A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) brutális képet fest a klímaváltozás következő évtizedekben várható villamosenergetikai hatásairól. Az egyre súlyosabb aszályok, árvizek, hőhullámok, mind-mind a villamosenergia-termelést és elosztást megzavarni képes időjárási jelenségek. És ezek szempontjából Magyarország az erősen érintettek közé tartozik.
Az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta a 2010-es évek jelentették a legmelegebb évtizedet. A feljegyzett tíz legmelegebb évből nyolc ebben az évtizedben volt.
Az IEA jelentés egyes lényeges megállapításai:
Ami a vízenergia alapú villamosenergia-termelést illeti: az egyre magasabb hőmérséklet egyfelől fokozza a hó és gleccserek olvadását. Ez csökkenti a tározók feltöltését. Ugyanakkor növekszenek a tározók párolgási veszteségei. Mindez eredőben a vízenergia alapú villamosenergia-termelés csökkenését okozza.
A csapadék megnövekedett szezonális és éves volatilitása, az egyre gyakoribb özönvízszerű esőzések, avagy éppen ellenkezőleg a súlyos aszályok jelentős kihívások elé állíthatják a vízenergia alapú villamosenergia-termelést. 2016-ban a aszály világszerte 18 vízerőmű leállítását okozta.
A szélsőséges csapadék és a hozzá kapcsolódó események, például árvizek, talajerózió, földcsuszamlások és sziklaomlások növekvő gyakorisága szintén károsíthatja a vízerőműveket ill. az átviteli és elosztó hálózatokat.
Az egyre magasabb hőmérsékletben romló hűtési lehetőségek csökkentik a hőerőművek és a naperőművek villamosenergia-termelését.
A hőhullámok rontják a villamosenergia-átvitel és elosztás hatékonyságát, akár ellátási korlátozást is okozva.
A klimatizálás utáni egyre nagyobb igény kielégítése egyre több villamosenergiát igényel.
Egyre nagyobbak lesznek az időjárási szélsőségek. A csapadékos régiók általában még inkább csapadékosabbak lesznek, míg az aszályos régiókban még kevesebb lesz a csapadék. Meglepő módon Délkelet-Ázsiában a csapadékmennyiség csökkenése figyelhető meg.
A heves esőzések, majd az azt követő árhullámok egyes vízgyűjtőkön – például a Jangce folyó vízgyűjtőjén – egyre nagyobb árvízveszélyt jelentenek. Thaiföld, Kína, India, Brazília, Indonézia, Mexikó mellett Magyarország is a nagy árvízkitettségű országok közé tartozik!
Az IEA tagországai és társult országai közül a klímaváltozás szempontjából leginkább veszélyeztetett három ország: Kína, India és Mexikó. E három országban több mint 2,9 milliárd (!) ember él. Ez a világ népességének 38%-a! Ez persze nem jelenti azt, hogy további milliárdok ne lennének súlyos klímakockázatoknak kitéve.
Ami Magyarországot illeti: a közép-európai térségben a hőmérséklet éppen Magyarországon nő a legnagyobb mértékben!
Ide kapcsolódik – és bizonyára vitát fog generálni – Timár Gábor professzor friss interjúja, amely szerint olyan mértékben vissza kellene térni az Alföld eredeti vízrajzához, amennyire csak a mai viszonyok szerint lehetséges. Tágabb értelemben: le kellene mondani az Alföld egy részéről.
A világ országainak súlyos – szó szerint életbevágó – döntéseket kell meghoznia. És mielőbb!
