Lassan ötödik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói földgáz készletek. Az európai időjárás a héten némileg enyhült, ami rögtön meg is látszódott a tárolói szintek alakulásában: voltak olyan országok, amelyek egyenesen növelni tudták azokat. Néhány ország „túlélési ideje” némileg még nőni is tudott. A készletek immár bizonyosan elégségesek a télre. A gáz ára meglehetősen ingatag volt.
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a február 17-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy február 18-tól minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- Az enyhébbre forduló idővel mérséklődött a földgáztárolók töltöttségi szintjének csökkenési sebessége. Az EU átlagos töltöttségi szintje: 62,9%.
- Hetek óta először ismét vannak olyan országok, amelyekben nemhogy nem csökkent, hanem nőtt a töltöttségi szint. Míg Ausztria esetében csekély a növekedés (0,3%), addig Svédország esetében jóval nagyobb (5,6%). Igaz az utóbbinak eleve csekély a tárolókapacitása.
- Négy országban (Bulgária, Horvátország, Németország és Szlovákia) szinten maradt a töltöttségi szint.
Különösen érdekes Németország esete. A szinten tartás vélhetően annak köszönhető, hogy a tavaly úszó terminálok és a csatlakozó csőhálózat korábban elképzelhetetlen gyorsaságú kiépítésével megteremtették az LNG-import feltételeit. Úgy tűnik, hogy ennek révén Németország kihasználja a korábbinál lényegesen kedvezőbbé vált gázárakat és az ország aktuális földgázigényét nem a tárolókból, hanem a piacról beszerzett gázból elégíti ki. Ez bölcsességre vall, hiszen a tárolt készletek magasabb szintje a lehető legjobb startpozíciót biztosítja a következő téli időszakra. - Ezen a héten is Franciaország tárolt ki a legnagyobb mértékben (9%).
- Magyarország a maga 3,1%-os csökkenésével továbbra is a „középmezőnybe” tartozik.
- A „túlélési idők” vegyesen alakultak: szinten is maradtak, csökkentek is, növekedtek is, de a változások csak csekély mértékűek, max. néhány naposak. Önmagában jelzésértékű, hogy az utolsó téli hetekben nem rövidültek. Ez EU szinten is kedvező előjel a következő télre való felkészülés szempontjából.
- Mindössze Belgium és Svédország „túlélési idői” lehetnek aggasztóan rövidek, de ez immár csak akkor okozhat gondot, ha a télből hátralévő néhány héten extrém hidegre fordulna az idő és alapvető fennakadás lenne a földgáz beszerzési lehetőségekben.
- Az országok sorrendjében ezen a héten is voltak kisebb változások. Míg a telet Franciaország és Németország gyakorlatilag azonos „túlélési időkkel” kezdte, addig mára Németország 56 napos idejével Franciaország 39 napja áll szemben. Ezen a héten nem véletlenül két hellyel is hátrébb csúszott.
Horvátország ellenkező értelemben okozott meglepetést. Lengyelországot „átugorva” két hellyel is javítani tudott a pozícióján.
Összeségében tehát Franciaország és Horvátország helyet cserélt. - Magyarország az előző heti 90 naphoz képest minimálisan, de növelni tudta a „túlélési idejét: 92 napra.
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
A földgáz ára a héten lenn is volt (48 EUR/MWh-on), fenn is volt (53 EUR/MWh-on) és a két szélsőség között is elég idegesen mocorgott. Mintha kereste volna az irányt. Úgy tűnik, hogy az 50 EUR/MWh lehet az az árszint, amelyről az egyre inkább közelgő jövő téli betárolási időszak kezdetén az ár indulhat. Ezzel ettől az árszinttől vélhetően hamarosan búcsút is kell vennünk, ahogy egyre több ország nekifog tárolói feltöltésének, megnövelve a keresletet.
