Skip to content

A globális felmelegedés villamosenergetikai fenyegetései, 2. rész: az erőművek hűtése

Bart István, klíma- és energiapolitikai szakértő egyáltalán nem vicces bonmot-ja szerint „…a mostani nyár a hátralévő életünk leghűvösebb nyara”. A környezeti feltételek – így a hőmérséklet, tágabb értelemben az időjárás, még tágabb értelemben a klíma – a villamosenergia-termelésre és elosztásra is kihatnak. Ezért indokolt áttekinteni, hogy a globális felmelegedésből, a klímaváltozásból fakadóan mely energetikai tevékenységek ill.  technológiák várhatóan milyen környezeti fenyegetésekkel néznek szembe. E fenyegetések ismerete azért is szükséges, mert lehetnek olyan APT támadók, amelyek az extrém időjárási helyzetekre tudatosan készülve és kihasználva súlyosbíthatják támadásuk következményeit. A jövőben egyre inkább e fenyegetésekkel is számolni kell a villamosenergia-rendszer rezilienciájának egyéb okokból is szükséges megerősítésekor.

A cikksorozat 1. része az aszály egyes hatásait ismertette. A 2. rész az aszály erőművi hűtési hatásait veszi górcső alá.

I. Az aszály hatása az erőművek hűtésére

A villamosenergia-termelés egyik velejárója, hogy az energiahordozóból (szén, földgáz, hasadóanyag) felszabaduló energiának csak az adott technológia hatásfokától függő hányada jelenik meg villamosenergia formájában. A „maradék” hőenergiaként, a villamosenergia-termelés szempontjából veszteségként jelenik meg. Ideális esetben ennek a „hulladékhőnek” legalább egy része hasznosítható (pl. fűtésre), de többnyire – főleg atomerőművek esetében – ez ténylegesen az adott energiatermelési technológia vesztesége. Az erőművek hűtésének feladata a „hulladékhő” elvezetése a természeti környezetbe (vízbe, levegőbe).

This post is for subscribers only

Subscribe

Already have an account? Log in

Latest