Ötödik hónapja követjük, hogy a tél folyamán országonként hány napra lehetnek elégségesek az aktuális tárolói földgázkészletek. A tél végéhez közelítve a gáztárolók töltöttsége minden várakozásnál magasabb, így a „túlélési idők” is bőven hosszabbak a hátralévő néhány hűvösebb hétnél. A gáz ára biztatóan alakult.
(Megjegyzés: az AGSI a megszokotthoz képest 1 nappal később tette elérhetővé a pénteki töltöttségi adatokat, ezért a szokásos heti összesítő is csak késedelemmel jelenhet meg.)
Források, számítási feltételezések:
Az idei téli fogyasztási előrejelzésének alapját az egyes országok, elmúlt 5 évi, havonkénti fogyasztási adatai képezik. Az adatok forrása: Statistics | Eurostat (europa.eu)
Az országokonként tárolható földgáz maximális mennyiségeire (TJ-ban) és aktuális töltöttségi szintjére (%) vonatkozó adatok forrása: Gas Infrastructure Europe - AGSI (gie.eu)
A számítás a novembertől márciusig tartó időszakra vonatkozik.
Az egyes országoknak az idei 5 téli hónap alatti tényleges fogyasztásait az egyes országok megelőző 5 éves (2017-2021. évi) fogyasztásainak átlagából képzett fogyasztási profiljaihoz viszonyítva vizsgáljuk.
A COVID miatti gazdasági – és ebből következő földgáz fogyasztási – visszaesés elsősorban a 2020. évi adatokban jelenik meg. Ez némileg torzítja, a ténylegesnél kedvezőbb helyzetbe hozza az 5 éves átlag fogyasztásokat. Ugyanakkor ezt a hatást kiegyenlíthetik az 5 év enyhe telei és forró nyarai. A COVID miatt némileg csökkenő viszonyítási alap mellett ugyancsak csökkennek az ahhoz viszonyítandó fogyasztási értékek is, részben a 2021. nyarától kezdődött gázár emelkedés, de legfőképpen az Ukrajna megszállása nyomán kirobbant energiakrízissel kiváltott fogyasztásvisszaesés miatt.
Az idei évi fejlemények bemutatásban nem vesszük figyelembe az energiakrízis nyomán várt/feltételezett/kommunikált takarékossági intézkedéseket, fogyasztáscsökkentési előirányzatokat/vállalásokat. Kizárólag az idei év publikált, tényszerű fogyasztási adataival számolunk. Ebből következően a megtakarításokra az előrejelzésünk nem a politikusi vágyakon, hanem a számszerűsített fogyasztói realitásokon nyugszik.
Adatok hiányában számításunk nem foglalkozik a bértárolások torzító hatásával. Nem tudjuk bemutatni azt, hogy ha „A” ország „B” országban bértároltat, akkor mennyivel több „A” ország, ill. mennyivel kevesebb „B” ország földgáztartaléka, azaz utóbbi esetében az „idegen” készlet miatt mennyivel rövidebb a kizárólag a saját tartalékjából fedezhető fogyasztásának időtartama.
A kizárólag tárolt földgázkészletből fedezhető fogyasztás időtartama azt a „worth case” helyzetet feltételezi, amikor egyes vizsgált országok – szélső esetben az összes ország – valamennyi gázutánpótlási lehetősége megszűnik. Azaz pl. leáll a norvég és afrikai szállítás, teljesen leáll az eddig is csökkentett kapacitáson működő Testvériség Gázvezeték, leáll a Török Áramlat, nem érkeznek LNG szállítmányok és közösségi szinten nem tekintjük számottevőnek a saját termelés mértékét. A vázolt „worth case” valószínűsége gyakorlatilag nulla. Az ilyen extrém vészhelyzethez hasonló állapot csak kiterjedt, az Északi Áramlatnál tapasztalt szabotázs, kiber és/vagy fizikai támadások miatt következhetne be.
Az egyes országok pozícióit jelentősen változtathatja, ha szolidaritási/kereskedelmi alapon mégis egymás közötti szállítások indulnának. Ezek hatásait a töltöttségi adatok alapján igyekszünk nyomon követni.
Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia nem szerepel a prognózisban, mert a forrásnak tekintett agsi.gie.eu oldal róluk nem közöl töltöttségi adatokat. A listában Írország sem szerepel, mert egyáltalán nincs tároló kapacitása.
Lettország esetében kiugróan magas tárolt energiamennyiség jelenne meg, azonban az ottani tároló Észtország, Litvánia és Finnország ott, közösen tárolt készleteit is tartalmazza, ismeretlen tulajdoni arányban. Így a lettországi fogyasztási és töltöttségi adatok alapján sem rá, sem az említett többi országra sem adható megalapozott prognózis.
A tárolt gázkészletekből fedezhető napok száma, országonként
Az előzőekben felsorolt számítási peremfeltételeket alapul véve, a március 3-ai töltöttségi adatok szerint az egyes országok tárolt gázkészleteiből fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul (csökkenő idősorrendben). A számítás hipotetikus alapja az, hogy március 4-től minden külső gázszállítás megszűnik.
A táblázatból levonható néhány következtetés:
- A némileg nagyobb kitárolások ellenére a földgáztárolók töltöttségi szintje időarányosan magasabb az előző évekénél. Az átlagos EU töltöttségi szint: 59,6%. Tavaly ilyenkor a 36,4%-os volt az átlagos EU töltöttség.
- Ezen a héten is van olyan ország (Svédország), amelynek esetében ismét nemhogy nem csökkent, hanem nőtt a töltöttségi szint (az előző heti 5,6% után újabb 5,1%-kal).
- Egyedül Bulgáriában nem változott a töltöttségi szint. Ráadásul ebben az országban immár 3. hete változatlan a szint (77,5%).
- Belgium tárolt ki a legnagyobb – ráadásul kifejezetten nagy – mértékben, (16,3%-ot). Alig kevesebbet tárolt ki Franciaország (14,1%).
- Magyarország a maga 3,6%-os csökkenésével a „középmezőny aljába” tartozik.
- A „túlélési idők” ezen a héten is vegyesen alakultak: Szlovákia, Csehország, Hollandia, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Portugália és Svédország esetében szinten maradtak; Ausztria, Magyarország, Dánia, Bulgária, Horvátország, Spanyolország esetében nőttek, míg Franciaország és Belgium esetében csökkentek.
Franciaország esetében a csökkenés ellenére 35 nap a túlélési idő, azaz az idei télre még így is biztonsággal elég. Belgium esetében viszont csak 6 nap a tartalék, ami továbbra is hordoz némi kockázatot.
Összességében a nagy „túlélési idők” továbbra is kedvezőek a következő télre való felkészülés szempontjából. - Az országok sorrendjében ezen a héten is voltak kisebb változások. Franciaország újabb egy hellyel hátrébb csúszott, Románia mögé.
- Magyarország az előző heti 92 naphoz képest minimálisan, de növelni tudta a „túlélési idejét”: 94 napra. Ezzel 1 nappal immár megelőzi Csehországot, így a vizsgált országok körében immár a 3. leghosszabb „túlélési idővel” rendelkezik.
Idősorosan, heti bontásban az egyes EU országok gáztárolóiban tárolt energiából fedezhető napok száma az alábbiak szerint alakul:
Megjegyzés: a kiugróan magas értékű Ausztria nem szerepel a grafikonon annak érdekében, hogy a többi ország értékeinek alakulása jobban látható legyen.
Európai gáztárolók töltöttségi szintje
A nyári, őszi időszakhoz képest immár nem a betárolás, hanem a kitárolás üteme, a töltöttségi szintek alakulása az egyik különösen figyelendő indikátor. Heti rendszerességgel ezt a továbbiakban is követjük.
Az ár alakulása
A földgáz ára az előző heti 50,8 EUR/MWh-s záró árról lényegében egyenletes csökkenéssel 45,2 50,8 EUR/MWh-s szintre változott. Ezzel tovább közelített a háború előtti „utolsó békeév” árszintjéhez. Ez jó startpozíciót jelent a földgáztárolók hamarosan kezdődő feltöltéséhez.
