Az MI-fegyverkezési verseny geopolitikája
Az európai és magyar technológiai szuverenitás határai a Claude-krízis tükrében
2026 júniusában az amerikai székhelyű Anthropic vállalat kénytelen volt hirtelen, mindössze három nappal a piacra lépésük után globálisan leállítani két legfejlettebb nyelvi modelljét, a Claude Fable 5-öt és a Claude Mythos 5-öt. Bár a nagyközönség számára helyenként alig másfél napnyi teljes hozzáférés jutott, a modelleket péntek este brutális hirtelenséggel kapcsolták le. Az esemény közvetlen kiváltó oka az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által kibocsátott rendkívüli exportellenőrzési határozat volt. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter olyan direktívát küldött az Anthropic vezérigazgatójának, Dario Amodeinek, amely megtiltotta a modellekhez való hozzáférést minden külföldi állampolgár számára. A korlátozás ráadásul kiterjedt az Egyesült Államok területén tartózkodó külföldi állampolgárokra, sőt az Anthropic saját külföldi munkatársaira is. Mivel a vállalatnak nem állt rendelkezésére olyan valós idejű szűrési technológia, amellyel megbízhatóan azonosítani és blokkolni tudta volna a külföldi felhasználókat, az Anthropic kénytelen volt a teljes rendszert lekapcsolni mind a hazai, mind a nemzetközi piacon a jogi megfelelés biztosítása érdekében.
A washingtoni adminisztráció döntése mögött nemzetbiztonsági aggályok álltak, amelyeket egy másik technológiai vállalat által benyújtott jelentés váltott ki. Ez a jelentés azt állította, hogy a Claude Mythos 5 modellek biztonsági korlátozásai egy specifikus módszerrel megkerülhetők, így a rendszer alkalmassá válik kritikus infrastruktúrák szoftveres sebezhetőségeinek célzott feltárására. Noha az Anthropic nyilvánosan vitatta a vádak súlyosságát, a Pentagon és a Fehér Ház nem tágított a döntésétől. A döntést Kirsten Davies, a védelmi minisztérium informatikai vezetője is nyilvánosan támogatta, kijelentve, hogy a nemzetbiztonság előbbre való a bevételi ciklusoknál és az IPO előtti értékeléseknél.
Ez a drasztikus kormányzati beavatkozás egy hónapok óta húzódó, mély szakpolitikai konfliktus csúcspontja. Az Anthropic és az amerikai szövetségi kormány kapcsolata korábban megromlott, miután a technológiai vállalat megtagadta, hogy modelljeit belföldi megfigyelési programokban és teljesen autonóm halálos fegyverrendszerekben alkalmazzák. A Pentagon válaszul ellátási láncbeli kockázatnak minősítette a céget, és Donald Trump elnök végrehajtási rendeletben tiltotta meg a szövetségi ügynökségek számára az Anthropic termékeinek használatát, bár ezeket az intézkedéseket egy szövetségi bíró 2026. március 27-én ideiglenesen felfüggesztette.
Anthropic a tűzvonalban: Kiberháború, Pentagon-viszály és a Claude-leállás háttere
A mesterséges intelligencia globális ökoszisztémája 2026 elején egy olyan kritikus metszéspontba érkezett, ahol a technológiai fejlődés üteme, az etikai korlátok és a nemzetbiztonsági érdekek elkerülhetetlenül összeütköztek. Ebben a feszült környezetben a 2026. március 2-án bekövetkezett globális Anthropic-leállás nem cs…
A háttérben zajló kormányzati folyamatokat az aszimmetria és a koordináció hiánya jellemezte. Miközben a kormányzati szervek, például a Cybersecurity and Infrastructure Security Agency (CISA) aktívan tervezték a Mythos integrációját a szövetségi hálózatok sebezhetőségi vizsgálatára, a Fehér Ház Nemzeti Kiberdirektori Hivatala (ONCD) nem biztosított egyértelmű iránymutatást a szövetségi IT-vezetők számára, és megtiltotta számukra az Anthropic-kal való közvetlen egyeztetést. Ezt a feszültséget tetézte a Donald Trump elnök által 2026. június 2-án aláírt kiberbiztonsági fókuszú MI végrehajtási rendelet, amely ugyan megtiltotta a kötelező hatósági licencelést, de előírta a legfejlettebb modellek 30 napos közzététel előtti kormányzati felülvizsgálatát, és felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) a szabályozás alá eső élvonalbeli modellek (covered frontier models) körének meghatározására. A Claude-krízis rávilágít arra, hogy a szuperszámítástechnikai és kognitív képességek immár a nemzeti fegyverarzenálok részévé váltak, és az amerikai állam kész egyoldalúan alkalmazni a kognitív exportkorlátozásokat.
Az Európai Unió technológiai kiszolgáltatottsága és a kognitív aszimmetria
Az Európai Unió helyzete az MI-fegyverkezési versenyben a stratégiai autonómia hiányának és a technológiai függőségnek a mintapéldája. Miközben az európai döntéshozók az elmúlt években a szabályozási megfelelésre, a GDPR-ra és az MI-törvényre fókuszáltak, addig a technológiai alapinfrastruktúra és a legfejlettebb modellek feletti ellenőrzés szinte teljes egészében az Egyesült Államok és Kína kezében összpontosult. A Claude-modellek hirtelen visszavonása bebizonyította, hogy az európai szoftverfejlesztők, pénzintézetek és kormányzatok egy olyan technológiai ökoszisztémára építik digitális transzformációjukat, amelynek működését egyetlen washingtoni adminisztratív határozattal fel lehet függeszteni.
A Claude Mythos eredetileg is rendkívül korlátozottan, a Project Glasswing nevű zárt program keretében volt elérhető néhány kiválasztott amerikai nagyvállalat (például az Amazon, az Apple és a JPMorgan Chase), valamint a brit AI Security Institute számára. Az uniós bankok, szoftvercégek és kormányzatok már a globális leállítás előtt is ki voltak zárva ebből a körből, ami azt jelenti, hogy az európai pénzügyi és védelmi szektor nem volt képes tesztelni saját rendszereit azon kibertámadási formákkal szemben, amelyeket az amerikai partnerek már zárt ajtók mögött modelleztek. Ez a aszimmetria súlyos kiberbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a pénzügyi szektor globális összekapcsoltsága miatt egy amerikai rendszereket érintő dominóhatás úgy söpörhet végig az európai bankrendszeren, hogy a kontinens intézményei nem is értik a támadáshoz használt kognitív kódgeneráló eszközök természetét.
Az európai kiszolgáltatottságot tovább mélyíti az amerikai jogi környezet extraterritoriális hatása. Az amerikai felhőszolgáltatókra (AWS, Microsoft Azure, Google Cloud) vonatkozó 2018-as CLOUD Act értelmében az amerikai hatóságok jogszerűen követelhetik a felhőszolgáltatók külföldi szerverein tárolt adatok átadását. Ez feloldhatatlan jogi konfliktusban áll az európai GDPR-ral, amely tiltja a személyes adatok harmadik országbeli hatóságoknak történő ellenőrizetlen átadását. Ezt a feszültséget illusztrálja a Microsoft France jogi igazgatójának francia szenátusi meghallgatása, ahol elismerte, hogy a technológiai óriás nem tudja jogilag garantálni, hogy a francia közszféra franciaországi adatközpontokban tárolt adataihoz az amerikai hatóságok nem férhetnek hozzá a francia kormány hozzájárulása nélkül. Az európai gazdaság így egy olyan csapdában működik, ahol a technológiai hatékonyság érdekében amerikai platformokra kényszerül, miközben ezzel folyamatosan sérti saját adatvédelmi jogszabályait, és kiszolgáltatja nemzeti adatait a külföldi titkosszolgálati megfigyeléseknek, miközben az Unióban felhalmozott GDPR-birságok összege 2026 januárjára elérte a 7,1 milliárd eurót.
A vendor lock-in és a hirtelen szolgáltatás-kiesés rendszerszintű kockázatai
A szállítói bezáródás (vendor lock-in) az MI-korszakban nem csupán szoftverlicencelési probléma, hanem nemzetbiztonsági és üzletmenet-folytonossági fenyegetés. Az európai vállalatok többsége közvetlen API-integrációkon keresztül építi be az olyan modelleket, mint a Claude, a saját munkafolyamataiba. Amikor egy ilyen modell hirtelen elérhetetlenné válik, az nem egyszerűen egy szolgáltatás kiesését jelenti, hanem komplett üzleti folyamatok, automatizált ügyfélszolgálatok, kódellenőrzési pipeline-ok és döntéstámogató rendszerek azonnali megbénulását okozza.
A kockázatok három fő dimenzióban jelentkeznek:
Működési sérülékenység (Kill Switch kockázat): A Fable 5 és Mythos 5 esete megmutatta, hogy az amerikai kormányzat de facto leállítási jogkörrel (kill switch) rendelkezik a globális piac felett. Egy európai vállalat, amely kritikus szolgáltatást (például kódbiztonsági ellenőrzést) alapozott ezekre a modellekre, egyik napról a másikra védtelenné válik a szoftveres sebezhetőségekkel szemben, ha a modellt az óceán túlpartján exporttilalom alá helyezik.
Technológiai aszimmetria: Az olyan platformok, mint a Claude for Enterprise vagy a ChatGPT Enterprise, alapértelmezetten egyetlen gyártó ökoszisztémájához láncolják a felhasználókat. Bár léteznek független közvetítő platformok (például a LangDock vagy a meinGPT), a motorháztető alatti számítási kapacitás és a mögöttes modellarchitektúra feletti kontroll továbbra is zárt marad, megakadályozva, hogy az európai szereplők valódi alternatívákat fejlesszenek ki.
Adatszuverenitási erózió: Noha az Anthropic kínál európai adatrezidenciát (például frankfurti és dublini AWS régiókban való adatfeldolgozást), ez csupán szerződéses és elhelyezkedési garancia, nem pedig szuverenitási biztosíték. Mivel maga a fejlesztő szervezet az Egyesült Államokban bejegyzett entitás, az adatok közvetett módon továbbra is ki vannak téve a külföldi joghatósági beavatkozásoknak.
Az alábbi táblázat összehasonlítja a különböző architektúrák kockázati profilját a szállítói bezáródás és a hirtelen leállítási forgatókönyvek szempontjából:
A technológiai szuverenitás ára: Fejlesztési költségek EU és magyar szinten
Ahhoz, hogy megértsük, mekkora tőkekoncentráció szükséges az amerikai piacvezető modellek szintjének eléréséhez, meg kell vizsgálni a fejlesztési költségek struktúráját. Az alapmodellek kiképzése az emberiség történetének egyik legdrágább ipari vállalkozása, amelynek költségei exponenciálisan növekednek.
A modellképzés globális költségstruktúrája
A frontier modellek képzési költségeit alapvetően a hardverbeszerzés, a felhőalapú számítási kapacitás (compute), a villamosenergia-fogyasztás, az adatvásárlás és a mérnöki szaktudás határozzák meg. Az alábbi táblázat bemutatja az iparági referenciaértékeket:
A közvetlen képzési költség azonban csak a jéghegy csúcsa. Egy GPT-4 szintű modell futtatásához szükséges hardverpark (szuperszámítógép-fürt) beszerzési értéke megközelíti a 800 millió USD összeget. Az NVIDIA H100 GPU egységára 30 000 és 40 000 USD között mozog, míg a fejlettebb H200 egységára eléri az 50 000 USD-t. Egy 15 000 darab H100-as kártyából álló klaszter üzemeltetése mindössze 30 napra (tisztán a felhőalapú bérleti díjjal számolva) körülbelül 32,4 millió USD-t emészt fel, amelyhez hozzáadódnak a gigantikus hálózati és adattárolási díjak.
Európai válaszlépések és költségek
Európa nem rendelkezik olyan magánbefektetői tőkeerővel, mint a Szilícium-völgy, ezért a szuverenitási projekteket állami és hibrid finanszírozású modellekkel igyekeznek fenntartani. Az európai bajnoknak tekintett francia Mistral AI 2026 júniusában egy 3 milliárd eurós (kb. 3,5 milliárd USD) összegű tőkeemelésről tárgyal, amellyel a cég piaci értéke elérheti a 20-40 milliárd eurót. A Mistral eddig összesen mintegy 6,4 milliárd dollárnyi tőkét vont be. A vállalat stratégiájának kulcseleme, hogy a tőkét nem csupán szoftverfejlesztésre, hanem saját fizikai infrastruktúrára fordítja: egy 1,2 milliárd eurós adatközpont-beruházást hajtanak végre Svédországban és egy másikat Párizs közelében, hogy függetlenítsék magukat az amerikai felhőszolgáltatóktól.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság a Paris AI Action Summit keretében egy 200 milliárd eurós összlövésű MI-beruházási keretprogramot irányozott elő a 2025-2028-as időszakra, amely az európai szuperszámítógépes hálózat (EuroHPC JU) fejlesztését célozza. Az EuroHPC keretében épült meg Németországban a JUPITER exaskálás szuperszámítógép, amely 23 536 NVIDIA GH200/H100 chippel üzemel és eléri az 1 ExaFLOP számítási kapacitást. Franciaországban pedig már aláírták a szerződést a következő exaskálás rendszerre (Alice Recoque), amely 2026-ban kezdi meg a működését.
A magyarországi helyzet és költségvetési realitások
Magyarország szuperszámítógépes és MI-fejlesztései az európai integrációs projekteken keresztül valósulnak meg, ám nagyságrendekkel kisebb költségvetési keretből gazdálkodnak.
A hazai infrastruktúra gerincét az alábbi projektek alkotják:
Komondor (HPC): 2023 elején állt üzembe Debrecenben, maximális teljesítménye 4.6+ PetaFLOP. GPU partíciója 232 darab NVIDIA A100-as kártyát tartalmaz, kiegészülve egy mesterséges intelligencia partícióval, amely további 32 darab NVIDIA A100-ast foglal magában. Bár ez kategóriájában modern és rendkívül energiatakarékos, de ez a kapacitás elenyésző egy saját alapmodell képzéséhez.
Levente (HPC): A Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén épülő új magyar szuperszámítógép, amely a tervek szerint 2027-től üzemel. Számítási kapacitása eléri a 20-23 PetaFLOP-ot, ami mintegy ötszöröse a Komondor teljesítményének. A Levente szuperszámítógép megépítése mintegy 6 milliárd forint európai támogatással valósul meg az EuroHPC JU keretében.
AI Factory Antenna Program: A HUN-REN konzorcium vezetésével megvalósuló, 10 millió eurós (kb. 4 milliárd HUF) költségvetésű projekt, amely fele-fele arányban oszlik meg a magyar partnerek saját hozzájárulása és az EuroHPC JU támogatása között. A program stratégiai partnerséget biztosít a németországi Jülich Kutatóközponttal (amely az exaskálás JUPITER-nek ad otthont), lehetővé téve a magyar kutatók és KKV-k számára, hogy a Levente megépülése előtt már elkezdjék saját modelljeik képzését a világ legmodernebb infrastruktúráján.
A nyelvi modellek terén a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) végzi a legfontosabb munkát, hogy megvédje a magyar nyelvet és kultúrát a digitális kolonizációtól. Ennek gyümölcse a PULI-GPT-2 modell (melyet 36.3 milliárd szavas magyar korpuszon képeztek ki Megatron-DeepSpeed keretrendszerben, 1024-es kontextusablakkal), valamint a fejlesztés alatt álló HuGME projekt.
A méretkülönbségek és korlátok kvantitatív becslése
A tőkebeli és technológiai szakadék drámai képet mutat. A különbség leírására használható a következő összefüggés, amely a számítási klaszterek méretét és a tőkeerőt veti össze:
A különbségek számszerűsített struktúráját az alábbi összehasonlító táblázat mutatja be:
Ebből egyértelműen látszik, hogy sem Magyarország, sem az Európai Unió tagállamai külön-külön nem képesek felvenni a versenyt a frontier szinten. Európa egyetlen esélye a JUPITER-hez hasonló megosztott infrastruktúrák kiaknázása és az olyan regionális cégek támogatása, mint a Mistral. Magyarország számára pedig a reális út nem a saját frontier modellek nulláról való kiképzése, hanem a meglévő, nyílt forráskódú európai modellek finomhangolása és adaptálása a specifikus hazai nyelvi, közigazgatási és ipari igényekre, felhasználva az EuroHPC szuperszámítógépes hozzáféréseit.
Piaci potenciál az európai és magyar vállalkozások számára
Miközben a Claude-krízis és az amerikai exportkorlátozások komoly fenyegetést jelentenek, ezzel egy időben hatalmas piaci űrt és gazdasági potenciált is teremtenek a lokális, szuverén európai és magyar technológiai szereplők számára. A szabályozási és piaci kényszerek egy olyan keresleti hullámot indítottak el, amely kifejezetten a nem-amerikai, szuverén megoldások felé tereli a megrendeléseket.
A Cloud and AI Development Act (CADA) gazdasági katalizátora
A piacon végbemenő szerkezeti átalakulás motorja az Európai Bizottság által 2026. június 3-án bemutatott új technológiai szuverenitási csomag, a Cloud and AI Development Act (CADA). A törvény célja, hogy legalább megháromszorozza az EU adatközponti kapacitását az elkövetkező 5-7 évben, és egy egységes, négy szintből álló unióssági garanciarendszert (Union Assurance Framework) vezessen be.
A CADA unióssági garanciarendszerének négy szintje szigorúan kategorizálja az érzékeny adatokat kezelő rendszereket, és kizárólag olyan szolgáltatók bérlését teszi lehetővé, amelyek megfelelnek a szuverenitási kritériumoknak:
Level 1: Az infrastruktúrának fizikailag az Európai Unió területén kell elhelyezkednie, garantálva az uniós adatrezidenciát. Ez az alapvető szint a nem érzékeny közigazgatási munkafolyamatok kiszolgálására alkalmas.
Level 2: A szolgáltatónak igazolnia kell a teljes függetlenséget a harmadik országbeli joghatóságoktól, valamint átlátható szoftverellátási lánccal kell rendelkeznie. Ide tartoznak az érzékeny adminisztratív adatok, egészségügyi és pénzügyi nyilvántartások.
Level 3: Előírja a kizárólagos uniós tulajdonosi struktúrát és ellenőrzést, valamint a személyzetre vonatkozó állampolgársági kötelmet. Ez a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos beszerzések előfeltétele.
Level 4: Abszolút transzparenciát követel meg a teljes szoftverellátási lánc felett, teljesen kizárva a harmadik országbeli beavatkozás legcsekélyebb lehetőségét is a minősített állami és katonai adatok védelme érdekében.
A 3-as és 4-es szinten az olyan amerikai hyperscalerek, mint a Microsoft, a Google vagy az Amazon, strukturális akadályokba ütköznek. Tulajdonosi hátterük és az amerikai CLOUD Act-nek való megfelelésük miatt ezeket a szinteket nem tudják teljesíteni egyszerű szerződéses ígéretekkel vagy helyi leányvállalatokkal. Ez a jogi gát alapból kizárja az amerikai szolgáltatókat az európai közbeszerzési piac legjövedelmezőbb szegmenseiből.
Piaci előrejelzések és gazdasági lehetőségek
A CADA és a kapcsolódó szabályozások (pl. GDPR, EU Data Act) hatására a szuverén felhő- és MI-infrastruktúrára fordított költések elképesztő ütemben növekednek. A Gartner adatai alapján a globális szuverén felhő IaaS (Infrastructure as a Service) piac mérete 2026-ban eléri a 80 milliárd dollárt, és az európai piac bővülése a leggyorsabb.
Az alábbi táblázat bemutatja a szuverén felhő- és MI-infrastruktúra költések alakulását régiónként (millió USD):
Az adatokból kiolvasható, hogy Európában a szuverén költések szinte megduplázódnak évente, és 2027-re az európai szuverén piac mérete meghaladja az észak-amerikait. Ez a dinamika hatalmas lehetőséget nyújt az uniós szoftverfejlesztő és felhőszolgáltató cégeknek.
Uniós szintű piaci lehetőségek európai cégeknek
Az európai tech-szektor szereplői előtt megnyíló növekedési pályák:
Szuverén alternatívák fejlesztése: A Mistral mellett az olyan cégek, mint a német Lumo, képesek betölteni a kiberbiztonsági és kódolási modellek piacán keletkezett űrt. A Mistral már fejleszti a Claude Mythos európai alternatíváját, egy olyan modellt, amely kifejezetten a szoftveres sérülékenységeket térképezi fel az európai pénzintézetek és hatóságok számára.
Ipari MI és Edge-megoldások: Európa hagyományosan erős a gépiparban, autóiparban és repülőgépgyártásban. Az olyan partnerségek, mint amilyeneket a Mistral kötött az Airbusszal és a BMW-vel, megmutatják, hogy az egyedi mérnöki folyamatokra szabott, helyben futtatható, zárt modellek iránt óriási a kereslet.
Közigazgatási és közszférabeli szoftverszállítás: A CADA Level 3 és Level 4 szintű előírásai miatt az európai közigazgatás, az egészségügy és a védelmi szektor kizárólag európai tulajdonú integrátoroktól vásárolhat felhő- és MI-alapú szoftvereket. Ez garantált, magas hozzáadott értékű megrendeléseket biztosít az uniós KKV-k számára.
Magyarországi piaci lehetőségek és hazai cégek potenciálja
A magyar szoftveres és MI-vállalkozások méretükből adódóan nem tudnak globális alapmodelleket értékesíteni, de a meglévő technológiák szuverén adaptációjában kiemelkedő piaci potenciállal rendelkeznek:
Finomhangolás és integráció speciális iparágakban: A magyar KKV-k komoly sikereket érhetnek el az olyan rés-szegmensekben, mint az orvosi diagnosztika (például a Semmelweis Egyetem kutatásai a GPT-4o bőrbetegség-felismerési pontosságáról) vagy az energiatakarékos zöldépület-tervezés.
Természetes magyar nyelvű (NLP) üzleti megoldások: A magyar nyelv szerkezeti sajátosságai miatt a nagy globális modellek gyakran pontatlanok vagy stilisztikailag idegenek. Azok a magyar fejlesztőcégek, amelyek az NYTK PULI vagy HuGME modelljeit használják alapként, képesek olyan jogi dokumentumelemző, ügyfélszolgálati vagy tartalomgyártó rendszereket építeni a hazai vállalkozásoknak, amelyek adatvédelmileg zártak, nem küldenek adatokat külföldi szerverekre, mégis kiemelkedő minőségű magyar szöveggenerálásra képesek.
Közép-európai szuverén felhőintegráció: A magyar kormányzati és kritikus infrastruktúra-üzemeltető szerveknek szintén igazodniuk kell a CADA előírásaihoz. Azok a hazai IT-biztonsági és felhő-integrátori cégek, amelyek képesek európai tulajdonú szuverén infrastruktúrára (például a Deutsche Telekom vagy helyi adatközpontok rendszereire) épülő MI-ügynököket telepíteni, monopolhelyzetbe kerülhetnek a hazai közbeszerzési piacon.
Kilábalás vs. végleges leszakadás
A Claude-modellek 2026. júniusi deaktiválása kíméletlen pontossággal mutatta meg az Európai Unió és a magyar nemzetgazdaság technológiai sebezhetőségét. A tengerentúli geopolitikai érdekek és az egyoldalú exportellenőrzési lépések bármikor elvághatják az európai gazdaságot a legmodernebb kognitív eszközöktől, megbénítva a fejlődést.
A stratégiai autonómia és a gazdasági túlélés érdekében az alábbi szakpolitikai lépések végrehajtása indokolt:
A CADA szigorú és gyorsított végrehajtása: Az uniós tagállamoknak haladéktalanul be kell vezetniük a Cloud and AI Development Act által előírt szuverenitási auditokat. A közigazgatásban, a pénzügyi szektorban és a kritikus infrastruktúrákban fel kell számolni az egyoldalú amerikai függőséget, és kötelezővé kell tenni a Level 3 és Level 4 szintű, uniós ellenőrzés alatt álló szolgáltatók használatát.
Közös európai kockázatitőke-finanszírozás: Az EU-nak a Paris AI Action Summit vállalásai mentén tőkével kell támogatnia az európai infrastruktúra-építést. Nem elegendő a modellek fejlesztése; a Mistral svédországi és franciaországi projektjeihez hasonlóan az európai szereplőknek saját adatközponti hardverkapacitással kell rendelkezniük.
A magyar nemzeti HPC kapacitások célorientált kiaknázása: Magyarország esetében a Levente szuperszámítógép 2027-es üzembe állításáig maximálisan ki kell használni a németországi Jülich-szel kötött AI Factory Antenna partnerséget. A hazai KKV-kat és kutatóintézeteket célzott állami támogatásokkal kell ösztönözni arra, hogy ezen az európai infrastruktúrán képezzék ki és finomhangolják saját, zárt rendszereiket, csökkentve az amerikai API-któl való függőséget.
A nyelvi szuverenitás védelme: Kiemelt nemzetstratégiai feladatként kell kezelni az NYTK PULI és HuGME nyelvi modellek továbbfejlesztését. A magyar államnak kötelezővé kellene tennie a hazai közigazgatásban és oktatásban a hazai fejlesztésű vagy szuverén európai nyílt forráskódú modellek alkalmazását, megakadályozva a nemzeti kulturális és nyelvi adatok ellenőrizetlen kiszivárgását.