAI-t törték fel, hanem a felhasználókat vették célba. Az infostealerek észrevétlenül lopják a jelszavakat – lehet, hogy a te fiókod is veszélyben van?
2025 február 6-án a kiberbiztonság világát megrázta egy hacker bejelentése: állítása szerint több mint 20 millió OpenAI felhasználó adataihoz fért hozzá. A bejelentés gyorsan elterjedt a ChatGPT felhasználók körében is, és sokan attól tartottak, hogy az OpenAI rendszereit feltörték. Azonban az első vizsgálatok hamar tisztázták: nem egy közvetlen hackertámadás történt, hanem a felhasználók saját eszközein lévő kártékony programok szivárogtatták ki az adatokat.
A közvélemény és a szakma reakciója
A bejelentést követően a közösségi média platformokon villámgyorsan terjedni kezdtek a hírek az állítólagos adatszivárgásról. Míg a felhasználók egy része azonnal jelszócserékbe kezdett, a szakmai közösség óvatosabb megközelítést javasolt, és mélyebb vizsgálatot sürgetett.
Az OpenAI gyorsan reagált a helyzetre, jelezve, hogy belső rendszereikben nem találtak bizonyítékot közvetlen támadásra. Ez a nyilatkozat azonban újabb kérdéseket vetett fel: ha nem az OpenAI rendszereit törték fel, akkor honnan származnak az adatok?
Az "adatszivárgás" anatómiája
Az eset rávilágított egy gyakori félreértésre: nem minden kompromittált felhasználói adat származik közvetlenül a szolgáltatók rendszereiből. A modern kibertámadások gyakran a leggyengébb láncszemet célozzák - magát a felhasználót és eszközeit.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az adatszivárgás egyenlő a szolgáltató feltörésével. Valójában a támadók gyakran a felhasználók eszközeiről szerzik meg az adatokat kártékony programok segítségével – anélkül, hogy a szolgáltató rendszereit közvetlenül támadás érné.
Ez az eset különösen tanulságos, mert megmutatja, hogy még ha egy szolgáltató - jelen esetben az OpenAI - megfelelő biztonsági intézkedéseket is alkalmaz, a felhasználói fiókok akkor is veszélybe kerülhetnek, ha a támadók más úton, például a felhasználók saját eszközein keresztül szerzik meg a belépési adatokat.
Hogyan kerülhetett akkor több millió OpenAI-fiók adata a támadók kezébe?
Miért lehet bármely internetező veszélyben?
Hogyan védekezhetünk az infostealerek ellen?
A kiszivárgott adatok vizsgálata
A KELA biztonsági szakértői alapos elemzést1 végeztek az "emirking" által közzétett adathalmazzal kapcsolatban. Az elsődleges cél az volt, hogy ellenőrizzék az állítás valódiságát és megértsék az adatszivárgás pontos mechanizmusát. A vizsgálat során nemcsak az információk eredetét, hanem a kompromittálás teljes folyamatát sikerült rekonstruálni.
Mit mutattak az eredmények?
Nem 20 millió, hanem körülbelül 3 millió OpenAI-fiók kompromittálódott.
Az adatok forrása nem egyetlen nagy szivárgás volt, hanem több, hónapokon át tartó információlopási kampány eredménye.
A támadás fő eszközei infostealer malware-ek voltak, amelyek a felhasználói eszközökről gyűjtötték össze az adatokat.
A fiókok nem egyszerre, hanem fokozatosan kerültek veszélybe, mivel az infostealerek hosszú időn át gyűjtötték a belépési adatokat. Ez azt jelenti, hogy sok kompromittált fióktulajdonos talán még mindig nincs tisztában azzal, hogy adataik kiszivárogtak.
A támadás fő eszközei: az infostealerek
A szakértők öt domináns malware-családot azonosítottak, amelyek a kompromittált fiókok többségéért felelősek voltak:
Redline – Böngészőből mentett jelszavakat és kriptotárcákat lopott.
RisePro – Hitelkártya-adatokat és személyes információkat célzott meg.
StealC – Teljes munkamenetek eltérítésére volt képes (pl. Google, OpenAI).
Lumma – Cookie-kat és belépési tokeneket lopott, így akár jelszó nélkül is hozzáférést biztosított a fiókokhoz.
Vidar – Képes volt dokumentumokat és egyéb érzékeny fájlokat is ellopni.
A jelszóhasználati minták: súlyos biztonsági hiba
A vizsgálat során riasztó trendek is napvilágra kerültek a felhasználói jelszavakkal kapcsolatban. A leggyakrabban előforduló kompromittált jelszók között volt:
"Chatgpt999" – 11 különböző fióknál is használták, 10 egyedi e-mail címhez kapcsolódva.
A "chatgpt" kifejezést tartalmazó jelszómintázat több mint 2800 kompromittált fióknál volt megfigyelhető.
Ez jól mutatja, hogy sok felhasználó továbbra is könnyen kitalálható, a szolgáltatás nevéhez kötődő jelszavakat választ. Ez óriási biztonsági kockázat!
Miért probléma ez?
Az ilyen jelszavakat a támadók könnyen kipróbálhatják más fiókoknál is (credential stuffing támadások).
Ha egy fiókot feltörnek, a gyenge jelszó miatt nagy eséllyel más fiókok is veszélybe kerülhetnek.
Az OpenAI fiókok esetében ez különösen problémás, mert a támadók AI-generált tartalmakhoz is hozzáférhetnek, amelyeket akár dezinformációs kampányokhoz is felhasználhatnak.
Mit tanulhatunk ebből?
A kompromittált adatok többsége nem egyszeri támadás eredménye volt, hanem egy hosszú távú infostealer-hadjárat következménye. A felhasználók többsége nem is sejtette, hogy eszközeiket fertőzés érte.
Ez az eset tökéletes példája annak, miért kell komolyan venni a digitális védelem alapjait:
Egyedi, erős jelszavak használata.
Jelszókezelő alkalmazás bevezetése.
Kéttényezős hitelesítés (2FA) minden fontos fióknál.
Vírusirtó és kártevővédelmi szoftverek használata.
Az infostealerek világa
Az infostealerek (információlopó malware-ek) a modern kiberbűnözés egyik legveszélyesebb eszközei. Míg a hagyományos vírusok vagy ransomware-ek azonnali és látványos károkat okoznak, az infostealerek csendben, észrevétlenül gyűjtik a felhasználók legértékesebb digitális vagyonát: személyes adataikat és belépési információikat.
Mit lopnak el az infostealerek?
Az infostealer malware-ek leggyakrabban az alábbi adatokat gyűjtik:
Böngészőben tárolt jelszavak – A felhasználók gyakran elmentik jelszavaikat a böngészőikben, amelyeket az infostealerek könnyedén kinyerhetnek.
Böngészési előzmények és cookie-k – Ezek segítségével a támadók teljes munkameneteket eltéríthetnek, vagy követhetik a felhasználók online tevékenységét.
Cryptocurrency tárcák információi – Kriptovaluta-címek, titkos kulcsok, digitális eszközök feletti hozzáférés.
Bankkártya-adatok és pénzügyi információk – A legtöbb böngészőben elmentett bankkártya-adatok is célponttá válnak.
Személyes dokumentumok és hitelesítési adatok – A támadók dokumentumokat, e-maileket vagy akár biometrikus adatokat is ellophatnak.
Miért veszélyes ez?
A támadók az ellopott adatokat azonnal eladhatják a dark weben.
Az ellopott jelszavakat más fiókok feltörésére is felhasználhatják (credential stuffing).
A kompromittált adatok akár évek múlva is visszaélésre kerülhetnek – például zsarolás vagy hamis személyazonosság-lopás formájában.
Hogyan működnek az infostealerek?
A támadók infostealer malware-ek segítségével három lépésben szerzik meg a felhasználói adatokat:
Bejutás – A kártevő legtöbbször legitim programnak álcázva, e-mail csatolmányként vagy hamis letöltések révén kerül az eszközre.
Adatgyűjtés – A malware feltérképezi a számítógépet, összegyűjti a jelszavakat, cookie-kat, pénzügyi adatokat és egyéb érzékeny információkat.
Adattovábbítás – Az összegyűjtött adatokat titkosítva továbbítja a támadók szerverére, ahol később eladják vagy saját céljaikra használják fel.
Védekezési javaslatok mindenkinek
Az OpenAI-t érintő incidens egyértelműen rámutat: hiába alkalmaz egy szolgáltató magas szintű biztonsági intézkedéseket, a felhasználók személyes felelőssége és védekezése nélkülözhetetlen. A kompromittált fiókok nem a vállalat rendszereiből, hanem közvetlenül a felhasználók eszközeiről szivárogtak ki – ez mindannyiunk számára fontos tanulság.
Alapvető biztonsági intézkedések
Rendszeres frissítések – Az operációs rendszer, böngészők és alkalmazások naprakészen tartása. A frissítések gyakran tartalmaznak biztonsági javításokat.
Megbízható vírusvédelem – Olyan ismert és bevált vírusirtó használata, amely képes felismerni és blokkolni az infostealereket (pl. Windows Defender, Bitdefender, ESET).
Kéttényezős hitelesítés (2FA) – Az egyik legfontosabb védelmi réteg, amely akkor is megakadályozza a belépést, ha a jelszó kiszivárgott.
Jelszókezelő alkalmazás használata – Egyedi, erős jelszavak generálása és biztonságos tárolása (pl. Bitwarden, 1Password, KeePass).
Kerüld ezeket a gyakori hibákat:
Ismétlődő vagy gyenge jelszavak – Ha egy jelszavad kiszivárog, az összes fiókod veszélybe kerülhet.
Böngészőben mentett jelszavak – Az infostealerek egyik fő célpontja, helyette használj jelszókezelőt.
Gyanús e-mailek és letöltések – A legtöbb infostealer hamis mellékleteken vagy megtévesztő letöltéseken keresztül terjed.
Böngészővédelem: egyszerű, de hatékony lépések
Az infostealerek egyik leggyakoribb célpontja a böngésző, mivel rengeteg érzékeny adatot tárol. Néhány egyszerű beállítással jelentősen csökkentheted a támadások kockázatát.
Ne mentsd el a jelszavakat a böngészőben! Használj inkább jelszókezelőt.
Kapcsold ki az automatikus űrlapkitöltést! Az infostealerek könnyedén ellophatják a mentett adatokat.
Töröld rendszeresen a cookie-kat és az előzményeket! Így csökkentheted a munkamenet-eltérítés kockázatát.
Használj biztonsági bővítményeket! (pl. uBlock Origin, Privacy Badger, HTTPS Everywhere)
Kapcsold be a biztonsági figyelmeztetéseket! A modern böngészők (Chrome, Firefox, Edge) jelezhetik, ha egy oldal gyanús vagy feltört.
Mikor gyanakodj fertőzésre?
Ha az alábbi jeleket tapasztalod, érdemes átvizsgálni az eszközeidet:
Ismeretlen bejelentkezések – Értesítések ismeretlen helyről vagy eszközről történő belépésről.
Megmagyarázhatatlan lassulás – A számítógéped vagy telefonod hirtelen lassabbá válik, pedig semmi nem indokolja.
Váratlan böngészőátirányítások – Ha a böngésződ magától más oldalakra irányít, az kártékony szoftver jelenlétére utalhat.
Szokatlan antivírus figyelmeztetések – Ha vírusirtód gyanús folyamatokat észlel, az infostealer fertőzésre utalhat.
Mit tegyél fertőzés gyanúja esetén?
Azonnali jelszócsere – Minden fontos fiókban, de egy másik, tiszta eszközről végezd el!
Vírusellenőrzés futtatása – Használj teljes rendszerellenőrzést egy naprakész antivírus szoftverrel.
Böngészőből mentett jelszavak törlése – Az infostealerek gyakran ezeket veszik célba.
Szakértői segítség kérése – Ha nem vagy biztos abban, hogy megszabadultál a fertőzéstől, érdemes IT-biztonsági szakemberhez fordulni.
Összefoglalva a legfontosabbakat:
Vállalati védekezési stratégiák
A nagyobb szervezetek és vállalatok számára az infostealerek nemcsak egyéni kockázatot jelentenek, hanem komoly üzleti fenyegetést is. Egyetlen kompromittált végpont (pl. egy alkalmazott eszköze) belső rendszerekhez is hozzáférést adhat a támadóknak, ami adatszivárgáshoz, üzleti titkok elvesztéséhez vagy akár ransomware támadásokhoz is vezethet.
Zero Trust megközelítés – Ne bízz meg automatikusan semmilyen belső vagy külső eszközben, mindig ellenőrizd a hozzáféréseket!
Végpontvédelmi megoldások (EDR/XDR) alkalmazása – Pl. Microsoft Defender for Endpoint, CrowdStrike, SentinelOne.
Biztonsági auditok és sérülékenység-vizsgálatok rendszeres végrehajtása – Ne várjuk meg, amíg egy támadó talál meg egy biztonsági rést!
Hozzáférés-kezelés és naplózás – Minden kritikus rendszerhez való belépés legyen naplózva és korlátozva.
Kötelező biztonságtudatossági tréningek – A munkavállalók legyenek tisztában a legújabb fenyegetésekkel és a védekezési módszerekkel.
Eszközbiztonsági irányelvek – Csak vállalati eszközökről engedélyezett a belépés érzékeny rendszerekbe, BYOD-eszközök (saját laptop, telefon) ellenőrzése szükséges.
A vállalati biztonság nem csupán technológiai kérdés, hanem folyamatok, hozzáférés-kezelés és emberi tényezők összehangolása is szükséges a hatékony védekezéshez.
Konklúzió és záró gondolatok
Az OpenAI-hoz kapcsolódó incidens tökéletesen szemlélteti korunk egyik legnagyobb kiberbiztonsági paradoxonját: miközben a technológiai óriások milliárdokat költenek rendszereik védelmére, a támadók egyre inkább a leggyengébb láncszem, a végfelhasználók felé fordulnak.
Tanulságok, amelyeket érdemes megjegyezni:
Nem minden adatszivárgás jelent hackertámadást – az infostealerek az egyéni felhasználók eszközeire fókuszálnak.
Az online biztonság elsősorban tudatossági kérdés – a védekezés sokszor egyszerű lépésekből áll, amelyeket kevesen alkalmaznak következetesen.
A kompromittált fiókok többsége még mindig a gyenge jelszóhasználatra vezethető vissza – ha könnyen kitalálható jelszót használsz, a támadóknak esélyt adsz.
Az infostealerek a sötét web egyik legjövedelmezőbb eszközévé váltak – az ellopott adatok évekkel később is veszélyt jelenthetnek.
Hogyan tovább?
A kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia fejlődése egy folyamatos versenyfutás. A támadók egyre kifinomultabb eszközökkel dolgoznak, de ugyanez igaz a védekezési stratégiákra is. A kérdés az, hogy a felhasználók lépést tudnak-e tartani ezzel a változással.
A digitális biztonság nem luxus, hanem alapvető szükséglet. Már nem az a kérdés, hogy valaki célponttá válik-e, hanem hogy mennyire lesz felkészült, amikor ez megtörténik.
A technológia fejlődésével párhuzamosan a személyes felelősségvállalás és a biztonságtudatos viselkedés jelentősége csak növekedni fog. A ma megtett óvintézkedések a holnap digitális biztonságának alapjait jelentik.
https://www.kelacyber.com/blog/openai-breach/