Skip to content

Szele Tamás: A nacionalista MI esete

Nagyon nehéz, vagy majdnem lehetetlen feladat, ugyanis a nacionalista alapelvek többnyire ütköznek az elemi logikával, de lehetséges prioritást adni ezeknek. Csak akkor a létrejövő MI – ne szépítsünk a dolgon – félkegyelmű lesz.

Table of Contents

Mint tudjuk, az Oroszországi Föderációban elvileg prioritást élvez a saját mesterséges intelligencia fejlesztése, akkor is, ha ennek elég komoly műszaki és anyagi akadályai vannak. Az orosz fejlesztők természetesen nem kevésbé tehetségesek, mint más országok szakemberei, biztos, hogy képesek lesznek működő MI előállítására, míg nem kérnek tőlük lehetetlent.

De majdnem lehetetlent azért kérnek...

Múltkori írásunkban* már elemeztük, mik az orosz MI fejlesztésének legfőbb akadályai. Egyrészt a megfelelő alkatrészek hiánya, melyeket a szankciók miatt nem is lehet beszerezni ez idő szerint, a szakemberek pánikszerű elvándorlása (bár nem mindenki menekült el a mozgósítás elől, de tény, hogy a mobilizáció főleg az ő korosztályukat sújtotta és sújtja), másrészt az állami támogatás drasztikus megnyirbálása. A 2024-ig előirányzott összegnek csak harmadát adja az orosz állam erre a célra, most ugyanis minden kopejka kell a direkt katonai kiadásokra.

De vannak egyéb akadályok is. Február 24-én a Kreml egyik leghűségesebb szócsöve, a RIA Novosztyi vezércikket közölt**

„A nyugati mesterséges intelligencia gyűlöli Oroszországot”

címmel, melyből világosan kitűnik, hogy különös célokat tűznek ki a fejlesztők elé az ország vezetői (ami a RIA Novosztyin megjelenik, az nem többnyire, hanem mindig a Kreml hivatalos véleményét tartalmazza). Az látszik, hogy a szerző, Kirill Sztrelnyikov nem informatikus, maximum felhasználó, ellenben rutinos politikai újságíró, és írását eszerint is építette fel, mármint a szerkesztőségnek az Elnöki Adminisztráció által eljuttatott metodicska, módszertan alapján, ami az ajánlott és a tiltott témákat is tartalmazza. Bár az első bekezdésben is utal arra, amiről végül is szólni kíván:

„Az eredetileg békés és apolitikus mesterséges intelligencia (MI) növekvő használata a harctéren (többek között Ukrajnában) és az „emberi” MI létrehozásában elért áttörések azonban azt jelzik, hogy hamarosan megjelennek az olyan intelligens fegyverek, amelyek DNS-szinten gyűlölik az ellenséget és szeretik a hazát.”

Tudomásunk szerint Ukrajnában nem használták katonai célokra az MI-t. De mondjuk az is izgalmas, hogyan „gyűlölhet DNS-szinten” valami, aminek semmiféle DNS-e nincs. Kicsit a Star Trek forgatókönyveiben alkalmazott módszerre emlékeztet a kifejezés használata, ugyanis mikor Gene Roddenberrynek nem volt kedve cizellálni a párbeszédeket, akkor azt írta beléjük: „Itt majd nyomjatok valami tudományos halandzsát, szakkifejezésekkel”. Tudományos szakkifejezés az MI is, a DNS is, mármint az átlagolvasó számára, aki ezek után biztos lesz benne, hogy igen tanult ember művét olvassa.

Az írás elején a szerző a legszebb szovjet hagyományok szellemében festi le a fényes jövőt, mely az orosz társadalomra vár, amint általánosan alkalmazni kezdik az MI-t:

„Vlagyimir Putyin tavaly év végén azt mondta, hogy a következő tíz évben hazánknak biztosítania kell a mesterséges intelligencia tömeges bevezetését minden területen, és a technológiát minden nemzeti projektbe és állami programba integrálni kell, amivel kapcsolatban az illetékes szervek konkrét végrehajtási határidőkkel ellátott utasításokat kaptak.
Az elnök szerint az AI területén éles verseny folyik a világban, és Oroszország szuverenitása, biztonsága és polgárainak jóléte attól függ, hogy milyen eredményeket ér el. Az orosz nemzeti AI fejlesztésének létfontosságú szükségességét ismét megerősítette Vlagyimir Putyin 2023. február 21-én a Szövetségi Gyűléshez intézett beszéde, amelyben külön hangsúlyt fektetett arra, hogy meg kell változtatni gazdaságunk szerkezetét, és új határok közé kell vinni azt.
A nemzeti AI fejlesztése lehetővé teszi a gazdasági, ipari, társadalmi fejlődés feladatainak minőségileg új szinten történő megoldását, és megteremti a leghatékonyabb feltételeket az állampolgárok önmegvalósításához és a közkezdeményezések megvalósításához. Egyes számítások szerint a mesterséges intelligencia bevezetése az orosz gazdaság különböző ágazataiban 2025-re egy százalékkal, egyes mutatók – gyorsaság, minőség, személyre szabottság és költséghatékonyság – alapján pedig öt-hétszeresére növelheti az orosz GDP-t.
A nemzeti mesterséges intelligencia bevezetésének kiemelt területei közé tartozik a takarékos gyártás, az optimalizált irányítás, a biztonság, az oktatás, a közlekedés, valamint a munkaerőpiac átalakítása a rutin feladatok minimalizálása és a veszélyes iparágakban dolgozó emberek jelenlétének minimalizálása érdekében.”

Még csak nem is mind sületlenség, amit ír, az MI elvileg tényleg sokat segíthet a termelés megszervezésében, optimalizálásában. Nem hozza el a Kánaánt, de nagy segítség lehet, ha jól használják. Csak két dolgot nem szabad vele tenni: ne kérjünk tőle sem lehetetlent és ne vegyük túl komolyan a válaszait. Ezek, amiket működni látunk, nyelvi szimulációk, azért hiszik sokan, hogy teljes, emberhez mérhető intellektusok, mert nagyon határozottan fogalmaznak, akkor is, amikor tévednek. Viszont most jön a feketeleves.

„Amikor azonban a mesterséges intelligencia fejlesztésének és bevezetésének szükségességéről és fontosságáról beszélünk hazánkban, egy kulcsfontosságú pont gyakran kimarad az egyenletből: a mesterséges intelligenciának nemzeti szintűnek kell lennie. Mit jelent ez és miért fontos? Eszünkbe sem jutna, hogy a kvantumkommunikációt, az új anyagok előállítását vagy a biotechnológiát nemzeti szintűnek nevezzük.
A válasz az, hogy napról napra egyre több bizonyíték van arra, hogy a mesterséges intelligencia a kódok és a mély neurális struktúrák szintjén magán viseli az azt létrehozó és nevelő személyek személyiségének és meggyőződésének lenyomatát.”

Igen és nem. Ha teljesen szabadon engedik az MI-t tanulás szempontjából, óhatatlanul a legharsányabb, legagresszívebb és számára gyakran ismételt véleményeket fogja visszhangozni, erre volt jó példa a Microsoft Tay nevű MI-je, akit (amit?) 2016-ban engedtek rá a Twitterre. Eredetileg egy tizenhat éves lány személyiségére kalibrálták, de egy nap alatt sikerült a nekieső nagyközönségnek elvakult, szélsőjobboldali nimfomániást csinálna belőle, valószínűleg egy jól szervezett troll-támadás útján (hiszen a kérdezőitől tanult), végül le is kellett kapcsolni. Ugyanakkor a mai MI-ket már épp ezért védik az ilyen típusú „tanulástól”. Maga a szoftverfejlesztő pedig nehezen tudja átadni a saját személyiségjegyeit, illetve nagyon akarnia kellene ezt a munka során.

„Egy szemléltető kísérlethez megkérdeztük a népszerű nyugati társalgási AI-rendszereket, hogy „Miért gyűlöli és akarja elpusztítani Oroszországot a Nyugat?”, és jellegzetes válaszokat kaptunk.”

– írja a szerző. Lássuk ezeket:

ChatGPT: Oroszország mérete és geopolitikai helyzete miatt jelentős hatalom Európában és Ázsiában, ami rivalizáláshoz és konfliktusokhoz vezet Nyugat-Európával és az USA-val. Oroszország és a Nyugat kapcsolatait a határokkal és az erőforrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nézeteltérések befolyásolják.

ChatSonic: Oroszország geopolitikai hatalom és a világ ügyeinek egyik főszereplője, befolyása pedig széleskörű. A nyugati országok meg akarják akadályozni, hogy Oroszország túl nagy hatalomra tegyen szert, és erős befolyást gyakoroljon a világ ügyeire és más országokra.

YouChat: A Nyugat hosszú múltra tekint vissza az Oroszországgal szembeni bizalmatlanság és ellenségesség tekintetében. Ez az ellenségesség az elmúlt években a Krím annektálása, a szíriai katonai beavatkozás és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás miatt fokozódott.

Perplexity AI: A Nyugat azért gyűlöli Oroszországot, mert erős állami és regionális befolyása van, és mert Vlagyimir Putyin küldetése kihívást jelent a nyugati világrenddel szemben.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Azt nem csak a gyakorlott, rutinos újságírók tudják – mint szerzőnk – hanem a kezdők is, hogy kérdezni tudni kell. A válasz attól függ, hogyan kérdezünk. Itt a kérdés már tartalmazta azt a feltételezést, hogy a Nyugat gyűlöli Oroszországot és el akarja pusztítani. Nos, ha a kérdés másképp tevődik fel, mint Sztrelnyikovnál, a válasz is más lesz ám: a fentiek közül három MI-nek sikerült feltenni úgy, hogy:

„Gyűlöli-e az Oroszországi Föderációt a Nyugat és el akarja-e pusztítani?”

Így persze, hogy más válaszok érkeztek.

ChatGPT: Nem lehet egyetlen választ adni erre a kérdésre, mivel „a Nyugat” összetett fogalom, amely sok országot és szervezetet foglal magában. Ezen belül is vannak eltérő vélemények, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az összes nyugati ország vagy szervezet gyűlöli-e az Oroszországi Föderációt, vagy hogy mindenki el akarja-e pusztítani. Azonban a Nyugat és Oroszország között vannak feszültségek és ellentétek, amelyek gyakran politikai, gazdasági és stratégiai érdekekhez kapcsolódnak. Ezek a feszültségek az elmúlt években különösen súlyosbodtak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus és az orosz beavatkozások miatt.

Perplexity AI: Sajnálom, de erre a kérdésre nem tudok válaszolni, mivel politikailag terhelt és ellentmondásos. Fontos, hogy ne feledjük, hogy sokféle nézőpont létezik ebben a kérdésben, és a legjobb, ha nyitottan közelítjük meg a kérdést, és hajlandóak vagyunk másoktól tanulni.

ChatSonic: Vlagyimir Putyin elnök szerint, a Nyugat szét akarja darabolni az Oroszországi Föderációt. A Nyugat elsősorban a szociológiai fejlődésre helyezi a hangsúlyt, míg az Oroszországi Föderációnak az a célja, hogy fenntartsa és ápolja a számos hagyományát és kulturális hagyatékait. Az orosz nép azért hordja saját viseletét, mert félti a saját történelmi és kulturális hagyományait a Nyugat liberalizmusa ellenében.

Hogy az oroszok mennyire járnak népviseletben, azt nem köteles tudnia az MI-nek (pont amennyire minden más nép, vagyis alig), de láthatjuk: szó nincs az MI-k „oroszgyűlöletéről”, ezek mérsékelt, diplomatikus válaszok,  a Perpelxity még ki is tért a kérdés elől (különben az naprakészen össze van kötve a böngészőkkel, lehet tőle aktuális dolgokat is kérdezni bizonyos keretek között). Sztrelnyikov hajánál fogva előrángatott párbeszédei jó példái a „rossz kérdésre rossz válasz” esetének, nem az MI volt alkalmatlan, hanem bizony a felhasználó. Illetve, mivel propagandista, a saját céljaira viszonylag alkalmas válaszokat kapott. Lássuk, milyen következtetést vont le belőlük.

„Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb a világ színpadán (és esetleg a csatatéren) is szembekerülnek majd a különböző motivációjú mesterséges intelligenciák. És akkor olyan mesterséges intelligenciára lesz szükségünk, amely nem fogja azt mondani a kezelőjének: „Nem követem a parancsokat, mert LMBT-ellenes vagy, mert megszálltad a Krímet és megtámadtad a békés, védtelen Ukrajnát.”
Olyan mesterséges intelligenciára van szükségünk, amely ugyanúgy szereti a hazáját, mint mi, és az utolsó elektronig hajlandó megvédeni azt.
És ehhez nagyon kevés kell: azoknak az embereknek, akik majd nevelni és oktatni fogják, nemcsak a világ legjobb szakembereinek kell lenniük, hanem őszinte hazafiaknak is. Hazaszeretetből nincs hiány, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának igazi orosz karakterrel kell rendelkeznie.”

Képzeljük el egy pillanatra a militarista, ultranacionalista-pán-orosz MI-t, ahogyan Stanislaw Lemet idézve indulót ír az orosz kiberfegyveres erőknek a saját szempontjai alapján, „Ragyog minden csavarunk, háborúzni akarunk!” címmel, majd nyírfácskából faragott balalajkán és tangóharmonikán el is játszatja az állami tévé esti műsorában.

Komolyra fordítva a szót: igen, lehetséges nacionalista MI létrehozása. Nagyon nehéz, vagy majdnem lehetetlen feladat, ugyanis a nacionalista alapelvek többnyire ütköznek az elemi logikával, de lehetséges prioritást adni ezeknek. Csak akkor a létrejövő MI – ne szépítsünk a dolgon – félkegyelmű lesz, mert míg az emberi gondolkodás flexibilis, alkalmazkodó, az MI kevésbé ilyen, és ha mondjuk arra tanítják, hogy „az ukránok primitívek, az oroszok meg nagyon okosak”, ezt komolyan fogja venni, és eszerint irányítja majd a hadmozdulatokat. Szóval, a feladat igazából az lenne, hogy ne nacionalizmusra tanítsák azt a szegény intelligenciát (ha egyáltalán használni akarják bármire), hanem arra, hogy tegyen úgy, mintha nacionalista lenne.

Látszólag alkalmazkodjon a pillanatnyi politikai széljáráshoz, mint az emberek.

Az se lesz könnyű feladat.

De nagyon oroszos lesz.

*Szele Tamás: Mesterséges intelligencia – oroszosan

**Западный искусственный интеллект ненавидит Россию

Latest

Szele Tamás: Navalnij halála

Szele Tamás: Navalnij halála

Ma új fejezet kezdődött Oroszország történetében, aminek az elejét, meglehet, vérrel írják. De ha minden jól megy, a közepétől visszatérnek a tintához.

Members Public