Skip to content

Szele Tamás: Az MI és/vagy a Metaverzum

Míg a Metaverzum a valódi világot vezetné be a virtuálisba, a mesterséges intelligencia a virtuális világot hozza el a valódiba.

Table of Contents

Ha valaki három éve teszi fel az akkor még különösen hangzó kérdést, miszerint „Mesterséges intelligencia vagy Metaverzum?” az avatott szakértőkön kívül a legtöbben úgy néztek volna rá, mintha Behemót és Leviathán harcáról beszélne. Tavaly egyértelműnek tűnt a válasz: az MI a győztes, idén jutunk el oda, hogy jó ideig még az MI vezet, de a célba valószínűleg majd fej fej mellett futnak be.

Erről közöl érdekfeszítő írást az amerikai Medium.com platform*, melynek szerzője sajnos ismeretlen, bár nagyon megérdemelné az említést. Lássuk, mire számíthatunk?

Kétségtelen, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló két legizgalmasabb technológia a mesterséges intelligencia (MI) és a Metaverzum. A Metaverzum még mindig kezdeti stádiumban van, annak ellenére, hogy a mesterséges intelligenciát már számos különböző vállalkozásban alkalmazzák. A Metaverzum azonban a közelmúltban háttérbe szorult az MI mögött a big tech és más cégek MI-tevékenységének legújabb fellángolásában. Annak ellenére, hogy a Facebookot majdnem 2 évvel ezelőtt átnevezték Metára, 2023 márciusában a Meta bejelentette, hogy a kutatás-fejlesztés fókuszát a Metaverzumról a mesterséges intelligenciára (MI) helyezi át. Ez kérdéseket vetett fel a mesterséges intelligencia és a Metaverzum fogyasztói piacra való felkészültségével kapcsolatban. Meg kell említeni néhányat a Metaverzum fejlesztésének kihívásai közül, és talán világossá válik, hogy miért könnyebb az MI-t fejleszteni.

Mivel a szoftver az elsődleges eszköz az MI-modellek fejlesztéséhez, megvalósításához és teszteléséhez, ezért az MI-fejlesztés középpontjába is ez került. A mesterséges intelligencia felhasználható a szoftverfejlesztésben a tesztelés felgyorsítására, a kód gyorsabb és hatékonyabb generálására, valamint a manuális feladatok automatizálására. A mesterséges intelligencia (MI) technológiák fokozatosan terjeszkednek újabb és újabb területekre, és új felhasználási lehetőségeket fedeznek fel a jól bevált vállalkozásokban. A mesterséges intelligencia koncepciói már évtizedek óta léteznek. Az MI-fejlesztés hozzáférhetősége azonban a szoftvereszközök, keretrendszerek és adathalmazok elérhetőségének köszönhetően megnőtt. Ma már előre elkészített modellek állnak a fejlesztők rendelkezésére, amelyeket felhasználhatnak és zökkenőmentesen beépíthetnek az alkalmazásaikba. Másrészt a Metaverzum létrehozása nagyon bonyolult és újkeletű ötlet. A fejlesztők számára nagy kihívást jelent egy olyan virtuális világ létrehozása, amelyben egyszerre több millió felhasználó lép kapcsolatba egymással.

A Metaverzum fejlesztésének egyik legnagyobb kihívása a zökkenőmentes felhasználói élmény megteremtése. A valós környezet pontos másolatát kell létrehozniuk a fejlesztőknek ahhoz, hogy ezt a zökkenőmentes élményt létrehozzák. Ehhez nagy K+F költségvetésre és csúcstechnológiákra, például kiterjesztett és virtuális valóság (AR) headsetekre, valamint minden kiegészítő technológiára szükség van.

Egyelőre három, még kialakulóban lévő technológia – a blokklánc, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) – szolgált a Metaverzum kezdeti megjelenésének alapjául. A Metaverzum ígérete nem azon alapult, hogy ezek a technológiák mit tudnak most megvalósítani, hanem inkább azon, hogy mivé válhatnak a jövőben.

A Metaverzum rajongói figyelmen kívül hagytak egy további szempontot, a költséget, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik minden küszöbön álló technológiai fejlesztés sikeréhez. Bár az AR és a VR izgalmas új technológiák, a tartalom létrehozása drága berendezéseket igényel. A VR-fejlesztéshez nagy teljesítményű számítógépre van szükség, valamint a szoftver futtatásához olyan VR-készülékre, mint az Oculus Rift.

Az interoperabilitás egy másik kihívás, amelyet meg kell oldani a Metaverzum továbbfejlesztése érdekében. A globálisan elérhető, hálózatba kapcsolt virtuális világok koncepciója a Metaverzum-koncepció alapja. A platformok közötti szabványosítás azonban szükséges ahhoz, hogy leküzdjük az interoperábilis környezet létrehozásának technológiai akadályait, hogy a felhasználók könnyedén utazhassanak egyik világból a másikba. A fejlesztőknek ki kell dolgozni egy egységes protokollt vagy szabványt is, amely garantálja a platformok közötti kompatibilitást, ami még legalább egy évtizedet vehet igénybe, mire a Metaverzum interoperabilitásának különböző összetevői eljutnak erre a pontra.

Digitális kamerák, optikai érzékelők, gyorsulásmérők, giroszkópok, GPS (globális helymeghatározó rendszer), vezeték nélküli érzékelők, rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) és szilárdtest-iránytűk szükségesek a kiterjesztett valóság-tartalmak létrehozásához. Nem sok olyan szakember van, aki jól tudja használni ezeket a berendezéseket, és ez kihat a Metaverzum kinézetére. Senki sem akart belépni egy metaverzumba, ahol csúnya avatárokat lát egy hihetetlenül drága és vizuálisan borzalmas koncerten.

A Metaverzummal kapcsolatban biztonsági problémák is felmerülnek. Több millió felhasználónak lesz hozzáférése a Metaverzumhoz, ezért a biztonság kulcsfontosságú. A fejlesztők felelősek azért, hogy a felhasználók magánéletének és adatainak biztonsága megmaradjon. Pontos meghatározás helyett inkább a Metaverzum négy kulcsfontosságú összetevőjét kell megemlíteni: a bővíthetőséget, a valós világ megteremtését, a társadalmiságot és a magával ragadó elkötelezettséget. A négy alapvető jellemző nemcsak egyedi és lenyűgöző virtuális környezetet hoz létre, hanem ki is teszi azt az összes biztonsági és adatvédelmi fenyegetésnek, beleértve az ellopott személyes adatokat, a lehallgatást, az illegális hozzáférést, az adathalászatot, az adatinjektálást, az érvénytelen hitelesítést és még sok más veszélyt. A mesterséges intelligencia ezzel szemben már előre beépített fenyegetésfelismerő modellekkel és bevált biztonsági intézkedésekkel rendelkezik.

A kutatáshoz és fejlesztéshez már rendelkezésre álló nagy adatállományok is segítik a mesterséges intelligencia fejlesztését. A programozók képesek lehetnek olyan modelleket fejleszteni, amelyek az adatokból tanulnak, és pontosabb előrejelzéseket generálhatnak az ilyen adatkészletek segítségével. Emellett a mesterséges intelligencia technológia elérte azt a kritikus pontot, amikor már számos alkalmazásban megvalósítható a használata. A 2015-ös év áttörést hozott a mélytanulás számára azáltal, hogy az eddigi legalacsonyabb hibaarányt érte el. A mélytanulás 5%-os hibaaránnyal ugyan, de számos tesztben felülmúlta az emberi teljesítményt. Azóta a big tech megnövelte a K+F ráfordításokat, hogy ezt a technológiát belsőleg alkalmazzák, valamint új termékeket és szolgáltatásokat vezessenek be a piacon.

A Metaverzum számára azonban azért van szükség tartalom létrehozására, mert az a valós világban nem létezik. Például rengeteg erőfeszítést és erőforrást igényel olyan eszközök és karakterek létrehozása, amelyek képesek valós időben kommunikálni az emberekkel.

Mielőtt a Meta (Facebook) megvalósíthatná céljait, miszerint emberek milliói használják a Metaverzumot a mindennapi feladatokra, a Meta várhatóan dollármilliárdokat fektet be a Metaverzum gerincét jelentő VR- és AR-technológiák fejlesztésébe. Ez minden vállalkozás számára kihívást jelentő erőfeszítés volt. Mindezeket a problémákat figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kezdeti Metaverzum-változat inkább csak reklám volt, mint tartalom.

Összességében a mesterséges intelligencia technológiának a legtöbb más technológiával szemben az a kritikus előnye, hogy sokkal rövidebb út vezet ebben az esetben a piacra, mint más technológiai fejlesztéseknél, különösen rövidebb, mint a Metaverzum fejlesztése terén. Ugyanakkor a sikeres mesterséges intelligencia-technológia kifejlesztése során a legtöbb technikai kihívás az alapkutatásban, vagyis a mesterséges intelligencia megalapozásának kutatásában rejlik. Ez csökkentette a belépési korlátot akár a magánszemélyek, akár a szakemberek számára a korai fázisú startupok esetében, és azon túl is.

A generatív mesterséges intelligencia használatának számos előnye van a metatérben. A tartalomgenerálás felgyorsításával csökkenti az emberi tervezők munkaterhelését. Javítja a felhasználók elmélyülését azáltal, hogy dinamikus, érzékeny és folyamatosan változó virtuális világokat tesz lehetővé. Továbbá elősegíti a befogadást azáltal, hogy az avatárfejlesztés automatizálásával lehetővé teszi a felhasználók számára a személyre szabott virtuális megjelenítést.

A Metaverzumban a méretezhetőséget a generatív mesterséges intelligencia teszi lehetővé, megnyitva az utat a széles körű és változatos Metaverzum-élmények létrehozása előtt. Emellett a felhasználói döntésekhez és viselkedéshez igazodva testre szabja az interakciókat. Összességében a generatív mesterséges intelligencia lendületet ad a Metaverzum terjeszkedésének, javítja a felhasználói felületet és a tartalmat, és befolyásolja, hogy az emberek hogyan fognak a jövőben kapcsolatba lépni a technológiával.

A generatív mesterséges intelligencia és a Metaverzum közötti kölcsönösen előnyös kapcsolat számos területet forradalmasíthat. Olyannyira magával ragadó élményeket kínál, hogy képes teljesen megváltoztatni a technológiával való kapcsolatunkat. Teljesen meg fogja változtatni azt, ahogyan játszunk, eseményeket nézünk és szórakozunk, eltörölve a különbséget a valós és a virtuális világ között. Hatékonyabbá és befogadóbbá teszi a távoli együttműködést a munkahelyen és az oktatásban, növelve a részvétel és a tanulás esélyeit világszerte.

Összefoglalva: míg a Metaverzum a valódi világot vezetné be a virtuálisba, a mesterséges intelligencia a virtuális világot hozza el a valódiba. A technológiák ötvözése révén pedig elmosódhat majd a határ a kettő között – hogy aztán ez jó-e avagy rossz, mindenki döntse el magának.

*Why Artificial Intelligence won over Metaverse

Latest

Szele Tamás: Navalnij halála

Szele Tamás: Navalnij halála

Ma új fejezet kezdődött Oroszország történetében, aminek az elejét, meglehet, vérrel írják. De ha minden jól megy, a közepétől visszatérnek a tintához.

Members Public