Magyarországi térfigyelő kamerák és a tömeges megfigyelés képessége - első rész
A viselkedés elemzés és Mesterséges Intelligencia alapú arcfelismerés a magyar kormány kiemelt képességfejlesztési céljai között van már 10 éve.
A megfigyelési technológiák világszerte egyre elterjedtebbé válnak, különösen a bűnüldözés területén. Magyarország sem kivétel ez alól, ahol a rendőrség egyre nagyobb mértékben támaszkodik térfigyelő kamerákra a közbiztonság növelése és a bűncselekmények felderítése érdekében. Tekintsük át a magyar rendőrség által használt térfigyelő rendszereket, beleértve a kamerák képességeit, a viselkedés elemzésére alkalmazott módszereket és a mesterséges intelligencia integrációját. Kétrészes cikkünkben megvizsgáljuk a rendszer jelenlegi helyzetét, technológiai jellemzőit, jogi és etikai vonatkozásait, valamint a jövőbeli fejlesztési irányait a legújabb jogszabályok tükrében.
A magyarországi megfigyelési infrastruktúra áttekintése
Magyarországon jelentős számú térfigyelő kamera működik, bár a pontos mennyiségükről eltérő becslések léteznek. Egy 2019-es adat szerint a Dragonfly projekt keretében 35 000 CCTV kamera alkot egyetlen központosított, kereshető rendszert, amelyhez biometrikus adatbázisok is kapcsolódnak, lehetővé téve a rendőrség számára bármely állampolgár arcképe alapján történő azonosítását. Egy másik, szintén 2019-es becslés szerint országosan 25-30 ezer köztérre telepített, a központi szervek által üzemeltetett kamera működik, ehhez hozzáadódik még mintegy 10-15 ezer, bankok és pénzügyi intézmények által üzemeltetett eszköz. Budapesten a CCTV kamerák sűrűsége az uniós összehasonlításban is jelentős: egy 2023-as útmutató szerint Budapest a hetedik helyen szerepel Európában 3,4 kamera/1000 fő aránnyal.
A megfigyelési infrastruktúra központi eleme a "Dragonfly" projekt, amely magyarul "Szitakötő" néven is ismert. Ez egy ambiciózus terv a meglévő térfigyelő kamera rendszerek felújítására és egyetlen hatalmas hálózattá történő összekapcsolására. A projekt megvalósítása a 2015-ös menekültválság idején kezdődött Budapest központjában, majd az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a 2016-os budapesti bombatámadás után döntött a teljes országra kiterjedő rendszer kiépítéséről, mivel a meglévő infrastruktúrát elégtelennek ítélték. A becslések szerint a projekt költsége elérheti az 50 milliárd forintot (kb. 135 millió eurót). A Szitakötő projekt keretében 35 000 kamera telepítését tervezik, amelyek arcfelismerő képességgel is rendelkeznek.
A megfigyelési hálózat nem korlátozódik az állami szervek által üzemeltetett kamerákra. Számos bank és pénzügyi intézmény is rendelkezik térfigyelő kamerákkal, amelyek potenciálisan integrálhatók a központi rendszerbe. Emellett léteznek köz-magán partnerségek is, ahol önkormányzatok és magán biztonsági cégek közösen használnak nyilvános és magán CCTV rendszereket. Ez a széles körű integráció és együttműködés a megfigyelési erőfeszítések átfogóbbá válását eredményezi.
Rendőrségi kamera képességek és a Mesterséges Intelligencia
A magyar rendőrség által használt térfigyelő kamerák technológiai képességei tehát folyamatosan fejlődnek. Egyre nagyobb mértékben importálnak videómegfigyelő berendezéseket és a hangsúly az IP-alapú, integrált megoldások felé tolódik, amelyek nyílt rendszereken alapulnak. A határvédelem területén is modern technológiát alkalmaz a rendőrség, például 8-10 km hatótávolságú hőkamerákat és 200 kamerát a szerb határkerítés mentén, drónok támogatásával. A VÉDA országos közlekedésbiztonsági rendszer is nagy felbontású kamerákat használ, amelyek képesek a rendszámfelismerésre (ANPR) és a sebességmérésre. Ez a rendszer a sávhasználat megsértését, a vasúti átjárón vagy záróvonalon való áthaladást, a forgalommal szembeni közlekedést és egyéb szabálysértéseket is képes észlelni. A sebességmérésre használt kamerák száma jelentősen nőtt az elmúlt években, beleértve a fixen telepített "traffipaxokat" és a mobil kamerákat is.
A mesterséges intelligencia (MI) integrálása a magyarországi térfigyelő rendszerekbe jelentős mértékben növeli azok képességeit. A központosított rendszer lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy biometrikus adatbázisok összekapcsolásával bárkit azonosítson az arcképe alapján. A Szitakötő projekt kifejezetten 35 000 arcfelismerő képességgel rendelkező kamera telepítését irányozza elő , emellett egy új, Kínával kötött biztonsági megállapodás értelmében kínai gyártmányú, fejlett MI képességekkel, köztük arcfelismerő szoftverrel felszerelt megfigyelő kamerák telepítése is lehetséges Magyarország területén. Az Országos Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) hordozható biometrikus adatgyűjtő eszközökre írt ki tendert, amelyek ujjlenyomat- és arcfelismerésre is alkalmasak, hasonlóan a menekültek regisztrációjához használt eszközökhöz. Bár a viselkedés elemzésére vonatkozó konkrét részletek nem állnak rendelkezésre a kutatási anyagokban, a kiterjedt kamera hálózat, a biometrikus adatok integrálása és a mesterséges intelligencia alkalmazása erős potenciált teremt az ilyen típusú elemzések megvalósítására a jövőben.
Az IKSZR (Integrált Közlekedésszervezési és -szabályozási Rendszer) képezi a Szitakötő projekt alapját. ami tehát eredetileg Budapesten a járművek rendszámának felismerésére szolgált, majd később a bűnüldöző szervek is hozzáférést kaptak, így az IKSZR képességei, különösen a járművek mozgásának nyomon követése a nemzeti autópályákon, integrálásra kerültek a Dragonfly projektbe. Ez az összekapcsolás potenciált teremt a közlekedési és az általános közbiztonsági megfigyelési adatok átfedésére és integrálására.
A kínai technológia szerepe
Magyarország megfigyelési infrastruktúrájában jelentős szerepet játszanak a kínai gyártmányú kamerák. A Shodan keresőmotor adatai szerint több ezer Dahua és Hikvision eszköz működik az országban. A magyar rendőrség 2017-ben kötött szerződést a Dahua céggel a határőrség és a rendőrség adminisztratív rendszere számára, de számos egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a készenléti rendőrség is használ Hikvision kamerákat. Annak ellenére, hogy más nyugati országokban biztonsági aggályok miatt korlátozzák vagy tiltják ezen cégek termékeit, Európában és Magyarországon ilyen tilalom nincs érvényben. Sőt, ezeket a kamerákat érzékeny helyeken is használják, beleértve a romániai katonai bázisokat és a magyarországi speciális rendőri főkapitányságokat is. Ugyanakkor egy német fegyvergyártó cég 2023-ban megtiltotta kínai kamerák használatát magyarországi gyárában, ami a kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot jelez.
Magyarország és Kína között 2024 februárjában aláírt biztonsági megállapodás tovább mélyítheti az együttműködést a bűnüldözés területén. A megállapodás kínai rendőrjárőrök megjelenését is lehetővé teheti Budapest forgalmas részein és potenciális együttműködést a Szitakötő megfigyelőrendszer terén. Ez a fejlemény aggodalmat kelt Brüsszelben és a kínai aktivisták körében az adatok megosztása és a kínai hatóságok hozzáférése miatt a magyarországi megfigyelési adatokhoz.
Adatvédelem és jogi megfontolások
Magyarország adatvédelmi keretrendszerét elsősorban az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szabályozza, amelyet kiegészítenek a nemzeti jogszabályok, mint például az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint ágazatspecifikus rendelkezések. Fontos megjegyezni, hogy a GDPR nem vonatkozik a bűnüldözési tevékenységekre; ezeket ehelyett a bűnüldözési irányelv szabályozza, amelyet Magyarországon az adatvédelmi törvény módosításával ültettek át a nemzeti jogba. Az adatvédelmi törvény hatálya kiterjed a bűnüldözésre, a nemzetbiztonságra és a honvédelemre is, amelyek nem tartoznak a GDPR hatálya alá. Az adatvédelmi törvények betartásáért és érvényesítéséért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felelős.
A térfigyelő kamerák által gyűjtött adatok kezelésére speciális szabályok vonatkoznak. A magyar jogszabályok jelentős változást vezettek be a kamerafelvételek megőrzési idejében, amelyet korábban három napban határoztak meg, de ez 30 napra emelkedett. Emellett összekapcsolják a köz- és magánkamerák rendszereit és adatbázisait is. A GDPR előírja a részletes kamerás megfigyelésre figyelmeztető táblák elhelyezését, amelyeknek tartalmazniuk kell a részletes adatvédelmi tájékoztatóra való hivatkozást. A hiányos tájékoztatás komoly bírságokat vonhat maga után, amelyek akár 20 millió euróig vagy a globális éves forgalom 4%-áig is terjedhetnek. Ugyanakkor aggályok merültek fel a nemzetbiztonsági célú megfigyelések jogi felhatalmazásával és felügyeletével kapcsolatban, mivel bizonyos esetekben a megfigyelést a igazságügyi miniszter engedélyezheti bírói felülvizsgálat nélkül.
Etikai és társadalmi vonatkozások
A megfigyelési technológiák egyre szélesebb körű alkalmazása alapvető kérdéseket vet fel a közbiztonság növelése és a magánélet védelme közötti egyensúly megteremtésével kapcsolatban. A kiterjedt megfigyelés elrettentő hatással lehet a bűncselekményekre, de a folyamatos megfigyelés érzése korlátozhatja az egyéni szabadságokat és bizalmatlanságot szülhet. Számos emberi jogi szervezet, jogi szakértő és maga a NAIH is aggodalmát fejezte ki a kiterjedő megfigyelési infrastruktúrával, beleértve a Dragonfly projektet és a Pegasus kémprogramhoz hasonló technológiák használatát (bár a Pegasus nem közvetlenül a kamerás megfigyeléssel kapcsolatos, de jelzi az invazív megfigyelés szélesebb körű tendenciáját), a potenciális visszaélések, az átláthatóság hiánya és a magánélethez való jog megsértése miatt.
A kínai gyártmányú megfigyelő kamerák számának és az arcfelismerő technológia alkalmazásának pontos adatai nem nyilvánosak, ami hozzájárul az átláthatóság hiányához. Ez megnehezíti a polgárok és a felügyeleti szervek számára a potenciális kockázatok felmérését és a hatóságok elszámoltatását. Az emberi jogi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a Dragonfly projekt potenciális visszaélései miatt is. A központosított rendszer fejlett képességei jelentős visszaélési kockázatot hordoznak, mivel a több ezer kamera képének elérése és az arcfelismerő technológia alkalmazása a törvényes bűnüldözési célokon túl is felhasználható lehet.
A folytatásban: Az EU AIAct. kötelező rendelkezései a Mesterséges Intelligencia alapú biometrikus felismerő rendszerek használatáról.
támogatom