Skip to content

Table of Contents

Heti hír

"2022 már nemcsak fenyegetett, hanem büntetett is"
2022 már nemcsak fenyegetett, hanem büntetett is | 24.hu

(Vendégszerzőnk, Balogh István írása)

Nem a megszokott, keserédes heti szöveg következik. Inkább egyfajta harangszó. Sőt, csengő.

Nézd – mutatott körbe Ági a leányfalui nyaraló teraszáról –, ezt a tölgyest tavaly júliusban a gyapjaslepke hernyói teljesen lekopasztották. Nem volt egy levél sem. Úgy nézett ki az erdő, mintha tél lenne. Gyapjaslepkék… tipikus gradáció.

Azaz a véletlenszerűen kialakult optimális körülmények miatt egy faj egyedei végletesen elszaporodnak. Tarolnak, de a kezdetben exponenciálisan szaporodó populáció később szükségszerűen összeomlik. Ági biológus, én meg sógorom szerint egy egészen pici, azaz (mikro)biológus vagyok. Emiatt tudom, hogy ez így zajlik a mikrobiológiában is. De lehetne itt részletezni a lemmingek vagy a vándorsáskák esetét is.

Nos, ez az a pont, ahol jön a neurózis. Sőt, nem is neurózis, inkább a kétségbeesés.

Mert nem sok kell hozzá, hogy tudjuk: mintegy tízezer éve – véletlenül – úgy stabilizálódott a globális éghajlat, ami kedvezett a mintegy nyolcvanezer éve hordákban élő, jó alaposan kevert összetételű és kultúrájú Homo sapiensnek, hogy egyes területeken fejlett mezőgazdasági kultúrákat, és ezen alapuló hierarchikus társadalmakat hozzon létre.

Tízezer év.

A Föld és a földi élet idejéhez képest csak egy villanás. Ezzel a tízezer évvel "elkezdődött a történelem".

Ha rákeresünk az emberiség létszámára egy 100 ezer éves skálán, akkor a logaritmikus diagram pont a biológiából ismert gradáció képét fogja mutatni.

De mi is a vége a gradációnak? A populáció feléli a saját erőforrásait, a saját anyagcsere termékeit felhalmozza, legyengül a biológiai fittness, betegségek, paraziták tizedelik a populációt, ami mindezek következtében összeomlik.

Akárhogy is nézzük, a közeli években ezek a drámai változások valószínűleg be fognak következni az emberiség történetében is. Sőt, valószínűleg már most az elején vagyunk.

El fog dőlni, hogy a további sorsunk utópia vagy disztópia lesz-e.

Az ember szaporodása töretlen, egyedül Kínában sikerült ezt adminisztratív eszközökkel lassítani. A fejlődő országokat a fejlett nyugati világ segélyezi, élelmiszerrel, gyógyszerekkel. A népességszabályozás nincs napirenden. Közben a termőföldek minősége az egyoldalú talajerő visszapótlás miatt folyamatosan romlik, a használható terület az erózió következtében zsugorodik. Ezzel is összefügg, hogy az élelmiszerek és főbb élelmiszer alapanyagok vitamin, ásványi anyagtartalma tört része az ötven évvel ezelőttinek.

A környezet – a levegő, a víz, a talaj – szennyezése drámai szintet ér el. A fejlett társadalmak ökológiai lábnyoma tarthatatlan, miközben az emberi természet diktálta ösztönök és érdekek mentén mindenki szeretné elérni a fejlett országok kényelmének, életstílusának színvonalát.

Ezt a glóbusz jelenlegi bioszférája nem fogja elviselni.

Hiába tudja az egyes ember, hogy a jelenlegi autólétszám tört részével (3%) megoldható lenne a megosztott városi autóhasználat, a birtoklási vágy és egyéb nem elhanyagolható motivációk miatt mindenki egyre újabb, drágább és magasabb presztizsű autóval szeretne járni. Ugyanez igaz az életünk minden területére kiterjedő fogyasztási őrületre.

És a számunkra optimális körülmények múlóban vannak.

Valószínűleg nagyrészt az emberiség természet és erőforrás pusztító tevékenysége – széndioxid kibocsátása – miatt változik az éghajlat. Sajnos lehet, hogy már mindegy is, hogy antropogén vagy autonóm folyamatról van szó. És mindezt globalizált, elektromosság és internetfüggő – azaz végtelenül sebezhető! – társadalmakban. Ahol éghajlat változások éhínséget, szomjúságot, végül politikai válságokat, helyi háborúkat váltanak ki. Nem is beszélve a küldetéstudatos politikai őrültekről – jelenleg is szép számmal vannak –, akik az egész emberi civilizáció létét fenyegetik, atomháborútól sem visszariadva.

Ez a portál a fenyegetésekkel foglalkozik. Nos, kell annál nagyobb fenyegetés, hogy amennyiben az emberiség rövid időn belül nem kezd radikális fordulatba, akkor az emberi civilizáció jelen formájában szükségképpen meg fog szűnni. E fenyegetés mellett az összes többi szinte eltörpül.

Az első mondatban harang-, sőt csengőszót ígértem. Igen, vészcsengőét. Két kézzel, teljes erőből nyomom.

Az évzáró cikkeket így szokás zárni:

Boldog új évet kívánok!”

De eszembe jut Bart István, klíma- és energiapolitikai szakértő egyáltalán nem vicces bonmot-ja:

„…a mostani nyár a hátralévő életünk leghűvösebb nyara”.

Félek belegondolni, hogy esetleg az idei – amúgy rettenetes – év volt hátralévő életünk legboldogabb nyara?!

Mit is kívánhatnék…

Heti AI

Az elmúlt héttől, mi, emberi intelligenciák (Human Intelligence: HI) hetenként egy-egy intelligencia próbát tartunk. A mesterséges intelligenciáét (Artifical Intelligence: AI).

A próba menete:

  1. lépés: elkészítjük a ZéTeofil által megálmodott Heti rajz kontextusát (HI-1.)
  2. lépés: a kontextust értelmeztetjük (AI-1.),
  3. lépés: az értelmeztetés révén létrejött szöveget megrajzoltatjuk (AI-2.)
  4. lépés: örülünk az előző lépések nyomán létrejövő meglepően jó, vagy szomorkodunk a kevésbé jól sikerült rajzok kapcsán (HI-2.)

És akkor lássuk mindezt a gyakorlatban, ZéTeofil fenti képe alapján!

1. lépés: a Heti rajz kontextusa (HI-1.)

2023.
Csak egy szám. Valójában egy új év. Egyben egy új remény a rettenetes 2022. év után. Remény például arra, hogy a megszállt területek visszatérhetnek az anyaországhoz. Remény egy békésebb új évre.

2. lépés: a kontextust értelmeztetése (AI-1.)

2023 kritikus év lesz a megszállt területek anyaországhoz való visszatérése szempontjából. Az évekig tartó harcok és konfliktusok után az anyaország lakói végre lehetőséget kapnak arra, hogy visszatérjenek otthonaikba. Ez egy jelentős esemény lesz, nemcsak az anyaország népe, hanem az egész világ számára. Reméljük, hogy az új év békésebb lesz.

2. lépés: az értelmeztetés révén létrejött szöveg megrajzoltatása (AI-2.)

4. lépés: az eredmény feletti öröm, vagy bánat (HI-2.)

Szerkesztőségi megjegyzés:

A rajz kifejezi a reményt, nem?

Folyt. köv.

Latest