Amennyire az enyhe tél rossz hír a globális felmelegedés szempontjából, addig a tél túlélhetősége felől – azaz önző, rövid távú szempontból – nézve kifejezetten szerencsés fejlemény. A kisebb gázfogyasztás lényegesen javítja a jövő téli energetikai felkészülés startpozícióját.
Az 1. rész e startpozíciónak részleteit tárgyalja, a további részek az idei év várható energetikai jellemzőit, kockázatait veszik sorra.
Az idei év energetikai kilátásairól szóló cikkünkben egyebek mellet ezeket írtuk:
2023. telének nagy kérdése az lesz, hogy Európa saját termeléséből és LNG-ből sikerül-e annyi földgázt biztosítani, hogy az elég legyen a tavaszra minden bizonnyal kiürülő tárolók ismételt feltöltésére. Ennek, majd a tél túlélésének esélyét javíthatja meghatározó módon a földgáz felhasználás mielőbbi és jelentős csökkentése.
Az európai energiarendszer 2023. telén csak akkor tud reziliens lenni, ha a földgáz tárolókat sikerül az ideihez hasonló mértékben feltölteni.
A jövő tél energetikai esélyeit alapvetően befolyásolja, hogy milyen lesz a földgáz tárolók induló pozíciója a feltöltési időszak elején. Az időjárás eddig maximálisan kegyes Európához. Ahogyan heti helyzetjelentéseinkben (itt, itt, itt, itt és itt) idén is rendszeresen beszámolunk róla, az eddigi enyhe tél mellett az EU tagországok tárolóinak töltöttségi szintje többnyire nemhogy nem csökkent, hanem betárolásra is mód volt. (Megjegyzés: ehhez képest Magyarország folyamatosan kitárol.) Az extrém tél összes egyéb káros hatása mellett ez legalább jó hír, hiszen ez kétségtelenül javítja a következő tél energetikai induló pozícióját.
Ugyancsak esélyt adhat, hogy a francia atomerőművek idei télen mind a francia, mind az európai (ENTSO-E) villamosenergia-rendszernek komoly gondokat okozó korróziós problémája – amelyről itt, itt, itt, itt, itt és itt írtunk – a folyamatos javításoknak köszönhetően a következő télre várhatóan jelentősen enyhülni fog.
Ugyancsak reménykeltő, hogy Európa minden létező módon kénytelen alkalmazkodni az új helyzethez és így jelentősen csökkenti energiaigényét.
Mindezzel együtt számtalan olyan fejlemény lehet, amely fenyegetheti a jövő tél energetikai biztonságát.
Mai cikkünkkel olyan sorozatot indítunk, amelyben időről időre bemutatjuk a jövő téli európai felkészülés helyzetét, aktualitásait. Az első néhány részben a jelenlegi energetikai tényhelyzetet vázoljuk, amely egyben a jövő télre vonatkozó tervezés kiinduló helyzete. Ebben elsősorban az alábbi forrásokra támaszkodunk: