A tavasz megérkezésével öt hónap óta, heti rendszerességgel végzett helyzetértékelésünk utolsó részéhez érkeztünk. Ezt a hetet csekély készletváltozások jellemezték. A gáz ára pénteken nyugtalanító módon megugrott. Kérdés, hogy hétfőn folytatódik-e az emelkedés.
A gáztárolók aznapi töltöttségi adatai alapján hetente megvizsgáljuk, hogy mire lehetnek elégségesek az egyes országok földgáz tartalékjai. Igyekszünk hetenként frissülő prognózisokat adni arra, hogy az egyes országok korábbi éves gázfogyasztási „szokásai” – azaz a több éves fogyasztási adataik alapján – mennyi időre lehet elégséges az általuk betárolt földgáz készlet.
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a március 31-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy április 1-től minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- A kora tavaszi időben a kitárolások továbbra is csekély mértékűek. A korábbinál kedvezőbb gázárak mellett egyes országok már betárolnak a következő téli időszakra.
- Az EU szintű tárolási szint (54,9%) alig kisebb az előző hetinél (55,8%). Ezzel a tárolói készletek több mint fele (!) már/még a tárolókban van, ami kifejezetten jó startpozíció a következő téli felkészüléshez.
- Ezen a héten két olyan ország is volt, amely növelte a tárolói készleteit: Belgium és Hollandia.
- Ezen a héten kilenc olyan ország volt (Bulgária, Horvátország, Lettország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország), ahol nem változott a töltöttségi szint.
- Ráadásul Horvátországban és Romániában 2., Ausztriában, Hollandiában és Spanyolországban 3., Portugáliában és Svédországban 4., míg Bulgáriában immár 6. hete változatlan a szint.
- A kitárolás mértéke ezen a héten is Lengyelországban volt a legnagyobb (6,4%).
- Ugyanakkor Belgium további 3,3%-ot már be is tárolt.
- Magyarország a 1,3%-ot kitárolt, amivel a készleteiket jelentősebb mértékben csökkentő országok körébe tartozik.
- A vizsgált országok között továbbra is Franciaország töltöttségi szintje a legalacsonyabb (27,7%).
- A „túlélési idők” vagy csak minimálisan csökkentek, vagy nem is változtak. Sőt Hollandia és Olaszország esetében 1-1 nappal még nőttek is.
- Az országok sorrendjében nem volt változás.
- Magyarország „túlélési ideje” az előző heti 90 napról 89 napra csökkent. Ezzel a vizsgált országok körében továbbra is a 3. leghosszabb „túlélési idővel” rendelkezik.
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Megjegyzés: a kiugróan magas értékű Ausztria nem szerepel a grafikonon annak érdekében, hogy a többi ország értékeinek alakulása jobban látható legyen.
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
Az elmúlt hetet lassú, bizonytalan, de felfelé mozgó, majd pénteken megugró ármozgás jellemezte, amely aztán a hét végére az előző heti zárásnál magasabb árat hozott. Így ezen a héten a földgáz ára a 41,4 EUR/MWh-s induló szinthez képest 46,6 EUR/MWh értéken zárt. Kulcskérdés lesz, hogy a pénteki hírtelen árugrás hétfőn is folytatódik-e.
Zárszó
Az energia – és azon belül hangsúllyal földgáz – krízis súlyosbodásával tavaly július 27-én publikált első cikkünkkel indult helyzetértékelő cikksorozatunk végére értünk. Ebben hétről hétre bemutattuk a mindenkori aktuális helyzetet, a fontosabb összetevőket.
Bár ennek a sorozatnak vége, de ebben és ebben a cikkben már el is kezdtük bemutatni a jövő téli energetikai felkészülés aktuális fejleményeit. Szükség szerinti gyakorisággal ezt a következő hónapokban is folytatjuk.
Maradjanak velünk!
