A történet egyetlen atomerőművi blokk egyetlen hűtővezetékén két hegesztés rutinellenőrzésével kezdődött. Mára pedig ez a kezdeti jelentéktelen vizsgálat a francia atomerőmű-flotta több, mint felének leállításához vezetett! Ez a gáz-krízissel együtt egy blackout valós veszélyét veti fel. És nem csak Franciaországban. A javítások sebességén múlik, hogy a drámából lesz-e thriller, vagy akár horror?
Az 1. rész bemutatta, hogy egy rutinszerű vizsgálat miként vált lavinaszerű események kiváltójává. A 2. rész bemutatta, hogy milyen események vezettek el a válság kiszélesedésének lehetőségéig. A 3. rész bemutatta, hogy továbbra is nehézségek vannak a francia atomerőművekkel és ez a szomszédok téli kilátásait is komoly mértékben megnehezíti.
Előző cikkünket így fejeztük be:
Egy esetleges zord tél ellátási zavarokhoz, akár kiterjedt áramszünetekhez, esetleg blackouthoz is vezethet.
Az energetikát sújtó válság és ellátási nehézségek, valamint a korábban nem tapasztalt bizonytalanság miatt, a francia villamosenergia hálózat (RTE: Reseau Transport d’Electricite) a megszokott gyakorlatától eltérően, már ősztől elindította „éberségi időszakát”.
Ez kapcsolódik a korábbi cikkünkben bemutatott EcoWatt rendszerhez, melynek célja a lakosság és a vállalkozások figyelmeztetése azon időszakokra, amikor a fogyasztás 5-15%-os mértékűnek prognosztizált csökkentése szükséges az ellátás biztonságos fenntartásához. Ennek több forgatókönyve is van, mely figyelembe vesz enyhe, közepes és nagyon hideg időjárási szcenáriókat is. Ezek alapján jelenleg az RTE a hat hónapos időszakban csak néhány piros EcoWatt jelzést prognosztizál.
Ezek túlnyomó többségét reggel 8 és 13 óra, valamint este 18 és 20 óra közé várják, jellemzően munkanapokon. Az RTE határozott álláspontja az, hogy Franciaországban nincs blackout veszély.
Az RTE derűlátó prognózisával ellentétben, maga a francia kormány már borúlátóbban várja a tél közeledtét és konkréten felkészül az áramellátás kiesésére. Egyes hírek szerint Elisabeth Borne miniszterelnök a regionális tisztségviselőknek elvárásként fogalmazta meg, hogy hideg tél esetén készüljenek fel akár kétórás áramkimaradások kezelésére is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kórházak és más nagyobb létesítmények energiaellátására, de a vasutakat, iskolákat, metrókat, vagy a biztonság szempontjából kevésbé lényeges világítást bizony érinthetik az áramszünetek, az RTE által is a munkanapokon reggel 8 és 13 óra, valamint este 18 és 20 óra között jelzett csúcsoknál.
A Reuters is arról számol be, hogy egy hideghullám éri el Franciaországot a héten, mely áramszüneteket okozhat. Bár a 10 napos előrejelzések egyelőre az Alpok vidékén kívül máshol nem mutatnak komoly hajnali fagyokat, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a korábban tervezett 40 GW helyett a gyengélkedő atomerőművi flotta továbbra is csak 35 GW termelést tud felmutatni, ami a 73 GW-os napi fogyasztási csúcsok tükrében már-már megoldhatatlan hiányt okozhat. Bár az EDF jelenleg 3 GW további atomerőművi termelés bekapcsolását ígéri a jövő hétre, de eddig is előfordult már, hogy ezeket a vállalásokat nem sikerült tartani.
Megkíséreltük az EDF által publikált adatok alapján pontosan felmérni és bemutatni az aktuális helyzetet az atomerőművi blokkok rendelkezésre állásáról, azonban a fellelt információk nem látszanak hiteles képet bemutatni. Az adatok helyenként ellentmondani látszanak a társaság egyéb írásos közleményeiben jelzett státuszokkal, valamint a közzétett termelési adatok magán az adatbázison belül ellentmondásokat jeleztek. Bár az elmúlt időszak történései miatt érezhetően megrendült a bizalom Európában az EDF-fel szemben, jelenleg még nem tudható, hogy egyszerű figyelmetlenségről, avagy többről van-e szó. Mindenesetre az adatok további részletes elemzésével a végére járunk a jelenségnek.
2022-ben az előző évről a COVID járvány miatt elhalasztott főjavítások eleve alacsonyabb rendelkezésre állási adatokat hoztak, de a korábbi részekben ismertetett feszültségkorróziós problémák hatásaival együtt minden negatív várakozást meghaladott. Mindezek, valamint az orosz-ukrán konfliktus által a fosszilis energiahordozóknál okozott ellátási problémák együttesen azt eredményezték, hogy
a villamosenergia-termelés Franciaországban
jelenleg 30 éves mélypontján jár.
Komoly tehát a kockázata annak, hogy ha valóban egy erős hideghullám éri el az európai kontinens nyugati régióját, akkor súlyos nehézségekkel kell szembenéznie a hálózatok operátorainak és nem kizárt, hogy magának a lakosságnak is. Ráadásul nem feltétlenül csak Franciaországban, hanem mint a 3. részben utaltunk is rá, a korábban a francia villamosenergiára nagy mértékben támaszkodó Egyesült Királyságnak és Németországnak is.
A kilátások nem túl rózsásak. Már több esetben kellett atomerőművi blokk visszaindulásokat halasztani. Volt, hogy épp a francia nukleáris hatóság (Autorité de Sûreté Nucléaire – ASN) tagadta meg a kérelmet. Ebből kifolyólag az EDF-nek jelentős mértékben meg kellett hosszabbítania a tervezett főjavítási időt: a Cattenom 1-nél közel három hónappal (2023. február 26-ig), a Chooz 1 és Penly 2-nél több mint 2 hónappal, a Cattenom 3 esetében pedig több mint 2,5 hónappal. Ezek mellett a javítások mellett a következő, 2023. évi főjavítások során több esetben az érintett biztonsági rendszer összes repedésre hajlamos szakaszának cseréjét is ütemezni kell. Nagy terhelés nehezedik tehát a karbantartást, javítást végző szervezetekre, szakemberekre.
Noha Franciaország kiterjedt atomerőművi flottával rendelkezik, a jelek szerint komoly nehézségeket okoz a munkálatokhoz megfelelő számú, képzettségű és gyakorlattal rendelkező szakembert felvonultatni. Egyes hírek szerint
komoly hiány mutatkozik a képzett munkaerőből
és már most is „idegenlégiósokat” kell bevonni,
elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából.
Meglepő (?) módon az orosz és kínai
jelentkezőket kizárták.
Ezek a problémák is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervezett és az energiatermelési előrejelzésekben bemutatott kapacitások belépése tovább késik, ami egyre jobban kiélezi a villamosenergia ellátás helyzetét.
A felismerés hatására reagált a hatalmas veszteségeket elkönyvelő EDF és társfinanszírozóként bekapcsolódott egy hegesztőképző központ megnyitásába Normandiában. A HEFAIS (Haute Ecole de formation en soudage) idén 40 fővel, a jövő évtől viszont már 400 fős tervezett létszámmal végezi a szakemberek képzését.
Ez viszont még semmiképpen sem jelent segítséget az idei télre kialakult szorult helyzetben. Figyelembe véve azokat a törekvéseket is, hogy az energia ínség hosszabb távú megoldására az elkövetkező 25 évben csak Franciaországban legalább hat új generációs reaktor felépítését tervezik (miközben más országokban is meg kíván jelenni, mint atomerőmű építő), ez a lépés csak csepp a tengerben. Hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie az iparágnak, azt jól szemlélteti az, hogy az EDF becslése szerint a következő hét évben nagyságrendileg évi 10-15 ezer új képzett munkavállalóra van szüksége a francia nukleáris iparnak.
A nukleáris ipar gyengélkedése persze mind a francia belpolitikában, mind pedig az ország külkapcsolataiban nehéz helyzetet hozott. Ebben a politikai környezetben és nyomás mellett rendkívül körültekintően kell a hatósági feladatokat ellátni. Talán nem véletlen, hogy a WENRA (Western European Nuclear Regulators' Association) november 9-én Liverpoolban plenáris ülésen is megvitatta az energiaválság kérdéskörét. Az ASN főigazgatója, Olivier Gupta elnökletével zajló megbeszélésen tárgyalták az energia válság a nukleáris felügyeleti tevékenységre gyakorolt lehetséges hatásait és a közzétett nyilatkozatukban (The importance of nuclear safety in the context of the current energy crisis) is hangsúlyozták, hogy a biztosítani kell, hogy a nukleáris biztonság továbbra is a döntéshozatal középpontjában maradjon.
Nem tudni, hogy a nyilatkozat megszületéséhez
volt-e politikai nyomás az ASN-en,
hogy kénytelen volt ezt a lépést megtenni,
de az biztos, hogy fontos üzenetet hordoz az a momentum, hogy a francia nukleáris hatóság mellé állt a szervezet többi tagja is.
Tehát nem igaz, hogy „Nyugaton a helyzet változatlan”.
A helyzet nyugaton határozottan fokozódik…
