Skip to content

A nagy francia atomerőművi dráma (1. rész)

Table of Contents

A történet egyetlen atomerőművi blokk, egyetlen hűtővezetékén, két hegesztés rutinszerű ellenőrzésével kezdődött. Mára pedig ez a kezdeti jelentéktelen vizsgálat a francia atomerőmű-flotta több, mint felének leállításához vezetett! Ez a gáz-krízissel együtt egy blackout valós veszélyét veti fel. És nem csak Franciaországban. A javítások sebességén múlik, hogy a drámából lesz-e thriller, vagy akár horror?

A HELYZET

Franciaország villamosenergia-termelése 2020-ban összességében mintegy 531.000 GWh volt. Ennek mintegy 67%-a (354.000 GWh) nukleáris energiából származott.

A 2022. október 1-jei állapot szerint a 61,370 MWe francia atomerőművi kapacitásból csak 27,975 MWe termelt villamosenergiát.

De hová lett a francia nukleáris-alapú
villamosenergia-termelés 54%-a?!
Hová lett 33,395 MWe – azaz bő 16 paksnyi! –
villamosenergia-termelő kapacitás?!

A francia atomerőművekben igazi dráma zajlik. Csak nehogy thriller, vagy akár horror legyen belőle…

De a jelen eseményei csak a múltbeli előzmények ismeretében érthetőek meg.

A „NAGY KÉP”

Európa energia ellátási helyzete az orosz-ukrán háborús konfliktus, az arra válaszul hozott EU-s szankciós intézkedések, illetve az energetikát érintő orosz lépések (pl. gáz szállítások korlátozása, megszüntetése) következtében egyre bonyolultabb képet fest.

Egy ilyen helyzetben, amikor különösen kiszolgáltatott az energiaszektor a fosszilis tüzelőanyagok rendelkezésre állásának, a megbízható alapenergiát szolgáltató nukleáris termelési potenciál a környezetvédelmi szempontok (a CO2kibocsátás kézben tartása) mellett az ellátásbiztonság szempontjából is felértékelődik. Éppen ebből az okból az utóbbi hónapokban a nukleáris energiatermelés megítélése sokat változott Európában. Míg korábban a termelő kapacitások leállítása mellett döntő Németország – amely több termelő egységet leállítva ezt a folyamatot elindította – a mostanra kialakult akut energiahiány, a magas árak és a fosszilis energiahordozók beszerzési forrásainak szűkülése, bizonytalanná válása hatására (egyelőre?) felfüggesztette a folyamatot és a még működő blokkjai közül kettőt továbbra is termelésben (ill. tartalékban) tart.

Gondolhatnánk, hogy az Európában egyedülállóan nagy nukleáris termelőkapacitással rendelkező Franciaország most igazán szerencsés helyzetben van (köszönhetően a korábbi energiabiztonságra irányuló politikájuknak, mely igen magas nukleáris alapú termelési hányadot eredményezett), hiszen a teljes villamosenergia termelés közel 70%-a származik atomerőművekből. Korábban, 2014-ben a francia kormány ennek a termelési hányadnak az 50%-ra történő csökkentését irányozta elő 2025-re. Ezt az elképzelést most félretették. Az új célkitűzés szerint 2035-re kell elérni ezt a szintet. Azonban úgy tűnik, hogy nem várt események következtében mégsem lesz garantálható ennek a termelő kapacitásnak a rendelkezésre állása.

A FRANCIA VILLAMOSENERGIA-RENDSZER

A francia villamosenergia rendszer mind a hálózat, mint a villamosenergia-termelő kapacitás szempontjából Európa egyik legrobusztusabb rendszerének számít.

Forrás: Comparative analysis of the perception of nuclear risk in two populations (expert/non-expert) in France - ScienceDirect

A francia villamosenergia-termelés energiamixe az alábbi (2020. évi állapot):

A francia atomerőművi termelés európai szinten is meghatározó:

Forrás: Electricity and heat statistics - Statistics Explained (europa.eu)

Látható, hogy a 2020-ban Franciaország a maga 358.833 GWh-nyi atomerőművi villamosenergia-termelésével a 683.513 GW-nyi európai termelés mintegy 52%-át adta.

Franciaország az európai atomerőművi
villamosenergia-termelés oszlopa.
De az oszlop repedezni kezdett.

HÓGOLYÓBÓL LAVINA

Franciaország teljes villamosenergia-termelésének közel 70%-a atomenergiából származik. Az 1950-es és 60-as években a hidegháború során Franciaország nagyszabású saját atomfegyver-programot hajtott végre, és az így rendelkezésre álló tudást és szakértelmet használták fel a 70-es évek olajár-válságának leküzdésére. 1974-ben Pierre Messmer miniszterelnök még azt az óhaját is kifejezte, hogy Franciaország összes villamosenergiája atomenergiából származzon. Bár ez nem történt meg, de a 80-as és 90-es években Franciaországban soha nem látott gyorsasággal bővült az atomerőművi kapacitás:

mindössze 15 év alatt 56 (!)
atomerőművi blokk épült.

Ez óriási energia-startégiai tett volt, amely Franciaországnak nemcsak szinte teljes villamosenergia-függetlenséget, de frank, majd euró milliárdokra rúgó export bevételt is biztosított.

Egy látszólag jelentéktelen csütörtökön, 2021. október 21-én az Electricité de France (EDF), a francia atomerőműveket üzemeltető részvénytársaság értesítette a francia Autorité de sûreté nucléaire-t (ASN-t), az atomenergia biztonságért felelős hatóságot, hogy a Civaux-i atomerőmű „N4”-es generációhoz tartozó 1. blokkjának (teljesítménye: 1450 MWe) tízévenként esedékes második karbantartása során

az ultrahangos ellenőrzések
„indikációkat” mutattak

az egyik biztonsági rendszer (safety injection system) csővezetéke könyökcsöveinek hegesztési varratain.

Az érintett csőcsatlakozások az alábbiak voltak:

Mivel a Civaux-i atomerőmű 2. blokkja volt az egyetlen 1450 MWe teljesítményű blokk, amely korábban még nem esett át ilyen típusú ellenőrzésen, az 1. blokknál tapasztaltak miatt az EDF 2021. novemberében ezt is leállította annak érdekében, hogy már annak a tízévenként esedékes második főjavításának időpontja előtt azon is elvégezhessék ezeket a vizsgálatokat. Ezek során az 1. blokkhoz hasonló „indikációkat” észleltek.

Egy helyszíni felvétel:

2021. december 15-én az EDF arról tájékoztatta az ASN-t, hogy a Civaux-i atomerőmű 1, blokkjából eltávolított csődarabokon végzett metallurgiai elemzések a csővezeték belső felületén, a hegesztési varrathoz közel, nem várt feszültségkorróziós jelenségből eredő repedések jelenlétét mutatták ki.

Mivel az EDF által más blokkok ellenőrzése során is általánosan alkalmazott (és a hatóság által elfogadott) ultrahangos vizsgálat nem optimális az ilyen és hasonló problémák észlelésére, ezért a nem sokkal korábban ellenőrzött és az ellenőrzés szerint problémamentes Chooz B1 és B2 (szintén 1.450 MWe teljesítményű) blokkokat is leállították és azokon részletesebb vizsgálatokat végeztek. Az eredmény aggasztónak bizonyult: e blokkokban is hasonló repedéseket találtak egyes csővezetékek hegesztéseinél. Úgy tűnt, hogy e blokktípus csövezése széles körben érintett. Ez messzemenő következményeket vetített előre, mivel

primer köri – azaz a radioaktív
hőhordozóval közvetlenül érintkező –,
speciális anyagú és hegesztési technológiájú
csővezetékekről van szó,

amelynek javítása több szempontból is problematikus.

A rossz hírek folyama azonban ezzel nem állt meg. Röviddel később a Penly atomerőmű 1. blokkjának (teljesítménye: 1.300 MWe) harmadik tízéves leállása során ugyanezen csövek hegesztési varratainak ultrahangos vizsgálatai hasonló „indikációkat” mutattak. A kiszerelt csövek hegesztéseinek laborvizsgálata ugyanazon jelenséget mutatta, mint a Civaux 1. blokk csöveinél, még ha kisebb mértékben is.

Ez megdöbbentő fejlemény volt, hiszen ez a blokk (és csövezése) más, mint a korábban érintett 1.450 MWe teljesítményűek, a hiba mégis fennállt. Ez azért volt különösen aggasztó fejlemény, mert ebben a blokkban a 12 darabos 1300 MWe teljesítményű „P4” generációs reaktorok egyike üzemel, ami a többi 11 blokk kapcsán is aggályokat vethet fel.

Ezzel egyértelmű lett, hogy

a francia atomerőművi termelést
alapvetően érintő
sorozatos műszaki problémáról van szó.

A 2. rész egyebek mellett bemutatja a tömeges hiba által kiváltott hazai és nemzetközi politikai hullámokat is.

Latest

Szele Tamás: Navalnij halála

Szele Tamás: Navalnij halála

Ma új fejezet kezdődött Oroszország történetében, aminek az elejét, meglehet, vérrel írják. De ha minden jól megy, a közepétől visszatérnek a tintához.

Members Public