Mint korábbi írásunkban már utaltunk rá, Irán urándúsítási programja nehezen értelmezhető békés célúnak. Szerződései Oroszországgal garantálják számára az atomerőmű üzemeltetéshez szükséges üzemanyagot a teljes élettartamra, ráadásul az üzemanyagkazettákban alkalmazott dúsítási szint (≈5%) sem magyarázza az ezen túlmutató törekvéseket. Irán hivatalos kommunikációjában célként eddig az erőművi kazetták dúsítási szintjét 12x meghaladó 60% szerepelt, azonban a létesítményeket ellenőrző NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) ellenőrök több esetben is találtak ezt jóval meghaladó, ≈84%-ra dúsított uránt.
Ez az érték messze meghaladja az eddig tapasztaltakat, ráadásul nagyon közel kerül a nukleáris fegyverek készítéséhez szükséges dúsítási szinthez (≈90%). A nagy kérdés az, hogy ez szándékos tevékenység eredménye, vagy pusztán a centrifugákat összekötő csövekben véletlen felhalmozódás okozza. Irán persze az utóbbit állítja, de számos körülmény miatt nehéz ennek az állításnak fenntartások nélkül hinni.
A NAÜ most megpróbálja kideríteni az igazságot, bár az ellenőrök nyilvánvalóan nincsenek könnyű helyzetben. Egyrészt Irán 2021-ben jelentősen csökkentette a hozzáférésüket a létesítményeihez, másrészt a tét hatalmas. Hiszen mind Izrael, mint az USA többször kifejezte: nem engedi, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) három európai aláírójának (az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) bármelyike beindíthatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a megállapodásban rögzített mechanizmusát, hogy visszaállítsa az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat a dúsítással kapcsolatos jogsértések miatt.
Ráadásul ez még a kedvezőbb forgatókönyv.
Izraelben „minden lehetséges eszköz” az asztalon van, ami akár fegyveres beavatkozást is jelenthet.
Márpedig nem hiányzik a világnak egy újabb háborús konfliktus…
Русская служба The Moscow Times
Iran International Newsroom
