A SolarPower Europe és az E.DSO ma a napenergia-termelés hálózati csatlakozásának és integrációjának megkönnyítését, továbbá az európai elosztóhálózat megerősítését célzó közös nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat egyes elemei a kétségtelenül helyénvaló célkitűzések mellett kérdéseket is felvetnek.
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a napelemek hálózati csatlakozásának hazai anomáliáival.
A jelek szerint európai szinten is meglévő problémáról van szó, amely különösen az elkövetkezendő telek esetleges villamosenergia-ellátási gondjainak tükrében sürgős intézkedéseket igényel.
A SolarPower Europe és az E.DSO ma a témába vágó közös nyilatkozatot adott ki. Az aláírók ebben napenergia-termelő kapacitások hálózati csatlakozásának és integrációjának megkönnyítéséhez, továbbá az európai elosztóhálózat megerősítéséhez szükséges intézkedéseket sürgetnek.
Az aláírók felszólítják az Európai Uniót, hogy
még a következő, 2022-es és 2023-as tél előtt rendkívüli intézkedéseket fogadjon el a napenergia-termelés hálózati csatlakozásának és az európai elosztóhálózatokba való integrálásának felgyorsítása érdekében.
Az egyik aláíró az európai elosztóhálózat-üzemeltetők szervezete, az E.DSO, amely 24 ország 39 vezető elosztóhálózati társaságát tömöríti.
A másik aláíró, a SolarPower Europe tipikus szakmai lobbiszervezet, amely a napelemes ágazat több mint 280 európai szervezetét, társaságát fogja össze a megfelelő szabályozási és üzleti környezet elérése érdekében.
Közös nyilatkozatuk lényegi elemei:
- Az aláírók arra kérik az EU tagállamait, hogy gyorsítsák fel a zöldenergia-termelés térnyerését, az ehhez szükséges komplex feltételrendszer megteremtését.
- Az elosztóhálózati-üzemeltetők és a napenergia-ágazat szereplői bizonyosak abban, hogy „a hálózati szűk keresztmetszeteknek nem kell hátráltatniuk a napenergia elterjedését.”
- Egyszerűsíteni kellene a hálózati csatlakozási engedélyezési eljárásokat és a csatlakozási szerződések létrejöttét, továbbá kötelező érvényű határidőket kellene meghatározni.
- Állami támogatás lenne szükséges „a hálózat megerősítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások finanszírozására”.
A közös nyilatkozat két kulcsbekezdése:
Ha a hálózati kapacitás szűkös, és a helyi rugalmassági piacok még nem állnak rendelkezésre, a rugalmas hálózati csatlakozási megállapodások értékes alternatívát jelenthetnek a napelemes projektek hálózati csatlakozásának megkönnyítésére. Ilyen esetekben kulcsfontosságú, hogy gazdasági ösztönzőket biztosítsunk a napelemes termelő vagy a napelemes fogyasztó számára a kockázat kezeléséhez, a megtermelt energia rugalmas átadásához az elosztórendszer-üzemeltető számára.
Megjegyzés: önmagában helyes szándék, hogy szűkös hálózati felételek esetén is biztosítható legyen az új napelemes kapacitások létesítése és hálózati csatlakoztatása. Ám az ördög a részletekben, az említett „rugalmas hálózati csatlakozási megállapodásokban”, továbbá „a napelemes termelő vagy a napelemes fogyasztó” kockázatainak kezelésében rejlik.
Biztosítani kell, hogy a szabályozás megfelelő díjazást és ösztönzőket nyújtson az elosztórendszer-üzemeltetők számára a hálózat megerősítéséhez és új hálózati infrastruktúrák kiépítéséhez a további napelemes fotovoltaikus rendszerek számára.
Megjegyzés: „a szabályozás megfelelő díjazást és ösztönzőket biztosítson az elosztórendszer-üzemeltetők számára” kitétel lefordítva jelentős villamosenergia áremelést vetít előre.
További megjegyzések:
- A nyilatkozat semmire sem kötelezi az EU-t.
- A nyilatkozatnak nem részese, nem aláírója az ENTSO-E, az európai átvitelihálózati rendszerüzemeltetők és irányítók szervezete. Márpedig az elosztóhálózat „feletti” átviteli hálózat ugyancsak keményen érintettje a megújuló alapú – azon belül fotovillamos (napelemes) – villamosenergia-termelés feszített növelésének. Ezt az E.DSO is nyilvánvalóan tudja, ezért meglepő – sőt akár az ENTSO-E-vel szembeni barátságtalan lépésnek is tekinthető –, hogy mégis „nevét adta” ehhez a nyilatkozathoz.
- Ugyancsak feltűnő, hogy a nyilatkozat nem tér ki az európai szélerőmű kapacitások befogadásának szükségességére. Bár a napelemekhez képest kisebb arányban, de ezek is kapcsolódnak az elosztóhálózathoz, a napelemes kapacitásokkal egyező problémákkal küzdve. Ugyanakkor kétségtelen, hogy többségük az átviteli hálózathoz csatlakozik. Ez viszont még egy okot jelent, amiért furcsa az ENTSO-E hiánya.
- A nyilatkozatban foglaltak megvalósításának idei téli időszakra gyakorolható kedvező hatása kommunikációs fogásnak jó, de a gyakorlatban ennek nulla az esélye. És ezt az aláírók is pontosan tudják.
- A nyilatkozatnak nincs érdemi hazai relevanciája, ha csak annyiban nem, hogy az E.DSO egyik tagja E.ON, Magyarország egyik meghatározó elosztóhálózati társasága. De a szervezetnek nem tagja a többi magyar elosztóhálózati társaság, azaz sem az MVM ÉMÁSZ és MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft., sem pedig az OPUS TITÁSZ Zrt.
A nyilatkozathoz kapcsolódva fontos gondolatot fogalmaz meg Tzeni Varfi, az E.DSO igazgatója:
A megújuló energiaforrások integrálása az egyik legnagyobb kihívás a villamosenergia-rendszerirányítók számára, de egyben lehetőség is egy decentralizáltabb, rugalmasabb és a fogyasztókhoz közelebb álló energiarendszer kiépítésére.
Igen, a „decentralizáltabb, rugalmasabb és a fogyasztókhoz közelebb álló energiarendszer kiépítése” maradéktalanul támogatandó és támogatható cél. Ugyanakkor az ebbe az irányba hatni kívánó nyilatkozat összességében
inkább tekinthető a SolarPower Europe
– mint szakmai lobbiszervezet –
sikeres akciójának,
amelyhez meg tudott nyerni egy a témában részben illetékes hálózati szakmai szervezetet, az E.DSO-t.
Miközben valóban indokolt lenne dinamizálni a villamosenergia-hálózat megerősítését, a szabályozási és finanszírozási környezet javítását stb.,
nem biztos, hogy ez az egyes elemeiben irreális,
de főleg egy a témában meghatározó szereplőt kihagyó fellépés közelebb visz az aláírók által áhított célhoz.
