Ötödik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói földgázkészletek. Immár a tavaszhoz közelítve a gáztárolók töltöttsége továbbra is minden várakozásnál magasabb, így a „túlélési idők” is bőven hosszabbak a hátralévő néhány hűvösebb hétnél. A gáz ára szépen alakult, de a hét végére aggasztó mozgásba lendült.
(Megjegyzés: az AGSI a megszokotthoz képest 1 nappal később tette elérhetővé a pénteki töltöttségi adatokat, ezért a szokásos heti összesítő is csak késedelemmel jelenhet meg.)
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a március 10-ei töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy március 11-től minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- A folytatódó kitárolások ellenére a földgáztárolók töltöttségi szintje időarányosan továbbra is magasabb az előző évekénél. Az átlagos EU töltöttségi szint az elmúlt heti 59,6%-ról 56,9%-ra csökkent. Ez az érték még mindig lényegesen magasabb az 1 évvel ezelőtti 26,4%-os átlagos EU töltöttséghez képest.
- Ezen a héten három olyan ország (Bulgária, Portugália és Svédország) is volt, ahol nem változott a töltöttségi szint. Ráadásul Bulgáriában immár 4. hete változatlan a szint (77,5%).
- Belgium a héten minden eddiginél nagyobb mértékben (21,4%-kal!) csökkentette a tárolt gázkészletét. A „második helyezett” Franciaország is „csak” 14,7%-kal csökkentette a készletét.
- Magyarország a maga 3,6%-os csökkenésével az „átlagba” tartozik.
- A „túlélési idők” ezen a héten is vegyesen alakultak: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia esetében csökkentek.
Franciaország esetében a jelentős csökkenés ellenére is 30 nap a túlélési idő, azaz az idei télre még így is biztonsággal elég. Belgium esetében viszont már csak 5 nap a tartalék, ami továbbra is hordoz némi kockázatot.
Összességében a nagy „túlélési idők” a következő télre való felkészülés szempontjából kifejezetten kedvezőek. - Az országok sorrendjében ezen a héten egyetlen változás volt: Franciaország újabb egy hellyel hátrébb csúszott, ezúttal Spanyolország mögé.
- Magyarország az előző heti 94 naphoz képest minimálisan, de tovább csökkentette a „túlélési idejét”: 92 napra. Ezzel 3 nappal továbbra is megelőzi Csehországot és a vizsgált országok körében továbbra is a 3. leghosszabb „túlélési idővel” rendelkezik.
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Megjegyzés: a kiugróan magas értékű Ausztria nem szerepel a grafikonon annak érdekében, hogy a többi ország értékeinek alakulása jobban látható legyen.
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
Az elmúlt héten megszakadt a megelőző heti bíztató árcsökkenés: az ár 43 EUR/MWh-s szint körül ingadozott. Nem tudta elérni a remélt 40 EUR/MWh szintet.
Aztán csütörtök estétől kezdődően pénteken keményen megemelkedett. A franciaországi romló atomerőművi állapotok és az energia területet is érintő sztrájkok miatti ár ugrás még az 54 EUR/MWh-s szintet is elérte, hogy aztán a hetet 53,0 EUR/MWh áron zárja.
Tragédia nincs, de a jövő hét kritikus lehet abból a szempontból, hogy milyen árszinten indulhat majd meg az immár jövő télre való felkészülést szolgáló betárolási időszak.
