Ha a most Ukrajnában zajló orosz inváziót tekintjük, az a legelső kérdés, ami mindenkiben felmerül, hogy meddig tarthat? Politikai szempontból erre az a válasz, hogy valamelyik harcoló fél teljes győzelméig, ugyanis a tárgyalásos megoldás lehetősége már nem áll fenn. Gazdasági és ipari szempontból azonban legkésőbb az idei év végén komoly problémák várhatóak orosz oldalon.
Egyébként ukrán oldalon sem rózsás a helyzet ebből a szempontból, ők a nekik nyújtott segítségre vannak utalva, de az Oroszországi Föderáció ideológiai alapon tette tönkre saját helyzetét: míg gazdasági-diplomáciai szempontból a Kreml nem szűnik meg a „többpólusú világ” eszméjét hirdetni, hadiipari szempontból egypólusú a világuk, ugyanis elvileg csak vagy saját gyártású fegyverre, járműre és lőszerre támaszkodhatnak, vagy olyasmire, amit egyes országok az ő számukra gyártanak és szállítanak az ő szabványaik alapján. Viszont jelenleg ilyen országok nincsenek és nagyon kérdéses, hogy lesznek-e – egyedül a kínai ipari kapacitás volna alkalmas az orosz fegyveres erők hathatós ellátására, de Peking ezt nem hajlandó vállalni sem most, sem a jövőben bármikor (ne feledjük: bár most szövetséges a két szomszédos nagyhatalom, mégis potenciális ellenségek, igen különös gondolat volna annak az országnak fegyvert és lőszert szállítani, amely egyszer majd a szállítóra támadhat ezekkel).
