31 years in the energy sector including more than 25 years in the nuclear. Several years of experience in the technical field and also in quality assurance, management, control and supervision.
Az orosz-ukrán háború egyik „negatív szenzációja” energetikai szempontból egyértelműen az volt, ahogy az oroszok az elfoglalt és a támadás alatt álló területek energetikai infrastruktúráját kezelték. Egyrészt a relatív kis költséggel végrehajtott, ám az energiaellátás szempontjából annál fájdalmasabb eredménnyel járó dróntámadások paradigmaváltásra kényszeríthetik a világot az energiaellátás infrastrukturális megoldásaiban az előállítástól
Ma 20 éve, 2003. április 11-re virradó éjszaka, a Paksi Atomerőműben súlyos esemény történt: az üzemanyagkazetták tisztítására szolgáló berendezés felnyitásakor több üzemanyagkazetta súlyosan sérült. Ez jelentős sugárterhelést is okozott. A történtek mindmáig hasznosítható tanulságokkal szolgálnak.
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) az orosz-ukrán háború kitörése óta a nemzetközi szintű figyelem központjában áll. A létesítmény és szűkebb környezete elleni felsorolhatatlanul sok incidens, fegyveres támadás, a katonai megszállással együtt járó minden elképzelhető nehézség veszélyezteti az erőmű biztonságos üzemeltetését. (Ezekről beszámoltunk a „Hogyan lopjunk villamosenergia rendszert” című sorozatunkban is, például
Cikksorozatunk az atomenergia békés célú felhasználását mutatja be a radioaktivitás felfedezésétől indulva az elterjedtebb erőművi reaktortípusok különböző generációinak jellemzőin keresztül a ma ismert fejlesztési irányokig, amelyek a jövő atomerőműveinek műszaki megoldásait jelenthetik.
Cikksorozatunk az atomenergia békés célú felhasználását mutatja be a radioaktivitás felfedezésétől indulva az elterjedtebb erőművi reaktortípusok különböző generációinak jellemzőin keresztül a ma ismert fejlesztési irányokig, amelyek a jövő atomerőműveinek műszaki megoldásait jelenthetik.
Jelenleg vitathatatlanul a nukleáris alapú energiatermelésnek legkisebb a szén-dioxid kibocsátása. Időjárástól független energiaforrás, amelynek a fajlagos energiatermelő képességéhez mérten elenyészően kis térfogatú üzemanyaga is sok felhasználási lehetőséget biztosít. Nem csoda hát, hogy polgári energiaellátáson túl előszeretettel alkalmazták azokon a helyeken is, ahol hosszú idejű utántöltésmentes üzemeltetésre volt szükség. Ilyen tipikus
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) az orosz-ukrán háború kitörése óta a figyelem központjában áll. A létesítmény és szűkebb környezete elleni incidensek, fegyveres támadások, a katonai megszállás és a hadieszközök felhalmozása a létesítmény területén, vagy a személyzettel szembeni atrocitások komolyan veszélyeztetik az erőművet, annak biztonságos üzemeltetését. (ezekről beszámoltunk a „Hogyan lopjunk villamosenergia
Néha úgy tűnik, hogy a Paks II. projekt olyan, mint a szegény ember: még az ág is húzza. Már eddig is számos körülmény volt a projekt életében, ami nehezítette az eredményes előrehaladását és a (számolatlanul sokszor) módosított ütemterveinek betartását. Azonban az orosz-ukrán katonai konfliktus következtében sorban életbe lépő EU szankciók
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Irán – számos ország aggodalmai közepette – rendületlenül folytatja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait. Az újabb hírek erősíthetik ezt az aggodalmat: az ellenőrök 86%-os dúsítású, akár atombomba gyártásához is alkalmas uránt találtak a létesítményekben.
Cikksorozatunk az atomenergia békés célú felhasználását mutatja be a radioaktivitás felfedezésétől indulva az elterjedtebb erőművi reaktortípusok különböző generációinak jellemzőin keresztül a ma ismert fejlesztési irányokig, amelyek a jövő atomerőműveinek műszaki megoldásait jelenthetik.
Az atomenergia felhasználás terén Kína láthatóan komolyan elkötelezte magát: 2010-től 2022-ig a nukleáris alapú villamosenergia-termelését 1,9%-ról 4,9%-ra emelte. Saját atomerőmű típust is kifejlesztett (CNP-300). A már üzemelő 55 db reaktor mellett jelenleg 21 építése van folyamatban. Kínában az elkövetkező 15 évben további 150 reaktor építését tűzték
Közismert, hogy egy atomerőmű bonyolult és drága beruházás. Szinte sosem sikerül az eredeti költségvetésből és határidőkön belül befejezni. Ezért (is) célszerű minden lehetőséget megragadni arra, hogy a már meglévő létesítményekből kihozzák a lehető legtöbbet.
A 2020. májusában üzembe helyezett, eddig egyedülálló Rosatom úszó atomerőmű, az Akademik Lomonosov mellett most új vetélytárs jelenik meg a szegmensben – a dél-koreai Samsung Heavy Industries (SHI) sikeresen megszerezte egy kompakt olvadt-só reaktoron alapuló úszó atomerőmű koncepciótervére az alaptanúsítást. A dán Seaborg Technologies által kifejlesztett CMSR (Compact Molten Salt Reactor)
Irán ismét magasabb urándúsítási szint elérését jelentette be, ami egyértelműen mutatja, hogy nem kíván felhagyni a korábban megkezdett atomprogramjával. Vajon ez a békés célú, vagy fegyverkezésre való törekvés? Hogyan illeszkedik ez a térségben zajló folyamatokhoz, miként hat ez a Közel-Kelet stabilitására, a status quo-ra? Az orosz-ukrán katonai konfliktus hatására világszerte
A történet egyetlen atomerőművi blokk egyetlen hűtővezetékén két hegesztés rutinellenőrzésével kezdődött. Mára pedig ez a kezdeti jelentéktelen vizsgálat a francia atomerőmű-flotta több, mint felének leállításához vezetett! Ez a gáz-krízissel együtt egy blackout valós veszélyét veti fel. És nem csak Franciaországban. A javítások sebességén múlik, hogy a drámából lesz-e thriller, vagy
