Felkészülés a jövő télre. 1. rész: startpozíció

Amennyire az enyhe tél rossz hír a globális felmelegedés szempontjából, addig a tél túlélhetősége felől – azaz önző, rövid távú szempontból – nézve kifejezetten szerencsés fejlemény. A kisebb gázfogyasztás lényegesen javítja a jövő téli energetikai felkészülés startpozícióját.

Az 1. rész e startpozíciónak részleteit tárgyalja, a további részek az idei év várható energetikai jellemzőit, kockázatait veszik sorra.

Az idei év energetikai kilátásairól szóló cikkünkben egyebek mellet ezeket írtuk:

2023. telének nagy kérdése az lesz, hogy Európa saját termeléséből és LNG-ből sikerül-e annyi földgázt biztosítani, hogy az elég legyen a tavaszra minden bizonnyal kiürülő tárolók ismételt feltöltésére. Ennek, majd a tél túlélésének esélyét javíthatja meghatározó módon a földgáz felhasználás mielőbbi és jelentős csökkentése.

Az európai energiarendszer 2023. telén csak akkor tud reziliens lenni, ha a földgáz tárolókat sikerül az ideihez hasonló mértékben feltölteni.

A jövő tél energetikai esélyeit alapvetően befolyásolja, hogy milyen lesz a földgáz tárolók induló pozíciója a feltöltési időszak elején. Az időjárás eddig maximálisan kegyes Európához. Ahogyan heti helyzetjelentéseinkben (itt, itt, itt, itt és itt) idén is rendszeresen beszámolunk róla, az eddigi enyhe tél mellett az EU tagországok tárolóinak töltöttségi szintje többnyire nemhogy nem csökkent, hanem betárolásra is mód volt. (Megjegyzés: ehhez képest Magyarország folyamatosan kitárol.) Az extrém tél összes egyéb káros hatása mellett ez legalább jó hír, hiszen ez kétségtelenül javítja a következő tél energetikai induló pozícióját.

Ugyancsak esélyt adhat, hogy a francia atomerőművek idei télen mind a francia, mind az európai (ENTSO-E) villamosenergia-rendszernek komoly gondokat okozó korróziós problémája – amelyről itt, itt, itt, itt, itt és itt írtunk – a folyamatos javításoknak köszönhetően a következő télre várhatóan jelentősen enyhülni fog.

Ugyancsak reménykeltő, hogy Európa minden létező módon kénytelen alkalmazkodni az új helyzethez és így jelentősen csökkenti energiaigényét.

Mindezzel együtt számtalan olyan fejlemény lehet, amely fenyegetheti a jövő tél energetikai biztonságát.

Mai cikkünkkel olyan sorozatot indítunk, amelyben időről időre bemutatjuk a jövő téli európai felkészülés helyzetét, aktualitásait. Az első néhány részben a jelenlegi energetikai tényhelyzetet vázoljuk, amely egyben a jövő télre vonatkozó tervezés kiinduló helyzete. Ebben elsősorban az alábbi forrásokra támaszkodunk:

• IEA: How to Avoid Gas Shortages in the European Union in 2023
• IEA: Never Too Early to Prepare for Next Winter
• EU: Questions and Answers on the REPowerEU Communication
• EU: REPowerEU Plan

1. Az energetikai helyzet számai

1.1. A tényszámok

A 2022. év brutálisan átrendezte a világ energia ellátási láncait, de főleg Európa (azon belül az Európai Unió) folyamatait, A legfontosabb számszerűsíthető fejlemények az alábbiak:

Földgáz

• Oroszország csővezetéki földgázszállítása a 2021. évi 140 milliárd m³-hez képest mintegy 80 milliárd m³-rel (-57%!) csökken, azaz erősen megfeleződött. Ez példátlan nyomás mind az európai, mind a globális gázpiacokra. Egyben súlyos következményekkel jár számos villamosenergia-piacra. Megjegyzendő, hogy a 80 milliárd m³-es csökkenés a globális LNG-kereskedelem mintegy 13%-ának felel meg. Ez bőven olyan mennyiség, amely európai igényként megjelenve jelentős ár növekedést hoz az LNG-piacon.
• Jelentősen – de messze nem elégséges mértékben – nőttek viszont az Európába irányuló nem orosz vezetékes gázszállítások. 2021-hez képest Norvégiából több, mint 5%-kal (több, mint 5 milliárd m³-rel), Azerbajdzsánból mintegy 50%-kal (mintegy 3 milliárd m³-rel) több gáz érkezett. A szállítás fizikai korlátjai miatt ezek az értékek az adott szállítási infrastruktúra keretei között nem is növelhetők tovább. Viszont Algériának van még bővítési lehetősége a 2022. évi több mint 10%-kal (több mint 3 milliárd m³-es) szállításához képest.
• Az egyik vezető európai gázkereskedelmi csomópont, a holland TTF (Title Transfer Facility) árai az elmúlt évben átlagban 130 EUR/MWh szinten voltak. Ez közel nyolcszorosa a 2016. és 2020. közötti 5 éves átlagárnak.
• 2022 végére a magas földgáz tárolásiszintek és a visszaeső kínai kereslet, valamint az átlagosnál enyhébb európai időjárás miatt később indult a fűtési szezon és mindezek eredőjeként az LNG kínálati piac bővülése jelentős földgáz árcsökkenést hozott. Az árszint visszatért a háború előtti szintre.

• Önmagában csak a fűtési szezon mintegy 1 hónapos késése a kereskedelmi és lakossági szektorban az 1 évvel korábbihoz képest mintegy 30%-kal csökkentette a gázfogyasztást. Az így kevésbé csökkenő – avagy ideális esetben akár növekvő – tárolói szintek növelik a tél hátralévő részének ellátásbiztonságát, egyben javítják a jövő téli felkészülés startpozícióját.

• Az Európai Unió (és az Egyesült Királyság) gázkereslete az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest meredeken – 2022 több, mint 10%-kal (azaz több mint 40 milliárd m³-rel) – csökkent. Bár a keresletcsökkenés mögött a hangsúly a nagy gázfogyasztó iparágak termeléscsökkenésén van, de értelemszerűen az ár-érzékeny lakossági és kereskedelmi, szolgáltatói ügyfelek energiafogyasztói reakciói is számítanak. Ilyen rövid távon az energiahatékonysági intézkedések fogyasztáscsökkentő hatása még kevéssé érvényesülhetett.
• Ugyanakkor világosan látni kell, hogy a kisebb EU keresletet, a mintegy 10 milliárd m³-t nem megtakarítással, hanem a termelés visszafogásával érték el (pl. hatékonyságnöveléssel vagy üzemanyag-váltással). Ez a megtakarítás bár adott helyzetben szükséges volt, mégis a gazdasági hatása miatt hosszabb távú örömre semmiképpen sem ad okot.

Földgáz tárolók

• 2022-ben minden korábbinál magasabb szintet ért el a fölgáztárolók töltöttsége. Április és november közepe között több mint 70 milliárd m³-t betároltak, így november közepére az EU-szintű töltöttségi szint 95%-ra (!) nőtt. Eredőben a fűtési szezon kezdetére az ötéves átlagnál 11 milliárd m³-rel (15%-kal) több földgázt töltöttek be.
• Ebben a csökkenő fogyasztás mellett szerepe volt a nem orosz forrásból származó, korábbinál nagyobb gázimportnak is.
• A magas tárolási szintek és az alacsonyabb kereslet októberben és novemberben lefelé irányuló nyomást gyakoroltak a földgázárakra, Egyben csökkentették a 2022-2023-as fűtési szezonban a fizikai gázellátás hiányának kockázatát.
• A számszerű aktuális töltöttségi szintek itt érhetők el.

LNG

• Az orosz gázszállítási korlátozások, majd leállások miatt minden eddiginél magasabbra emelkedő gázár nyomán megugrott – éves szinten 50 milliárd m³-rel nőtt – az LNG iránti igény. Ezzel 2022-ben az EU LNG-behozatala 2021-hez képest mintegy 60%-kal növekedett.
• A megugró európai LNG-kereslet átrendezte a globális LNG-áramlásokat.
• Európa sikerét az LNG-behozatal növelésében nagyrészt a lassabb gazdasági növekedés és a COVID okozta zárlatok miatti alacsonyabb kínai importigény tette lehetővé. Hiába nőtt mintegy 23 milliárd m³-rel az LNG-kínálat, az igénycsökkenések nélkül az európai igénynövekedést ez sem tudta volna kielégíteni.

A 2022. január-októberi időszakban az európai LNG igények és azt biztosító források az alábbiak szerint alakultak:

Hidrogén

• Jelenleg épül mintegy 150 MW elektrolízis-kapacitás, miközben további 650 MW-ra született végleges beruházási döntés (FID).
• A már létező, illetve az idei évben belépő kapacitások mintegy 75-100 millió m³ földgázt válthatnak ki.

Szén

• Az EU-ban, 2022-ben, mintegy 20 GW szénerőművi kapacitás élettartamát hosszabbították meg ill. ekkora kapacitás jelent meg ismételten a piacon. A szénerőművekben termelt villamosenergia mennyisége 2022-ben mintegy 45 TWh-val volt nagyobb a 2021. évinél, de ez 35 Mt CO₂kibocsátás növekményt okozott.
• Bár 2023-ban elvileg további szénerőművi kapacitás jelenhetne meg, azonban ez már súlyosan aláásná az EU kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos éghajlat-politikai célkitűzéseit.

Egyebek

• Az orosz gázszállítások meredek csökkenése egybeesett az európai víz- és atomenergia-alapú termelés többéves mélypontjával. Az előbbit a 2022. évi szélsőséges aszály, az utóbbit pedig az aszály mellett a francia atomerőművek egy részét érintő, 2021. végén feltárt korróziós probléma miatti kényszerű leállások okozták. A vízenergia alapú termelés az előző évhez képest 20%-kal, az atomenergia-alapú pedig 16%-kal csökkent. Ez az európai gázpiacra további jelentős nyomást gyakorolt.
• A szél- és napenergia kapacitás rekordméretű bővülésének köszönhetően 2022-ben az EU megújulóenergia-termelése mintegy 6%-kal növekedett, annak ellenére, hogy az aszály miatt a vízenergia-alapú termelés jelentősen visszaesett.

Az alábbi utolsó ábra a villamosenergia-termelés energiamixének 2022. évi összetétele mellett, az azt megelőző, ill. azt követő időszak arányait is mutatja.

Jól látszik, hogy a szénalapú termelés növekedése az évtized közepére megszűnik, miközben alig csökken a gázalapú termelés növekedési üteme. Nem meglepő módon gyorsuló ütemben nő a napenergia-, mérsékeltebben a szélenergia-alapú termelés.

Tévedés lenne azt a következtetést levonni a termelő kapacitások meredek növekedéséből, hogy 2027-re többszörösére nőne a villamosenergia-igény. Hiába nő meredeken a termelő kapacitás, ha ezek több, mint fele évszaktól, napszaktól, időjártól függően képes termelni.

Meglepő módon az ábra nem számol a nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel. Németországtól eltérően az energiaválság több országnak is lökést adhat a nukleáris energiával kapcsolatos álláspontjának átértékelésére. Nem zárható ki, hogy a következő években nőni fog az atomerőművi projektek száma.

A rövid és középtávú energetikai kilátásokat a következő cikkekben tekintjük át.