Stratégiai feszültség és technológiai szuverenitás
Az OpenAI, az Anthropic és a Hadügyminisztérium közötti tárgyalások a mesterséges intelligencia katonai felhasználásának tükrében
A mesterséges intelligencia (MI) integrációja a globális biztonságpolitikai architektúrába 2026 elejére elérte azt a kritikus tömeget, ahol a technológiai innováció és az állami kényszer közötti súrlódások már nem csupán elméleti, hanem közvetlen egzisztenciális fenyegetést jelentenek a szektor meghatározó szereplőire. Az Amerikai Egyesült Államok újonnan átnevezett Hadügyminisztériuma (Department of War), az OpenAI és az Anthropic közötti tárgyalássorozat rávilágított egy alapvető problémára: a technológiai vállalatok már nem csupán beszállítói, hanem etikai és operatív kapuőrei a modern hadviselésnek. Azt a folyamat, amely során az OpenAI pragmatikus reálpolitikája és az Anthropic etikai alapú ellenállása ütközött a Trump-adminisztráció maximális letalitást1 hirdető doktrínájával,rávilágít azokra a mélyebb összefüggésekre, amelyek a biztonsági korlátok és a geopolitikai dominancia között feszülnek.
A védelmi szemlélet átalakulása: Az amerikai hadügyminisztérium felemelkedése és az Agentic Warfare doktrína
A jelenlegi konfliktus megértéséhez elengedhetetlen a tárgyalások környezetének áttekintése. 2025 szeptemberében Donald Trump elnök egy végrehajtási rendelettel visszaállította a védelmi tárca eredeti, 1789-es elnevezését: a Department of Defense (DOD) helyébe a Department of War (DOW) lépett. Ez a változtatás nem csupán szimbolikus volt; a névváltást Pete Hegseth hadügyminiszter azzal indokolta, hogy a védelem kifejezés a gyengeség és a passzivitás látszatát kelti, míg a háború a győzelemre való összpontosítást és a teljes harckészültséget jelképezi. A minisztérium új mottója a “maximális letalitás, nem pedig langyos jogszerűség”, közvetlen fenyegetést jelentett azon MI-vállalatok számára, amelyek etikai korlátokat, vörös vonalakat kívántak beépíteni a katonai célú rendszereikbe.
