November 29. új szakaszt jelenthet az orosz-ukrán háború történetében. Ez lehet az a nap, amelytől Ukrajna is „jelzéseket” ad Oroszország villamosenergia-rendszerének. Ezen a napon Ukrajna elkezdett átlőni a határon, orosz villamosenergetikai célpontokat támadva és áramszüneteket okozva. Ukrajna felvette az energetikai kesztyűt.
Tegnap reggeltől kezdődően ukrán támadások érik az Ukrajnával szomszédos orosz szövetségi területek energetikai infrastruktúráját. Ennek okát egyelőre korai volna elemezni, jelenleg elegendő, ha a szikár tényeket összesítjük.
November 29-én reggel a Roman Sztarovojt, a Kurszki Terület kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrán hadsereg egy határ menti körzetben, Gluskovka települést és Tetkino falut lőtte. Elmondása szerint legalább 10 találatot jegyeztek fel. Az áramellátó berendezések megrongálódtak, így a falu egy része áram nélkül maradt. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Ugyancsak Sztarovoj, ugyanazon az úton később bejelentette, miszerint az ukrán fegyveres erők november 29-én este lőtték Szudzsanszk határ menti körzetét. A kormányzó szerint legalább 11 találatot jegyeztek fel, köztük egy áramszolgáltató létesítményt. Ennek következtében a Szudzsanszkij és a Korenevszkij körzeteket részben áramtalanították – írta Sztarovoit. Áldozatokról nincs információ.
Másik körzetből származó hír, de ide tartozik, hogy november 30-án éjjel a Brjanszki Terület Szurazs körzetében olajtermékeket tartalmazó tartályok gyulladtak ki – közölte Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója.
Több mint 80 ember és 30 jármű sietett a helyszínre oltani, köztük egy tűzoltóvonat és a Vészhelyzeti Minisztérium légi járművekkel felszerelt csapata. Sérültekről nem érkezett jelentés. A lángokat hajnalra sikerült eloltani, a tűz időközben négyezer négyzetméterre terjedt ki. A kiégett olajtartályokkal szomszédos rezervoárokat most is hűtik. A tűzesetet nem hivatalosan (mely valószínűleg rövidesen hivatalossá válik) ukrán dróntámadásnak tulajdonítják a helyi hatóságok.
A brjanszki támadásnak inkább lehet katonai jelentősége, hiszen akadályozhatja az orosz fegyveres erők üzemanyag-ellátását, lassíthat egy esetleges offenzívát, ellenben a kurszki találatok egyértelműen energetikai célpontok ellen irányultak, igaz, az áramellátás megszakadásának is lehet fontossága katonai szempontból.
A Liveuamap híre szerint Sudzha és Korenevo régiókat is támadás érte, mindkét körzetben áramszüneteket okozva.
Villamos szempontból nyilván nem megrendítő erejű a támadás. Ha hinni lehet a hírnek, akkor az valószínűsíthető, hogy a határtól (sárga kiemelés) mintegy 10-15 km-re lévő Sudzha-i 110/35/10 kV-os alállomás (kék kiemelés) és esetleg az alállomásról Korenevo irányába induló 110 kV-os távvezeték kapott találatot (lila kiemelés).
Ha a 110 kV-os távvezetéket érte találat, akkor az relatíve gyorsan – rossz esetben is néhány nap – alatt helyreállítható.
Ha a Sudzha-i alállomást érte találat, akkor a helyreállítás hossza a kárt szenvedett berendezéstől függ. Hasonlóan az ukrajnai következményekhez, ebben az esetben is a transzformátor(oka)t érő találat a legsúlyosabb kihatású. Ugyanakkor szabványos, minden bizonnyal jól tartalékolt berendezésről van szó, azaz rossz esetben is kb. 1 hét alatt helyreállítható az alállomás üzeme.
A határ közelében elhelyezkedő alállomásról lévén szó a villamos hálózat a Sudzha-i régióban kevésbé tűnik hurkoltnak, azaz kisebb a mozgástér a körzet más, megkerülő útvonalakon történő ellátására.
A támadás azt jelzi, hogy Ukrajna elszánta magát arra, hogy Oroszországgal „éreztesse” a villamosenergia-rendszert érő csapások hatását. Ezek után az sem kizárt, hogy további hasonló támadásokat indítanak.
További, jóval fájóbb célpont lehet a Belgorod-i 330/110 kV-os alállomás.
A határtól mintegy 35 km-re lévő alállomás fontos 330 kV-os csomópont és Belgorod ellátásának alapvető táppontja. A várost ugyan elvétve, de már a háború korábbi szakaszában is érték támadások. Az azóta kapott korszerűbb fegyverek birtokában nem lehet akadály ilyen távolságból támadás indítása.
Mostantól minden további, fájóbb támadás indítása politikai és katonai döntés kérdése.
A fentiek tükrében tehát november 29-ét érdemes feljegyezni.
Meglehet ez az a nap, amelytől Oroszország is elkezdett benyomásokat szerezni arról, hogy milyen érzés is, ha a tél közeledtével valaki elkezdi szisztematikusan rombolni a villamosenergia-rendszerét.
(A cikk elkészítésében közreműködött Szele Tamás.)
