Skip to content

Üzemidő hosszabbítás és további üzemidő hosszabbítás: kockázatok és mellékhatások

Közismert, hogy egy atomerőmű bonyolult és drága beruházás. Szinte sosem sikerül az eredeti költségvetésből és határidőkön belül befejezni. Ezért (is) célszerű minden lehetőséget megragadni arra, hogy a már meglévő létesítményekből kihozzák a lehető legtöbbet.

Viszonylag közismert tény, hogy egy atomerőmű bonyolult és drága beruházás. Ráadásul – mint azt az ellenzői is mindig hangoztatják – szinte sosem sikerül az eredeti költségvetésből és határidőkön belül befejezni a beruházásokat. Ezért (is) célszerű az észszerűség és a műszaki-biztonsági keretek között maradva minden lehetőséget megragadni arra, hogy a már meglévő létesítményekből kihozzák a lehető legtöbbet.

Ennek persze több lehetséges megoldása is van. Nyilvánvaló, hogy minden szervezetnél, hogy ha a belső „veszteségét” minimalizálja a termelékenysége nő. Egy atomerőműnél persze ez bonyolultabb kérdés, mint általában, hiszen itt már a jogszabályok szintjén is nagyon komolyak a követelmények, például a kompetenciák és a létszám tekintetében is. Ráadásul a kollektívának és a berendezéseknek is van lelke, ezért aztán a papírforma szerinti optimum nem feltétlenül vág egybe a valóélettel.

Maguknak az alkalmazott módszereknek, eszközöknek
a fejlesztése, precízebbé tétele is sokat segít.

Az időről időre szükségszerűen elvégzendő blokk karbantartások (leállások) szervezése és végrehajtása terén is nyílik lehetőség, ahol állásidőt lehet megtakarítani, így elérve némi többlet termelést. Persze ezt sem szabad „túltolni”, mert aztán átbillenhet az optimumon és az üzem közbeni meghibásodások számának intenzív növekedése bőven el is viheti a többlettermelést, hogy az egyéb káros hatásairól (pl. lehűtési-felfűtési ciklusok számának korlátai stb.) ne is beszéljünk. Hogy ez mennyire komoly hatású tud lenni, arra jó példa egy nagy projektterv a 2000-es évekből, amelynek célja az ukrán atomerőművek karbantartási és üzemeltetési folyamatainak és módszereinek komplex optimalizálása volt. Általa a többlet termelés a nagy számú blokkra vetítve – tényleges beruházási költség nélkül – nagyságrendileg egy 1.000 MW-os blokk teljesítményével növelte volna az összes nukleáris termelő kapacitást. A Majdan és az azt követő események miatt ez aztán a feledés homályába veszett, még mielőtt elkezdődött volna.

Lehetőség kínálkozhat a blokkteljesítmény növelésére
a rendszerek és berendezések műszaki és/vagy
üzemeltetési módosításaival is.

This post is for subscribers only

Subscribe

Already have an account? Log in

Latest