Lassan negyedik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói gázkészletek. A némileg hűvösebb idő mellett a héten Európában nőtt a kitárolás üteme, azonban az eddigi enyheségnek köszönhetően még mindig így is időarányosan magasak a készletszintek. A gáz ára tovább csökkent.
Péntekenként, a gáztárolók aznapi töltöttségi adatai alapján megvizsgáljuk, hogy mire lehetnek elégségesek az egyes országok földgáz tartalékjai. Igyekszünk hetenként frissülő prognózisokat adni arra, hogy az egyes országok korábbi éves gázfogyasztási „szokásai” – azaz a több éves fogyasztási adataik alapján – mennyi időre lehet elégséges az általuk betárolt földgáz készlet.
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a január 27-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy január 28-tól minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- Az elmúlt hét néhány fokkal hidegebb időjárása intenzívebb kitárolási értékeket hozott.
- Az elmúlt 1 hét alatt is Belgium tárolt ki a legnagyobb mértékben földgázt (11,1%-ot), azaz kifejezetten jelentős mennyiséget. Magyarország 4,9%-os csökkenésével a „középmezőnybe” tartozik.
- Bulgária és Portugália tárolói töltöttsége szinten maradt.
- Egyetlen ország (Svédország) növelni tudta a készletét (5%-kal).
- A „túlélési idők” szerinti sorrendben ezen a héten egyetlen helyen változás történt: Olaszország Franciaország elé lépett.
- Magyarország a csökkenő készlet ellenére is 3,2 hónapig lenne képes kitartani (eltekintve az ismeretlen mértékű esetleges bértárolás torzító hatásától).
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
A hétfői „hezitálást” kedden jelentős – csaknem 10 EUR/MWh-es – áresés követte. Ebben annak lehetett elsődleges szerepe, hogy az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a piac a telet „túlélhetőnek” ítélte meg, azaz nem számít jelentős igénynövekedésre. Sőt, ebben a helyzetben a jövő telet megalapozó betárolási időszakban is kisebb igényre számít. Azonban a kínai gazdaság továbbra is bizonytalansági tényező, azaz az igény növekedése esetén nem zárható ki az ár emelkedése.
Végül a hét az árcsökkenés jegyében telt el. Eredőben a hét végére jelentősen, mintegy 15 EUR/MWh-val csökkent a TTF-ár. Pénteken megközelítette az 50 EUR/MWh-ás szintet.
