Ötödik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói földgázkészletek. A tél végéhez érve, lassan tavaszba fordulva egyre több ország képes szinten tartani – sőt egyesek növelni is – azokat. Ezen a télen már egyetlen ország esetében sem lehet gond. A gáz ára volatilis volt, de eredőben némileg tovább csökkent.
A gáztárolók aznapi töltöttségi adatai alapján hetente megvizsgáljuk, hogy mire lehetnek elégségesek az egyes országok földgáz tartalékjai. Igyekszünk hetenként frissülő prognózisokat adni arra, hogy az egyes országok korábbi éves gázfogyasztási „szokásai” – azaz a több éves fogyasztási adataik alapján – mennyi időre lehet elégséges az általuk betárolt földgáz készlet.
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a március 24-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy március 25-től minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- A koratavaszi időben nemhogy minimálisra csökkent a kitárolások üteme, de a korábbinál kedvezőbb gázárak mellett több ország egyenesen meg tudta kezdeni az idei évi betárolásokat.
- Ezzel kimondható, hogy az EU tagországok – erőfeszítéseiknek és az enyhe időnek köszönhetően – minden várakozáson felül megoldották a téli gázellátás problémáját. Sőt komoly lépést tettek a jövő tél gázellátásának biztonsága irányába is, hiszen a betárolási időszakot EU szinten nyitó 55,8%-os töltöttségi szint értelmében a tárolói készletek több mint fele (!) már/még a tárolókban van. Erős esély mutatkozik arra, hogy a Török Áramlaton, az egyéb csöves szállítási útvonalakon, de főleg LNG-ből a tárolók a következő télre maradéktalanul fel legyenek tölthetők. Az 55,8%-os EU-szintű töltöttségi szint 0,1%-os növekményt mutat az előző héthez képest.
- Ezen a héten négy olyan ország is volt, amely növelte a tárolói készleteit: Ausztria, Belgium, Németország, Olaszország.
- Ezen a héten az előző heti 5 után már 12 olyan ország volt (Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Horvátország, Lettország, Magyarország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia), ahol nem változott a töltöttségi szint.
- Ráadásul Hollandiában és Spanyolországban 2., Portugáliában és Svédországban 3., míg Bulgáriában immár 5. hete változatlan a szint.
- Ott is meredeken csökkent a kitárolás sebessége, ahol még vételeztek. A megelőző heti 12,1%-os legnagyobb csökkenéshez képest ezen a héten csak 5,1% volt a maximális kitárolási mérték (Lengyelországban).
- Mindeközben Belgium 9,2%-nyi mennyiséget már be is tárolt.
- Magyarország a maga gyakorlatilag változatlan szintjével az átlagba tartozik.
- A vizsgált országok közül Franciaország töltöttségi szintje a legalacsonyabb (28,4%).
- A „túlélési idők” ezen a héten csak minimálisan változtak: Szlovákiáé 1 nappal, Lengyelországé 2 nappal csökkent, Belgiumé pedig 1 nappal nőtt. Az összes többi országé változatlan marad.
- Az országok sorrendjében egyetlen változás volt: Lengyelország egy hellyel hátrébb, Románia mögé került.
- A legkisebb töltöttségű Franciaország esetében a 26 napos „túlélési idő” kellő biztonságot ad. De még az 5 napos Belgiumban, sőt a 2 napos Svédországban sem lehet gond.
- Összességében a nagy „túlélési idők” a következő télre való felkészülés szempontjából kifejezetten és egyre inkább kedvezőek.
- Magyarország „túlélési ideje” az előző heti 90 nappal egyező mértékű. Ezzel a vizsgált országok körében továbbra is a 3. leghosszabb „túlélési idővel” rendelkezik.
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Megjegyzés: a kiugróan magas értékű Ausztria nem szerepel a grafikonon annak érdekében, hogy a többi ország értékeinek alakulása jobban látható legyen.
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
Az elmúlt hetet erőteljes volatilitás jellemezte, amely aztán a hét végére az előző heti zárásnál némileg alacsonyabb árat hozott. Az „idegesség” oka vélhetően az erősödő – energetikai témákat is érintő – német-francia vita, valamint az energetikai szektort is érintő franciaországi sztrájkhullám volt.
Ezen a héten a földgáz ára a 43,1 EUR/MWh-s induló szinthez képest 41,4 EUR/MWh értéken zárt.
