Törökország és Görögország a Földközi-tenger északkeleti részén található szigetek, pontosabban Leszbosz és Szamosz szigetének státuszáról vitázik. Ez a vita nem újkeletű, a szigetek már számos alkalommal „cseréltek gazdát” az elmúlt időben, értékük és jelentőségük azonban sokszorosára nőtt, amióta jelentős földgáz lelőhelyekre bukkantak a közelükben.
Történelmi háttér
Az első és a második világháborút követően kötött nemzetközi szerződések értelmében először az Oszmán Birodalom, majd Olaszország kénytelen volt visszaadni több szigetet – köztük Leszboszt és Szamoszt – Görögországnak. A szerződések értelmében ezeken nem állomásozhat katonaság.
A közelmúltban Törökország drónokkal készült friss felvételekkel bizonyította, hogy a Görögországhoz tartozó Leszboszra és Szamoszra páncélozott járműveket szállítottak. A görög kormány ezt nem tagadja, de az önvédelem jogára hivatkozik, mivel Törökország állítólag partraszálló hajókat állomásoztatott a szemközti szigeteken, így felmerül egy esetleges támadás lehetősége. Törökország viszont azzal vádolja Görögországot, hogy intézkedéseivel megsértette azokat a feltételeket, amelyek alapján megkapta a szigeteket, és ezért megkérdőjelezi a görög igényt Leszbosz, Híosz, Szamosz és Ikária szigeteire, valamint a török partok előtt fekvő Dodekanészosz-szigetekre, köztük a legnagyobbra, Rodoszra.
