Ötödik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói földgázkészletek. Lassan tavaszba fordulva kisebb mértékben csökkennek, sőt egyre több ország képes szinten tartani azokat. Így a gáztárolók töltöttsége továbbra is minden várakozásnál magasabb. A „túlélési idők” bőven hosszabbak az esetlegesen még hűvösebb egy-két hétnél. A gáz ára a hét elején még erősen mozgott, de a hét végére egyenletesen csökkent.
A gáztárolók aznapi töltöttségi adatai alapján hetente megvizsgáljuk, hogy mire lehetnek elégségesek az egyes országok földgáz tartalékjai. Igyekszünk hetenként frissülő prognózisokat adni arra, hogy az egyes országok korábbi éves gázfogyasztási „szokásai” – azaz a több éves fogyasztási adataik alapján – mennyi időre lehet elégséges az általuk betárolt földgáz készlet.
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a március 17-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy március 18-tól minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- Az enyhébb időben csökkent a kitárolások üteme, így a földgáztárolók töltöttségi szintje értelemszerűen időarányosan továbbra is magasabb az előző évekénél. A csökkenő kitárolási ütemet jól mutatja, hogy míg az átlagos EU töltöttségi szint a megelőző hétre 3%/hét mértékkel csökkent, addig az elmúlt hétre csak 1,2%/héttel (55,7%-ra). Ez azt jelenti, hogy a tavasz küszöbére érve EU szinten a gázkészletek több, mint fele a tározókban marad. Ez igen jó hír a jövő téli felkészülés szempontjából.
- Ezen a héten az előző heti három után már öt olyan ország is volt (Ausztria, Bulgária, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország), ahol nem változott a töltöttségi szint. Ráadásul Portugáliában 2., Spanyolországban 3., míg Bulgáriában immár 5. hete változatlan a szint.
- Bár a megelőző heti csúcshoz (-21,4%!) képest Belgium csökkentette a kitárolás sebességét, ám az elmúlt heti -12,1% továbbra is a legnagyobb csökkenés. A „második helyezett” Franciaország „csak” 11,7%-kal csökkentette a készletét.
- Magyarország a maga 1,7%-os csökkenésével az „átlagba” tartozik.
- A vizsgált országok közül Franciaország töltöttségi szintje a legalacsonyabb (29,3%).
- A „túlélési idők” ezen a héten is vegyesen alakultak:
Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, és Szlovákia esetében csökkentek;
Bulgária, Horvátország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében nem változtak. - Franciaország esetében a további 3 napos csökkenés ellenére is 27 nap a túlélési idő, azaz az idei télre még így is biztonsággal elég. Belgium esetében már csak 4 nap a tartalék, ami immár egyre csökkenő kockázatot hordoz.
Összességében a nagy „túlélési idők” a következő télre való felkészülés szempontjából kifejezetten kedvezőek. - Az országok sorrendjében ezen a héten nem volt változás.
- Magyarország az előző heti 92 naphoz képest minimálisan, de tovább csökkentette a „túlélési idejét”: 90 napra. Ezzel 3 nappal továbbra is megelőzi Csehországot és a vizsgált országok körében továbbra is a 3. leghosszabb „túlélési idővel” rendelkezik.
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Megjegyzés: a kiugróan magas értékű Ausztria nem szerepel a grafikonon annak érdekében, hogy a többi ország értékeinek alakulása jobban látható legyen.
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
Az elmúlt hét a megelőző hét végi ár ugrás korrekciójával telt el. Mint emlékezetes, az ár csütörtök estétől meredek emelkedésbe kezdett. Ennek okai Franciaországban voltak keresendők: ez részben a romló atomerőművi állapot volt, részben pedig az energia ágazatot is érintő sztrájkok.
Ezen a héten az 54 EUR/MWh-s induló szinthez képest hétfőn volt még némi ármozgás, de keddtől elkezdődött a visszarendeződés. Az ár péntekre visszatért a francia „zavarok” előtti árszintre és 43,1 EUR/MWh áron zárt.
