Láthatatlan frontvonalak: Irán digitális bosszúja és a nyugat-európai kitettség

Egy iráni hackercsoport megbénította Tirana városát – a támadás hullámai Magyarországot is érinthetik (ismételten).

Generated with AI by Katalin Béres

2025 június 20-án célzott kibertámadás bénította meg Tirana önkormányzatának digitális infrastruktúráját.¹ A város hivatalos weboldala elérhetetlenné vált, megszakadt az óvodai és bölcsődei regisztrációs folyamat, valamint megbénultak az alapvető lakossági szolgáltatásokhoz szükséges belső rendszerek is. A támadásért a Homeland Justice nevű, iráni kötődésű hackercsoport vállalta a felelősséget, nyílt politikai megtorlásként értelmezve Albánia döntését, miszerint menedéket biztosít a száműzetésben élő, iráni rezsimmel szembenálló ellenzéki szervezet, a Népi Mudzsahedin (MEK) tagjai számára.

A támadás nem elszigetelt eset volt: a Homeland Justice évek óta szereplője az iráni állami kiberműveletek rendszerének. A mostani akció célpontválasztása és nyilvános kommunikációja egyaránt azt mutatja, hogy nem csupán technikai, hanem politikai-pszichológiai műveletről van szó. Egyértelmű üzenet: a külpolitikai döntések nem maradnak válasz nélkül, és a válasz már nemcsak diplomáciai vagy katonai, hanem kibereszközökkel érkezik.

A művelet időzítése is figyelemre méltó. A Közel-Kelet feszültségei – különösen az Irán és Izrael közötti konfliktus, illetve az iráni-amerikai kapcsolatok eszkalációja – ismét élesedtek. A tiranai támadás ennek a globális konfliktusnak a digitális kivetülése, amely már nem csak regionális keretek között értelmezhető. Albánia – és rajta keresztül Európa – egy olyan kiberkonfliktus frontvonalába került, amely egyre komplexebb és nehezebben kontrollálható.

Magyarország is kénytelen szembenézni ezzel a valósággal. 2023 végén a Homeland Justice ugyanis sikeresen támadta a magyar többségi tulajdonú ONE Albania távközlési vállalatot – ami jól mutatja, hogy a kiberkonfliktusban nemcsak államok, hanem gazdasági érdekeltségek is célponttá válhatnak, ha azok részét képezik geopolitikai feszültségek találkozásának.

Jelen cikkünkben a júniusi támadásból kiindulva, annak mélyszerkezetét vizsgáljuk: a Homeland Justice működését, a használt technikák evolúcióját, a támadások geopolitikai összefüggéseit, és végül azt, mit üzen mindez Magyarországnak és az európai digitális szuverenitásnak.