Immár negyedik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói gázkészletek. Az európai időjárás bár télies, de továbbra is enyhébb az átlagosnál. Ez jól tükröződik a tárolói szintek korábbi évekénél kedvezőbb alakulásában. A „túlélési idők” némileg csökkentek, de a készletek immár bizonyosan elégségesek a télre, akár egy váratlan durva lehűlés esetére is. A gáz ára újabb lélektani határt lépett át.
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a február 17-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy február 18-tól minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- A folytatódó – bár nem túl hideg – tél elmúlt hetében a földgáztárolók töltöttségi szintje tovább csökkent.
- Egyedüliként Portugáliában ezen a héten sem csökkent a töltöttség. Gyarapítani egyetlen ország sem tudta a készleteit.
- Továbbra is Franciaország tárolt ki a legnagyobb mértékben (11,5%), de Belgium is csak alig kevesebbet (11,2%).
- Magyarország a maga 5,4%-os csökkenésével továbbra is a „középmezőnybe” tartozik.
- A „túlélési idők” az országok döntő többségében csökkentek, de továbbra sem jelentősen, max. néhány napot.
- Bulgária, Dánia, Hollandia, Horvátország, Németország, Portugália, Spanyolország és Svédország „túlélési idői” változatlanok tudtak maradni. A többi országé csökkent.
- A legnagyobb mértékben Franciaország „túlélési ideje” csökkent, de még így is 7 nap alatt csak 4 nap a csökkenés, ami kedvezőnek mondható.
- A „túlélési idők” országonkénti sorrendjében két változás is történt. Egyrészt Horvátország megelőzte Romániát. Másrészt Bulgária Lengyelországot és Franciaországot is megelőzve két hellyel ugrott előre.
- Magyarország az előző havi 92 naphoz képest minimálisan rövidebb ideig – 90 napig – lenne képes kitartani (eltekintve az ismeretlen mértékű esetleges bértárolás torzító hatásától).
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
Az előző heti jelentős volatilitáshoz képest ez a hét viszonylag „nyugodtan telt”. A gáz ára eredőben – ha nem is jelentősen –, de csökkenő tendenciát mutatott. Ennek eredőjeként az ár az előző heti záró értéknél mintegy 3 EUR/MWh-val alacsonyabb szinten zárt.
